Álom
Az álmok azok, amiket az ember lát és hall az elméjében, amikor alszik. Bizonyos szempontból gyakran hasonlítanak a való élethez, de nagyon furcsák is lehetnek. Az álmok annyira valóságosnak tűnhetnek, miközben megtörténnek, hogy az illető azt hiheti, hogy ébren van, pedig valójában alszik.
Néha az ember álmában rájön, hogy álmodik, de az álom továbbra is álmodik. Ezt nevezik világos álomnak. A legtöbb embernél ez nagyon ritkán fordul elő, de néhány embernél gyakran. A tisztánlátó álmodás során az illető úgy érzi, hogy ő irányítja az álmot, és általában azt álmodja, hogy olyan szórakoztató dolgokat csinál, amelyeket a való világban nem tehet meg.
A legtöbb ember valamilyen módon emlékszik az álmaira, még ha csak egy kis részükre is, de a gyerekek nagy valószínűséggel tisztán emlékeznek álmaik nagy részére. Az emberek gyakran könnyebben emlékeznek az álmaikra, ha közvetlenül ébredés után leírják, mi történt az álomban. Emiatt sokan vezetnek álomnaplót, amelyben minden egyes álmukat leírják.
A rémálmok olyan álmok, amelyek megijesztik vagy sokkolják az embereket. A rémálmok általában az illető mindennapi félelmei, például pókok vagy sötét helyek köré épülnek, de még az olyan álmok is kellemetlenek lehetnek, amelyek nem ezekről a dolgokról szólnak. A rémálmokat sokféle dolog okozhatja: kényelmetlenül érzi magát vagy fájdalmat érez alvás közben, betegség, stressz, vagy akár közvetlenül alvás előtt evés.
Sokféle elmélet létezik arról, hogy miért álmodnak az emberek, és mit jelentenek az álmaik. Minden embernek más és más álmai vannak. Egyes pszichológusok úgy vélik, hogy az álmok azt tükrözik, ami a tudattalan elmében (az elme önmagában működő részében) történik. Mások úgy vélik, hogy az álmokban szereplő emberek, helyek és tárgyak az álmodó valós életének más dolgait jelképezik. A történelem során az emberek megpróbálták értelmezni az álmokat, hogy tanuljanak belőlük, és gyakran használták őket jóslásra vagy jövendőmondásra. Ma is számos könyv és weboldal foglalkozik az álmok értelmezésével.
Az álmok akkor történnek, amikor az emberek alszanak
Ősi elképzelések az álmokról
Általánosságban elmondható, hogy az ősi civilizációk úgy gondolták, hogy az álmok az istenek üzenetei (lásd Homérosz műveit) vagy valamiféle prófécia. Tudták azonban, hogy az álmok gyakran félrevezetik az álmodót, és erre különböző magyarázatokat találtak ki. Arisztotelész is ilyen elképzelésekkel indult, de később szkeptikusabbá vált, és tagadta az álmok isteni eredetét.
Freudi elmélet
Sigmund Freud Az álmok értelmezése című művében összekapcsolta őket a pszichoterápiáról szóló elképzeléseivel. Freud szerint az álmok a "kívánságteljesítés" formái. A tudattalan kísérletei valamilyen konfliktus megoldására. Mivel a tudattalanban lévő információ zabolátlan és gyakran zavaró formában van, a tudatalattiban lévő "cenzor" nem engedi, hogy változatlanul átkerüljön a tudatba. Freud az álmok három fő típusát írja le: 1. Az álomban kapott közvetlen jóslatok; 2. Egy jövőbeli esemény megjóslása; 3. A szimbolikus álom, amely értelmezést igényel.
Egyes szerzők, például Hans Eysenck, azt állítják, hogy a Freud által idézett álmok nem igazán támasztják alá elméleteit. Eysenck azt állítja, hogy Freud példái valójában cáfolják az álomelméletét.
Modern munka
Freud óta a hangsúly az álmodás biológiáján van.
A REM (gyors szemmozgás) és a nem-REM alvás felfedezése fontos volt. A kutatók számos tanulmányt végeztek ezzel kapcsolatban. Az alanyokat mindkét szakaszban felébresztették, és megkérdezték, hogy mire gondolnak. Egyértelmű, hogy a nem-REM szakaszokból származó beszámolók eltértek a REM szakaszoktól. Különösen az álmok fordulnak elő leginkább akkor, amikor az agy REM-állapotban van. Az álmodás és a nappali álmodás között is van némi kapcsolat. Úgy tűnik, hogy mindkettő egy 90-110 perces ciklusban fordul elő.
Úgy tűnik, "nincs bizonyíték arra, hogy ezekből hasznosabb megértést lehetne nyerni a személyiségről, mint amennyit az éber viselkedés valóságából ki lehet következtetni".
Ha az alvást megakadályozzák, az emberek szenvednek és rosszabbul teljesítenek mindenféle ébrenléti tevékenységet. Ebből világosan látszik, hogy az alvás egyik fontos funkciója az ébrenlét alatti normális agyi tevékenység fenntartása. Valahogyan az alvás során az agy helyreállítja a normális működését. Az alvás, amennyire tudjuk, univerzális a gerincesek között. Ez is nagy fontossága mellett szól. Nem ismert azonban, hogy az álmodás támogatja-e az alvás e helyreállító funkcióját, vagy ez csak úgy megtörténik.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a hamis ébredés?
V: A hamis ébredés az, amikor az ember azt álmodja, hogy felébred, de valójában még mindig alszik.
K: Milyen gyakran álmodnak az emberek?
V: Az emberek általában 4-6 álmot látnak egy éjszaka, és általában csak az utolsó kettőre emlékeznek.
K: Mi az a világos álom?
V: A világos álom az, amikor az ember álmában rájön, hogy álmodik, de továbbra is álmodik. Az ilyen típusú álmok során a személy általában teljes mértékben ura a testének és a környezetének.
K: Hogyan emlékezhet valaki jobban az álmaira?
V: Az álomban történtek leírása közvetlenül ébredés után segíthet az embereknek abban, hogy tisztábban emlékezzenek az álmaikra. Az álomnapló vezetése, amelyben minden egyes álmot leírnak, szintén segíthet az emlékezésben. Ezenkívül, ha valakit álom közben ébresztenek fel, általában jobban emlékszik rá.
K: Mi okozza a rémálmokat?
V: Rémálmokat okozhat az alvás közbeni kellemetlen érzés vagy fájdalom, betegség, stressz, vagy akár közvetlenül alvás előtti étkezés is.
K: Mit mondanak a különböző elméletek arról, hogy miért álmodnak az emberek?
V: A különböző elméletek szerint az álmok azt tükrözik, ami a tudatalattiban történik, vagy azt, hogy az álmokban megjelenő tárgyak és emberek a valós életből szimbolizálhatnak valamit az álmodó egyén számára.
K: Hogyan próbálták az emberek a történelem során értelmezni az álmaikat? V: A történelem során az emberek a saját és mások álmainak megértését jóslási vagy jövendőmondási célokra használták.
