A nürnbergi mesterdalnokok

Az opera története

Az opera prelúdiuma (zenekari bevezető) nagyon híres, és gyakran önmagában is elhangzik a koncerteken. Több dallamot tartalmaz, amelyeket néha ügyesen egyszerre játszanak (ellenpontozás). Ezeket a dallamokat az opera során használják, és bizonyos személyekhez vagy gondolatokhoz kapcsolódnak (az ilyen dallamokat leitmotívumoknak nevezik).

Első felvonás

Az ifjú lovag, Walther a templomban meglát egy gyönyörű fiatal lányt, Évát. Tudni akarja, hogy a lány férjnél van-e. A lány elmondja neki, hogy másnap férjhez megy ahhoz, aki megnyeri az énekversenyt. Walther megpróbálja megtanulni a mesterdalnokok művészetét Dávidtól, aki Hans Sachsnak, a suszternek dolgozik. David maga is szerelmes Magdalénába. A tanoncok elkezdik előkészíteni a színpadot a versenyre.

Ha Walther meg akarja nyerni a versenyt, akkor meg kell komponálnia és el kell énekelnie a saját mesterdalát. Sok szigorú szabály (a sorok száma, a rímképlet stb.) szerint kell megkomponálnia. Amikor találkozik a többi mesterdalnokokkal, bemutatkozik, és elmondja, hogy az éneklés művészetét Walther von der Vogelweide ősi költőtől és magától a természettől tanulta. Ezt elénekli egy dalban, amely nagyon szép, de nem tartja be a Mesterdalnokok szabályait. A Mesterdalnokok nem képesek megérteni az ő dalának szépségét.

Az egyik mesterdalnok a városi jegyző. A neve Beckmesser. Ő egy komikus figura, és Wagner nagyon ostobának tünteti fel. Beckmesser a "jelző". Ez valami olyasmit jelent, mint: "bíró". Amikor egy énekes "hibázik" (nem tartja be a szabályokat), a marker egy krétajelet tesz a táblára. Amikor Walther elénekli a dalát, Beckmesser sok krétajelet tesz. Hans Sachs az egyetlen, aki felismeri a dalának szépségét. Sok kiabálás van, és Walther egy székre kell állnia, hogy befejezze a dalát.

2. felvonás

Egy nürnbergi utca éjszaka. Eva nagy háza szemben áll Hans Sachs egyszerű házával. Eva apja rájön, hogy a lány szerelmes Waltherbe. Hans az ifjú lovagra gondol, és arra, hogy milyen jól énekel. Eva megkérdezi Hansot, hogy szerinte ki lesz az esélyes a dalverseny megnyerésére. Aztán az apja visszahívja. Beckmesser eljött, és szeretne szerenádot adni neki (szerelmes dalt énekelni). Walther találkozik Evával, és azon gondolkodnak, hogy megszökjenek-e (megszökjenek-e együtt). Eva átöltözik a cselédlányával. Hans Sachs megállítja őket, amikor megszökni készülnek. Beckmesser énekelni készülve hangolja a lantját. Walther vitatkozni szeretne vele, de Eva ráveszi, hogy üljön csendben, amíg Beckmesser énekel. Hans Sachsnak, aki éppen Beckmesser cipőjét foltozza, más ötletei vannak: ő maga is énekel egy dalt, és ez bosszantja Beckmessert, aki épp a lánynak próbál énekelni, akit Évának hisz (de az álruhában Eva cselédje). Megmondja Hansnak, hogy hagyja abba az éneklést. Hans azt mondja, hogy abbahagyja, de minden alkalommal, amikor Beckmesser hibát hall, kalapálni fog a cipőjével. Beckmesser újra énekelni kezd, és Hans sokszor kalapál. Az összes szomszéd felébred, és kijönnek az utcára, veszekednek és verekednek. Végül jön az éjjeliőr, és mindenki visszamegy a házába.

3. felvonás

Dávid egy dallal készül a nyárvégi fesztiválra. Ekkor érkezik Walther, és elmondja Hansnak, hogy álmában egy dal jutott eszébe. Hans segít neki elkészíteni a dalt a versenyre. Mikor elhagyják a műhelyt, Beckmesser bejön, és meglátja a papírdarabot a dallal. Felkapja, amikor Hans visszatér, és azt mondja, hogy nyilvánvaló, hogy ő, Hans, részt akar venni a versenyen. Hans közli Beckmesserrel, hogy az övé lehet a dal. Beckmesser nagyon örül, és úgy gondolja, hogy most már elnyerheti Évát a házasságban.

A dalversenyen Beckmesser megpróbálja elénekelni a dalt, de a saját dallamára énekli, ami nem illik a szöveghez, és teljesen összekeveri a szöveget. Mindenki kineveti, ő pedig dühösen távozik a színpadról, mondván, hogy Sachs írta a dalt. Walther most elénekli a díjnyertes dalát. Ezúttal az emberek rájönnek, hogy milyen szép, bár nem tartja be a szokásos szabályokat. Walther feleségül veheti Évát.

Eugen Gura mint Hans Sachs

Az opera zenéje

Wagner operáinak zenéje folyamatos, és nagyon logikusan, vezérmotívumok segítségével fejlődik. Az előjátékban több olyan dallamot hallunk, amelyek az opera során fontos vezérmotívumok: egy téma, amely a mesterdalnokok méltóságát jelképezi, egy szenvedélytéma, amely később Walther jutaloméneke lesz, a tanoncok csicsergése stb. A harmadik felvonás elején lévő zenét gyakran külön is játsszák a koncertteremben.

Az operában sok szép pillanat van. Wagner ügyesen változtatja a stílust a cselekménynek megfelelően, például amikor Eva apja a Mesterdalnokok németországi hírnevéről beszél, egy régimódi recitativót hallunk. Beckmesser a zenéje révén ostobának tűnik, ami ellentétben áll Walther romantikus zenéjével.

Az opera értelmezései

Az emberek többféleképpen magyarázták az opera mögött rejlő jelentéseket. Az alaptörténet az éneklés csodálatos német művészetéről szól. Arról is szól, hogy a zeneszerzőknek képesnek kell lenniük szép zenét írni anélkül, hogy régen kitalált és elavulttá vált szabályoknak kellene engedelmeskedniük. Wagner sok változást próbált hozni az operába, a drámát tette a legfontosabbá. Néhányan elég nehezen tudták követni új elképzeléseit, és talán ezért döntött úgy, hogy most az egyszer egy komikus operát ír a mitológiai alapokon nyugvó komoly opera helyett. Beckmesser karaktere Eduard Hanslick karikatúrája, egy híres zenekritikusé, aki nem szerette Wagner és Bruckner zenéjét, viszont Brahms és Antonín Dvořák hagyományosabb zenéjét kedvelte.

Az operát azért kritizálták, mert Wagner a történetet antiszemita (zsidóellenes) jelentésűnek gondolhatta. Hitler minden bizonnyal így értelmezte. Ez volt a kedvenc operája, és a német művészet és ének dicsőítésének gondolata jól illeszkedett rasszista nézeteihez. Beckmesser karaktere szintén egy sztereotip zsidó karikatúrája.