A Die Meistersinger von Nürnberg (A nürnbergi mesterdalnokok) Richard Wagner operája. Ez az egyetlen vígopera, amelyet Wagner írt. Wagner 1862-ben írta a szöveget (a librettót), a zenét pedig 1867-ben komponálta. Münchenben 1868-ban mutatták be először.
A történet a 16. századi Németországban, Nürnberg városában játszódik. Egy mesterdalnokokból álló csoportról szól. A mesterdalnokok (németül: Meistersinger) egy énekes céh volt Németországban sok évszázaddal ezelőtt. A leghíresebb közülük egy Hans Sachs nevű férfi volt, aki a 16. században élt. Bár Hans Sachs valós személy volt, az opera történetét Wagner találta ki. A történet egy énekversenyről szól.
Rövid cselekmény
Az opera középpontjában egy ifjú, lovagi eredetű vándor, Walther von Stolzing áll, aki beleszeret Pogner mester lányába, Eva-ba. Pogner annak fejében, hogy jó férjet találjon lányának, felajánlja, hogy feleségül adja Evát annak, aki megnyeri a mesterdalnokok versenyét. Walther különleges dalával szeretne győzni, de a mestercéh szigorú szabályai és a hagyományok megnehezítik a fiatal férfi helyzetét. A mesterdalnokok közt rivalizálás alakul ki, különösen Beckmesser — a szabályokat féltve és a helyzetet mókásan kezelt — részvételével. Végül Hans Sachs, a bölcs és emberséges mesterdalnok közbelépése segít abban, hogy a szerelem és az újító zenei ötletek érvényre jussanak.
Szereplők és zenei jellemzők
- Walther von Stolzing — tenor: a fiatal, idealista költő-componista
- Eva — szoprán: Pogner lánya és a történet szerelmi érdeke
- Hans Sachs — bariton: a mesterdalnok, aki a közösség erkölcsi és művészi lelkiismerete
- Sixtus Beckmesser — bariton (gyakran karakteres szerepben): a mestercéh jegyzője és rivalizáló
- Pogner — basszus: gazdag polgár, aki feleségül adná lányát a verseny győztesének
Az opera három felvonásból áll és általában hosszú előadás (többnyire 4–5 óra, rendezéstől függően). Zeneileg keveredik benne a XVIII–XIX. századi operai hagyomány és Wagner saját, későbbi műveiből ismert zenei nyelvezete: sok a kórus-, unisonó és a dalformákhoz kötődő rész, ugyanakkor a karakterekhez kapcsolódó zenei motívumok is megjelennek. A legismertebb részletek közé tartozik Walther győztes "Preislied"-je (a díjdal), valamint Hans Sachs különböző elgondolkodtató és humánus monológjai és dialogikus jelenetei.
Témák és jelentőség
Az opera központi témái: a hagyomány és az újítás viszonya, a polgári közösség és a művészet felelőssége, valamint a humorral átszőtt társadalmi kritika. Wagner ritkán vállalt fel vidám hangvételű darabot; a Die Meistersinger ezért különleges helyet foglal el életművében. A művet a bemutató óta sokféleképpen értelmezték: egyesek polgári erények dicséretének, mások a művészi szabadság ünneplésének tekintik.
Előadástörténet és fogadtatás
A müncheni bemutató után az opera gyorsan népszerűvé vált, és a 19–20. században a Wagner-repertoár meghatározó darabjává vált. Különösen nagy szerepe volt a német operai hagyományban, ugyanakkor a mű értelmezéseit az idők során politikai és kulturális viták is kísérték — ezért a Die Meistersinger előadásai és koncepciói a mai napig élénk szakmai és közönségvitákat szülnek.
Az opera ma is gyakran szerepel a nemzetközi operaszínpadokon, mivel egyszerre kínál gazdag vokális szerepeket énekesek számára, monumentális kórusjeleneteket és mélyen emberi, humoros drámai pillanatokat.

