Színvakság: meghatározás, okok, tünetek és kezelés

1798-ban John Dalton angol kémikus publikálta az első tudományos cikket a színvakságról. Ez azután történt, hogy rájött, hogy színvak. A cikk címe "Rendkívüli tények a színek látásával kapcsolatban" volt. Emiatt az állapotot néha daltonizmusnak is nevezik. 2009 óta a daltonizmus szót csak a színvakság deuteranópiának nevezett típusára használják.

A színek megkülönböztetésének folyamata három lépésből áll:

1. A fény a szem speciális idegsejtjeire hat. Ezeket a sejteket receptoroknak nevezik. Néhányat közülük stimulálnak, és elektromos jelet hoznak létre.
2. A jelek az idegek mentén az agy speciális részeihez jutnak el.
3. Az agy ezen részei értelmezik a jeleket. A jelek képpé alakulnak. Ezt a képet aztán gondosan megnézzük, hogy elkülönítsük a különböző tárgyakat, meglássuk a formákat és néha a színeket, és ezeket összekapcsoljuk másfajta információkkal.

Hogyan látja az emberi szem a színeket

Az emberi szem belsejében található egy retinának nevezett rész. A retina fogadja a szem által látott képeket. A képeket az agyba küldi. A retina kétféle sejtből áll: Pálcikasejtek és kúpsejtek. Ezek különböző típusú fényben működnek.

• A pálcikasejtek fogadják a képeket, amelyeket a szem akkor lát, amikor a fény halvány, éjszakai vagy sötét szobában van.
• A kúpsejtek fogadják azokat a képeket, amelyeket a szem normál nappali fényben vagy erős fényben lát. A kúpsejteknek három típusa van. Mindegyik típus más-más kémiai fotopszinnel rendelkezik, és más-más fényspektrumra reagál. Az egyik különösen érzékeny a rövid hullámhosszú tartományokra. Egy másik a közepes hullámhosszúságú fényre érzékeny. A harmadik a hosszú hullámhosszakra érzékeny. Ezek a hullámhosszak a látható fény nagy részét lefedik. Minden színt annak eredményeként "látunk", hogy az egyes receptorok mennyire vannak stimulálva.

Hogyan dolgozza ki az agy a színeket

Az agyban a talamusz és a látókéreg részei részt vesznek a látásban, a színek meglátásában is. Színvakságot eredményezhet tehát az is, ha az agy ezen területei, a látóideg vagy a retina sérült. Az ilyen típusú színvakság általában baleset következtében következik be. Nem öröklődnek. A színvakság öröklött formái csak a retinát érintik.

Így lehetséges, hogy a látómezőnek csak egy részét érinti a színvakság, de a többi részen nincs színvakság.

A színvakság egyes típusai, de az öröklött színvakság nem gyógyítható.

Számos különböző probléma okozhat színvakságot.

• Ha valakinek a szemében nincsenek kúpsejtek, akkor egyáltalán nem lát semmilyen színt. Csak a sötét és a világos árnyalatait látja.
• Az emberi szemben háromféle kúpsejt létezik. Ha két típus van, az ember nehezen tud megkülönböztetni bizonyos színeket. Ha csak egy típus van, az ember egyáltalán nem látja a színeket.
• Néha a kúpsejtek megváltoznak. Ez azt jelenti, hogy már nem reagálnak azokra a hullámhosszakra, amelyekre kellene. Egy személynek egy bizonyos színből többre lesz szüksége ahhoz, hogy ezt a színt lássa. Másképp látják a színeket, és előfordulhat, hogy nem tudnak megkülönböztetni bizonyos színeket. A legtöbb ilyen ember nem is tudja, hogy színvak, mivel a legtöbb esetben nem okoz nekik nagy nehézséget a színek megkülönböztetése.
• Lehet, hogy a szemmel nincs semmi baj, de az információt továbbító idegek vagy az információt értelmező agyi terület károsodhat. Ez azt jelenti, hogy a jelet rosszul értelmezik. A károsodás lehet tartós, de lehet átmeneti is. Az agy bizonyos állapotai, például a migrén megváltoztathatják a színlátást.

Teljes színvakság

Ez az állapot nagyon ritka. Az ebben szenvedő emberek csak feketén, szürkén és fehéren látnak: Csak a fényerősségbeli különbségeket érzékelik, és nem látják a színeket. Ezt nevezik monokrómiának.

A teljes színvakságnak két fő típusa van:

1. Pálcikamonokrómia (akromatopszia): A retinában nincsenek kúpsejtek. Ez megnehezíti még a normális szintű fények látását is; ez azt jelenti, hogy az ebben szenvedő emberek szinte vakok. Szinte csak a MikronéziaiSzövetségi Államokban található Pohnpei államhoz tartozó Pingelap szigetén fordul elő. Ott maskun-nak hívják: a lakosságból körülbelül minden 12. embernek van ilyen betegsége. A szigetet a 18. században vihar sújtotta. Nagyon kevés ember élte túl a vihart. Egyikük hordozta a rúd egyszínűség génjét. Ma több száz ember él a szigeten, körülbelül 30%-uk rendelkezik ezzel a génnel.
2. Kúp egyszínűség: A retinán pálcikák és kúpok is vannak, de csak egyfajta kúp van. Az ebben szenvedő emberek normál nappali fényben jól látják a mintákat, de nem látják a színárnyalatokat.

Vörös/zöld színvakság

A vörös-zöld színvakságnak két fajtája van: protanópia vagy deuteranópia. A deuteranópia a színvakság leggyakoribb formája; a férfiak öt-tíz százaléka szenved tőle. Azért nevezik daltonizmusnak, mert John Dalton fedezte fel. Az érintettek nehezen tudják megkülönböztetni a vörös és a zöld színt. A protanópiások (protanópiában szenvedők) látása szerint a piros szín sötét. Ez leggyakrabban azért van, mert hiányoznak a hosszú (protanópia) vagy közepes (deuteranópia) hosszúságú fényhullámok receptorai, vagy mert ezek a receptorok megváltoztatták az érzékenységüket.

Kék/sárga színvakság

Bár az elnevezés kék-sárga színvakság (tritanopia), az ilyen típusú színvakságban szenvedők általában meg tudják különböztetni a kéket a sárgától. Ehelyett nem tudnak különbséget tenni a kék és a zöld, valamint a sárga és az ibolya között. Eltér a színvakság többi típusától, mert nem kötődik a nemhez. Ugyanúgy bárkinél kialakulhat kék-sárga színvakság. Az okozza, hogy a retinában kevés vagy egyáltalán nincs olyan kúp, amely képes érzékelni a rövid hullámhosszú fényt.

A színvakság egyéb okai

Néha az embereknek nem a színlátással van problémájuk, hanem az agyuknak van gondja a színek "megmondásával", és rosszul értelmezi azokat. Az is előfordulhat, hogy csak a szem bizonyos részei színvakok; az emberek más betegségek miatt válhatnak színvakká, de miután a betegség elmúlik, újra normálisan látnak. Úgy tűnik, ez a migrén bizonyos formáinál is így van.

A férfiaknak egy X- és egy Y-kromoszómájuk van; a nőknek két X-kromoszómájuk van. A színlátás működésében szerepet játszó gének közül sok az X kromoszómán található: ezek nemhez kötöttek. Emiatt a férfiak gyakrabban érintettek a színvakságban, mint a nők.

A "színvak" gén lehetővé teszi a nem színvak emberek számára, hogy meglássák a különbséget a piros és a zöld között. A gén az X kromoszómán található. Ez azt jelenti, hogy egy férfi színvak lesz, ha az egyetlen X, amelyet az anyjától örököl, tartalmazza a "színvak" gén színvak változatát. Egy nő csak akkor örökli a színvakságot, ha két olyan X-kromoszómát örököl, amelyek hibás (mutáns) színgén allélokat tartalmaznak. Más szóval, egy nőnek mindkét szülőtől "színvak" gént kell örökölnie ahhoz, hogy színvak legyen.

Az Ishihara-lemezes tesztet 1917 óta használják. Minden lemezen egy kép van, különböző méretű és színű pontokkal. Az emberek ekkor különböző képeket látnak (leggyakrabban arab számokat). A színvakság bizonyos típusaiban szenvedők más számokat látnak, mint azok, akiket nem érint a színvakság.

Mivel sok kisgyermek még nem tanulta meg a számokat, más teszteket fejlesztettek ki. Ezek számok helyett szimbólumokat használnak, például egy négyzetet, egy kört vagy egy autót.

A színkód az, amikor egy bizonyos elem színében sok információ van. Az ilyen kódokat a színvakok nem tudják könnyen megérteni. Emiatt a színt nem szabad önmagában információadásra használni. A jó grafikai tervezés elkerüli a színkódolás vagy a színkülönbségek önmagukban történő használatát az információ megadására. Ez nem csak a színvak embereknek, hanem a normálisan látó embereknek is segít.

A Cascading Style Sheets használható a weboldalakon. Ezek lehetővé teszik, hogy a színvakok számára más színsémát adjanak. Bizonyos színsémagenerátorok segítenek a grafikusoknak abban, hogy a színsémákat úgy lássák, ahogyan nyolcféle színvak ember látja őket.

A színvakság nagyon érzékeny az anyagváltozásokra. Egy vörös-zöld színvak személy nem képes észrevenni a színek közötti különbséget egy papírra nyomtatott térképen. Ugyanez a térkép a számítógép képernyőjén vagy a televízióban normálisnak tűnhet. Ezenkívül egyes színvakok könnyebben meg tudják különböztetni a színeket a mesterséges anyagokon, például a műanyagon vagy az akrilfestékeken, mint a természetes anyagokon, például a papíron vagy a fán. Harmadszor, egyes színvakok számára a színeket csak akkor lehet megkülönböztetni, ha elegendő szín van: a vékony vonalak feketének tűnhetnek, de egy vastagabb, azonos színű vonal a megfelelő színben látható.

Bizonyos esetekben, amikor nagyon gyorsan kell megérteni az információt, a vizuális rendszer elhagyhatja a színeket, és csak a szürke árnyalataival dolgozik. Ezt fontos tudni, amikor olyan vészhelyzetben használandó tárgyak, például vészfékek vagy segélyhívó telefonok interfészeit tervezzük.

Mivel a színvakok nem látják a különbséget az olyan színek között, mint a piros és a zöld, egyes országok, például Románia megtagadta tőlük a vezetői engedély kiadását. Romániában elkezdték megváltoztatni a törvényeket, hogy a színvakok is legálisan vezethessenek.

Az Egyesült Királyságban a házak villanyvezetékei régen piros, fekete és zöld színűek voltak. Ezeket barna, kék és zöld/sárga színűre változtatták, hogy a színvakok könnyebben észrevegyék a különbséget az "élő" és a "földelt" vezetékek között.

Sokan nem értik a színvakságot. A színvak emberek soha nem cserélgetik a színeket, amelyekre vakok. Előfordulhat, hogy nehezen tudnak két színt megkülönböztetni egymástól. Így gondot okozhat nekik, hogy megtalálják a megfelelő almát a szupermarketben. Az alábbi képen először az látható, hogy hogyan néz ki két alma egy normálisan látó ember számára, majd az, hogy hogyan néz ki egy piros-zöld színvakságban szenvedő ember számára. A bal oldali alma egy Braeburn alma; piros színű. A jobb oldali alma egy Granny Smith; zöld színű. Egy vörös-zöld színvaksággal élő személy számára az almák majdnem ugyanolyan színűnek tűnnek.