Charles Boardman Hawes (1889. január 24. - 1923. július 16.) amerikai író, aki elsősorban a tengerről szóló elbeszéléseiről ismert. Munkái keverik a történelmi tényeket és a kitalált elemeket: némely történetei valós eseményeken alapulnak, mások viszont teljesen kitaláltak. A legismertebb művei közé tartozik a tengerészeti kalandokra épülő regény, amelyet kortársai és később kritikusok is nagyra értékeltek. Meghalt 34 éves korában, pályafutása így rövid, de hatásos maradt.
Élete és munkássága
Hawes írói érdeklődése a tenger és a tengerészek élete iránt vezette: könyvei gyakran történelmi háttérrel és részletes tengeri leírásokkal dolgoznak. Műveiben jól látszik a kutató jellegű, hitelességre törekvő stílus; ez alkalmassá tette őket ifjúsági és felnőtt olvasók számára egyaránt. Bár rövid életművet hagyott hátra, azok a regények és elbeszélések, amelyek a kizárólagos képzelet és a valós történések határán mozognak, ma is olvashatóak és újranyomásra kerülnek.
Díjak, elismerések és örökség
Hawes korai Newbery-érmes szerzők közé tartozik: az egyik első díjazott volt, és ő volt az első olyan Newbery-győztes, aki az Egyesült Államokban született. Kortársai közül Hendrik Willem van Loon Hollandiában született, míg Hugh Lofting Angliában látta meg a napvilágot. A New York Times kritikái szerint Hawes könyvei emlékeztetnek Robert Louis Stevenson, ifjabb Richard Henry Dana és Herman Melville műveinek légkörére: a tenger és a hajózás ábrázolása, valamint a kalandos történetvezetés a hasonlóság forrása.
Bár pályafutása rövid volt, Hawes művei hozzájárultak a tengerészeti kalandregények hagyományának továbbvivéséhez az amerikai irodalomban; munkássága ma is érdekes olvasmány a történelmi tengerészeti regények iránt érdeklődők számára.