Binokuláris látás
A binokuláris látás olyan látás, amelyben mindkét szemet együtt használják. Jelentheti azt, hogy egy szem helyett két szemünk van, de gyakrabban azt jelenti, hogy a látómezőt az agy állítja össze a két szem bemenetéből. Ez a gerincesek és sok más állatfaj standard felszerelése.
Az ember maximális vízszintes látómezeje két szemmel körülbelül 200 fok. A binokuláris látómező (mindkét szem által látott) kb. 120 fokot tesz ki, és két oldalsó, kb. 40 fokos látómezőt, amelyet csak az egyik szem lát.
Látórendszerünk a parallaxist használja a pontos mélységi információk megadására, amit sztereopszisnak nevezünk. Az ilyen binokuláris látás általában együtt jár a szinguláris látással vagy binokuláris fúzióval, amikor egyetlen képet látunk, annak ellenére, hogy mindkét szemnek saját képe van egy tárgyról.
A sztereopszis az a mélység benyomása, amelyet akkor kapunk, amikor mindkét szemünkkel egy jelenetet nézünk. Egy jelenet binokuláris szemlélése a két szem két kissé eltérő képét hozza létre a jelenetnek a két szemben, mivel a szemek a fejünkön eltérő helyzetben vannak. Ezek a különbségek olyan információkat szolgáltatnak, amelyeket az agy a vizuális jelenet mélységének kiszámításához használ. A "sztereopszis" kifejezést gyakran használják a "binokuláris látás", a "binokuláris mélységérzékelés" vagy a "sztereoszkópikus mélységérzékelés" rövidítéseként, bár szigorúan véve a sztereopszishoz kapcsolódó mélységérzet más körülmények között is kialakulhat, például amikor a megfigyelő csak az egyik szemével nézi a jelenetet mozgás közben. A megfigyelő mozgása a binokuláris diszparitáshoz hasonló különbségeket hoz létre az egyetlen retinális képben az idő múlásával; ezt nevezik mozgásparallaxisnak.
Egy pár sasszem.
A galamb (tipikus zsákmányállat) látómezeje a bagoly (tipikus ragadozó) látómezejével összehasonlítva
Látómező és szemmozgás
Egyes állatok, általában, de nem mindig a zsákmányállatok, két szemüket a fejük ellentétes oldalán helyezik el, hogy a lehető legszélesebb látómezőt biztosítsák. Ilyen például a nyúl, a bivaly és az antilop. Az ilyen állatoknál a szemek gyakran egymástól függetlenül mozognak a látómező növelése érdekében. Egyes madarak a szemük mozgatása nélkül is 360 fokos látómezővel rendelkeznek.
Más állatok, általában, de nem mindig ragadozó állatok, két szemüket a fejük elülső részén helyezik el, lehetővé téve ezzel a binokuláris látást és csökkentve a látómezőt a sztereopszis javára. Ilyen például az ember, a sas, a farkas és a kígyó.
Egyes ragadozó állatok, különösen a nagytestűek, például az ámbráscetek és a gyilkos bálnák két szeme a fejük ellentétes oldalán helyezkedik el. Más állatok, amelyek nem feltétlenül ragadozók, például a gyümölcsdenevérek és számos főemlős szintén előre néző szemmel rendelkeznek. Ezek általában olyan állatok, amelyeknek finom mélység-megkülönböztetésre/észlelésre van szükségük; például a binokuláris látás javítja a kiválasztott gyümölcs leszedésének képességét, vagy egy adott ág megtalálását és megragadását.
Az előrefelé néző szemű állatoknál a szemek általában együtt mozognak. Egyes állatok mindkét stratégiát alkalmazzák. A szarkaláb például oldalirányban elhelyezett szemekkel rendelkezik, hogy széles látómezőt fedjen le, de képes a szemeket együtt mozgatni, hogy elölre mutassanak, így a látómező átfedésben van, ami sztereopszist eredményez. Figyelemre méltó példa a kaméleon, amelynek szemei mintha tornyokra lennének szerelve, és egymástól függetlenül mozognak, felfelé vagy lefelé, balra vagy jobbra. Ennek ellenére a kaméleon mindkét szemét egyetlen tárgyra tudja irányítani, amikor vadászik.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a binokuláris látás?
V: Binokuláris látásról akkor beszélünk, amikor mindkét szemet együttesen használjuk egy látómező létrehozására, amelyet az agy állít össze a két szem bemenetéből.
K: A vízszintes látómező mekkora részét látja az ember két szemmel?
V: Az ember maximális vízszintes látómezeje két szemmel körülbelül 200 fok.
K: Mit nyújt a parallaxis a mélységi információk szempontjából?
V: A parallaxis pontos mélységinformációt, úgynevezett sztereopszist biztosít.
K: Mi az a binokuláris fúzió?
V: Binokuláris fúzióról akkor beszélünk, amikor egyetlen képet látunk annak ellenére, hogy mindkét szemnek saját képe van egy tárgyról.
K: Mi a sztereopszis?
V: A sztereopszis az a mélység benyomása, amelyet akkor kapunk, amikor mindkét szemünkkel nézünk egy jelenetet. Az egyes szemek által látott képek különbségeit használja fel a vizuális jelenet mélységének kiszámításához.
K: Hogyan működik a mozgásparallaxis?
V: A mozgásparallaxis úgy működik, hogy a binokuláris diszparitáshoz hasonlóan az egyetlen retinális képben idővel különbségek keletkeznek, amikor a megfigyelő csak az egyik szemével nézi a jelenetet mozgás közben.
