Katasztrofizmus
A katasztrofizmus az az elképzelés, hogy a Földet a múltban hirtelen, rövid ideig tartó, erőszakos események sújtották. A katasztrófák, amelyek valószínűleg világméretűek voltak, hosszú, nyugodt időszakok között következtek be. Ezt William Whewell 1837-ben "katasztrofizmusnak" nevezte el.
A kőzetekben és a fosszíliákban megfigyelhető változások fő okának a katasztrófákat tartották. Úgy tűnt, hogy ez a feljegyzés azt mutatja, hogy a Földet időnként óriási felfordulások érték az egyébként nyugodt bolygón.
Ezt a nézetet támogatta a 19. század elejének legnagyobb összehasonlító anatómusa és paleontológusa. Ő volt Georges Cuvier, a párizsi Muséum national d'histoire naturelle igazgatója. Cuvier kimutatta, hogy a fajok kihalása egyértelműen megtörtént. Katasztrofizmusa magyarázatot adott a kőzetrétegekben megfigyelhető rendszeres fajváltozásokra. Nem volt igazi magyarázata arra, hogy a későbbi fajok miért különböznek a korábbiaktól. Elutasította az evolúció gondolatát, de nem javasolt vallási megoldást.
Az ellenzék
James Hutton Theory of the Earth (2 kötet, 1795), amelyet Charles Lyell Principles of Geology (3 kötet, 1830-33) követett, egészen más képet festett.
Ez volt az uniformitarianizmus, amelyet szintén Whewell talált ki. Hutton alapgondolata az volt, hogy "a mai folyamatok a múltban is működtek". A Föld jellegzetességeit ugyanazok a geológiai folyamatok alakították ki, amelyek a jelenben is megfigyelhetők, és amelyek fokozatosan, hatalmas időn keresztül hatottak.
Lyell továbbfejlesztette ezeket az elképzeléseket, és rengeteg olyan megfigyelést mutatott be, amelyeket csak fokozatos működéssel lehetett megmagyarázni. Könyve nagy hatással volt a fiatal Charles Darwinra, aki az első kötetet magával vitte a HMSBeagle hajóra, a második kötetet pedig előreküldte Rio de Janeiróba.
A Föld kora a vita egyik tényezője. A 19. században úgy gondolták, hogy a Föld talán 100 millió éves. Ma már tudjuk, hogy körülbelül 4560 millió éves. Ez határozottan elég hosszú idő ahhoz, hogy a lassú folyamatok kifejtsék hatásukat.
Ennek eredményeként 1840 és 1980 között hosszú ideig gyakorlatilag minden geológus uniformista volt, és úgy vélte, hogy "a jelen a múlt kulcsa".
Szintézis
Végül világossá vált, hogy mind a lassú folyamatok, mind a gyors katasztrófák szerepet játszottak a Föld történetében.
Ennek egyik fő oka az a felismerés, hogy az aszteroidabecsapódások és néhány más esemény befolyásolta a Föld történetét.
A dinoszauruszok vége
Walter és Luis Alvarez 1980-ban felvetette, hogy egy 10 kilométeres aszteroida csapódott a Földbe 65 millió évvel ezelőtt, a kréta időszak végén.
A becsapódás a fajok mintegy 70%-át kiirtotta, beleértve a dinoszauruszokat is, és nyomot hagyott a K/T kihalási eseményről. 1990-ben a mexikói Yucatán-félszigeten található Chicxulubnál azonosították a becsapódást jelző 180 kilométeres krátert.
Most már csak az a vita, hogy a fő kihalási mechanizmus az aszteroida-becsapódás vagy a Dekkán-csapdákból kiinduló széles körű vulkanizmus volt-e (amely nagyjából ugyanabban az időben következett be). Mindkét javasolt mechanizmus katasztrofális jellegű, bár csak az aszteroida becsapódása volt hirtelen.
A Shoemaker-Levy 9 üstökös Jupiterrel való ütközésének megfigyelése azt mutatta, hogy a katasztrofális események természetes eseményekként is előfordulnak.
A Hold eredete
Az óriás becsapódási hipotézis szerint a Hold a fiatal Föld és egy Mars méretű protobolygó ütközésének törmelékéből jött létre. Ez a Hold keletkezésének kedvelt tudományos hipotézise.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a katasztrofizmus?
V: A katasztrofizmus az az elmélet, amely szerint hirtelen, heves és rövid életű események befolyásolták a Föld történelmét, és a hosszú nyugalmi időszakok között világméretű katasztrófákat okoztak.
K: Ki és mikor alkotta meg a "katasztrofizmus" kifejezést?
V: William Whewell alkotta meg a "katasztrofizmus" kifejezést 1837-ben.
K: Mivel járult hozzá Georges Cuvier a katasztrofizmus elméletéhez?
V: Georges Cuvier, a párizsi Muséum national d'histoire naturelle igazgatója azzal támogatta a katasztrofizmus elméletét, hogy a kőzetrétegekben kimutatta a fajok kihalásának bizonyítékait.
K: Mi a kapcsolat a katasztrófák és a kőzetekben és a fosszíliákban megfigyelhető változások között?
V: A katasztrófák voltak a fő okai a kőzetekben és a fosszíliákban megfigyelhető változásoknak a katasztrofizmus elmélete szerint.
K: Georges Cuvier magyarázatot javasolt arra, hogy a későbbi fajok miért különböznek a korábbi fajoktól?
V: Nem, Georges Cuvier nem javasolt magyarázatot arra, hogy a későbbi fajok miért különböznek a korábbiaktól.
K: Hitt Georges Cuvier az evolúcióban?
V: Nem, Georges Cuvier elutasította az evolúció gondolatát, mint a fajok változásának magyarázatát.
K: Georges Cuvier ajánlott-e vallási megoldást az evolúció alternatívájaként?
V: Nem, Georges Cuvier nem kínált vallási megoldást az evolúció alternatívájaként.
