Elsődleges látókéreg
A látókéreg az agynak az a része, amely a látást teszi lehetővé. Viszonylag vékony - az embernél 1,5-2 mm között van. A majmoknál és a majmoknál a látókéreg az agy nagy részét foglalja el. Fizikailag a látókéreg az agy hátsó részén, a nyakszirti lebenyben található.
David Hubel és Torsten Wiesel hosszú évekig kutatta a látókérget. A látórendszerben történő információfeldolgozással kapcsolatos felfedezéseikért 1981-ben elnyerték az élettani vagy orvosi Nobel-díjat.
- Az 1960-as és 1970-es években azzal foglalkoztak, hogyan fejlődik a látórendszer. Az agy látókéreg azon részein dolgoztak, amelyek a jobb vagy a bal szemről kapnak jeleket.
- Munkájukban leírják, hogy a szemből érkező jeleket hogyan dolgozza fel az agy, hogy él- és mozgásérzékelőket, sztereoszkópikus mélységérzékelőket és színérzékelőket hozzon létre. Ezek a vizuális jelenet építőkövei.
Az elsődleges látókéreg kutatásához macskák, vadászgörények, patkányok, egerek vagy majmok agyában lévő elektródákból származó akciós potenciálok rögzítése szükséges. Alternatívaként a jeleket az állaton kívül is rögzíthetjük EEG, MEG vagy fMRI segítségével. Ezek a technikák az agyba való behatolás nélkül gyűjtenek információt.
A dorzális áramlás (zöld) és a ventrális áramlás (lila) látható. Ezek az elsődleges látókéregből származnak
Elsődleges látókéreg
Az elsődleges látókéreg (V1) az agy legjobban tanulmányozott vizuális területe. Ide érkeznek az üzenetek az oldalsó genikuláris magokból, amelyek a retinából érkező információk reléállomásai. Mindegyik oldalsó genikuláris mag jeleket kap a szemközti látómezőből.
Minden V1 két elsődleges pályára, a ventrális és a dorzális áramlásra küld információt.
- A ventrális áramlás a V1-től indul, a V2-es vizuális területen, majd a V4-es vizuális területen keresztül az alsó temporális kéregbe (IP cortex) jut. A ventrális áramlat, amelyet néha "Mi-útvonalnak" is neveznek, a formafelismeréshez és a tárgyak reprezentációjához kapcsolódik. A hosszú távú memória tárolásához is kapcsolódik.
- A dorzális áramlás a V1-től indul, a V2-es vizuális területen keresztül a dorsomedialis területre (DM/V6) és az MT vizuális területre (középső temporális/ V5), majd a hátsó parietális kéregbe jut. A dorzális áramlat, amelyet néha "Hol-útvonalnak" vagy "Hogyan-útvonalnak" is neveznek, a mozgással, a tárgyak helyének reprezentációjával, valamint a szem és a karok irányításával van kapcsolatban, különösen akkor, ha a vizuális információt a szemmozgások vagy a nyúlás irányítására használják.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a látókéreg?
V: A látókéreg az agynak az a része, amely a látást teszi lehetővé. Az agy hátsó részén, a nyakszirti lebenyben található, és viszonylag vékony, az embernél 1,5-2 mm közötti.
K: Ki végzett kutatásokat a látókéreggel kapcsolatban?
V: David Hubel és Torsten Wiesel sok éven át kutatott a látókéreggel kapcsolatban. A látórendszerben történő információfeldolgozással kapcsolatos felfedezéseikért 1981-ben elnyerték az élettani vagy orvosi Nobel-díjat.
K: Milyen kutatásokat végeztek?
V: Az 1960-as és 1970-es években azzal foglalkoztak, hogyan fejlődik a látórendszer. Az agy látókéregének azon részein dolgoztak, amelyek mindkét szemről jeleket kapnak, és leírták, hogy a szemekből érkező jeleket hogyan dolgozza fel az agy, hogy létrehozza a szélek érzékelőit, a mozgásérzékelőket, a sztereoszkópikus mélységérzékelőket és a színérzékelőket - a vizuális jelenet építőköveit.
K: Hogyan tanulmányozhatják a kutatók az elsődleges látókéreg aktivitását?
V: Az elsődleges látókéreg aktivitásának kutatása magában foglalhatja az akciós potenciálok rögzítését az állatok (macskák, görények, patkányok, egerek vagy majmok) agyában lévő elektródákról. Alternatív megoldásként a jelek az állaton kívül is rögzíthetők EEG, MEG vagy fMRI technikákkal, amelyek az állat agyába való behatolás nélkül gyűjtenek információt.
K: Milyen vastag az emberi látókéreg?
V: Az emberi látókéreg viszonylag vékony - 1,5 és 2 mm közötti vastagságú.
K: Milyen díjat nyert Hubel és Wiesel a vizuális rendszerben történő információfeldolgozással kapcsolatos felfedezéseikért?
V: David Hubel és Torsten Wiesel 1981-ben élettani vagy orvosi Nobel-díjat kapott a látórendszerben történő információfeldolgozással kapcsolatos felfedezéseikért.
