Cro-Magnon
A legkorábbi ismert cro-magnoni maradványok radiometrikus kormeghatározás alapján 35 000 és 45 000 év közöttiek. A legrégebbi, 43 000-45 000 évvel ezelőtti maradványokat Olaszországban és Nagy-Britanniában találták. Más maradványok is azt mutatják, hogy a cro-magnoniak körülbelül 40 000 évvel ezelőtt érték el az orosz sarkvidéket.
A cro-magnoniaknak erőteljes testük volt, amely általában nehéz és tömör, erős izmokkal. A neandervölgyiekkel ellentétben, akiknek ferde homlokuk volt, a cro-magnoniaknak egyenes homlokuk volt, mint a modern embereknek. Arcuk rövid és széles volt, nagy állal. Az agyuk valamivel nagyobb volt, mint a mai átlagemberé.
Számítógéppel generált kép egy Cro-Magnonról, régészek által talált koponyák alapján.
Névhasználat
A "Cro-Magnon" elnevezés Louis Lartet nevéhez fűződik, aki 1868-ban Délnyugat-Franciaországban felfedezte az első Cro-Magnon koponyát. A koponya megtalálásának helyét Abri de Cro-Magnon-nak nevezte el. Az Abri franciául "sziklaházat" jelent; a cro az okcitán nyelvben "lyukat" jelent; a "Magnon" pedig annak a személynek a neve volt, aki a földterület tulajdonosa volt, ahol Lartet a koponyát találta. Alapvetően a Cro-Magnon azt jelenti, hogy "sziklaház egy lyukban Magnon földjén".
Ez az oka annak, hogy a tudósok ma már a "korai modern európai ember" kifejezést használják a "cro-magnoniak" helyett. Az élőlényeket kategóriákba soroló tudományos rendszerben a "Cro-Magnon" kifejezés nem jelent semmit.
Cro-Magnon élet
Anatómia
·
- Csontokat, kagylókat és fogakat használtak ékszerek készítésére.
- fonják, festik és csomózzák a lenfonalat, hogy zsinórokat készítsenek szerszámaikhoz, kosarakat készítsenek vagy ruhákat varrjanak.
A legtöbb korai emberhez hasonlóan a cro-magnoniak is főleg nagytestű állatokra vadásztak. Például mamutokat, barlangi medvéket, lovakat és rénszarvasokat öltek meg élelem gyanánt. Lándzsákkal, dárdákkal és dárdadobókkal vadásztak. A növények gyümölcseit is fogyasztották.
A cro-magnoniak nomádok vagy félnomádok voltak. Ez azt jelenti, hogy ahelyett, hogy egyetlen helyen éltek volna, követték a vadászni kívánt állatok vándorlását. Mamutcsontokból építhettek vadásztáborokat; néhány ilyen tábort találtak egy ukrajnai faluban. Emellett sziklákból, agyagból, faágakból és állati szőrméből is készítettek menedéket.
Barlangfestmény a felső paleolitikumból, amelyet a franciaországi Lascaux-ban találtak.
Kapcsolódó oldalak
Kérdések és válaszok
K: Hány évesek a legkorábbi ismert Cro-Magnon maradványok?
V: A legkorábbi ismert Cro-Magnon maradványok radiometrikus kormeghatározás alapján 35 000 és 45 000 év közöttiek.
K: Hol találták a legrégebbi Cro-Magnon maradványokat?
V: A legrégebbi, 43 000 és 45 000 évvel ezelőtti cro-magnoni maradványokat Olaszországban és Nagy-Britanniában találták.
K: Mikor érték el a cro-magnoniak az orosz sarkvidéket?
V: A cro-magnoniak körülbelül 40 000 évvel ezelőtt érték el az Orosz-sarkvidéket.
K: Milyen testük volt a cro-magnoniaknak?
V: A cro-magnoniaknak erőteljes testük volt, erős izmokkal. Általában nehéz és tömör testalkatúak voltak.
K: Miben különbözött a neandervölgyiek homloka a cro-magnoniakétól?
V: A neandervölgyieknek ferde homlokuk volt, míg a cro-magnoniaknak egyenes homlokuk, mint a modern embereknek.
K: Hogyan nézett ki a cro-magnoniak arca?
V: A cro-magnoniak arca rövid és széles volt, nagy állal.
K: A Cro-Magnonok agya nagyobb volt, mint az átlagemberé?
V: Igen, a cro-magnoniak agya valamivel nagyobb volt, mint a mai átlagemberé.
