Hipotézis
A hipotézis egy javasolt magyarázat valamilyen eseményre vagy problémára. Egy tudományos hipotézis esetében a tudományos módszer megköveteli, hogy azt tesztelni lehessen.
Bellarmine bíboros egy jól ismert példát adott a szó régebbi értelmére, amikor a 17. század elején figyelmeztette Galileit, hogy a Föld mozgását nem szabad valóságként, hanem csupán hipotézisként kezelnie.
Manapság a hipotézis egy olyan elképzelésre utal, amelyet tesztelni kell. A hipotézis ellenőrzéséhez a kutatónak több munkára van szüksége. A tesztelt hipotézis, amely működik, egy elmélet részévé válhat, vagy maga is elméletté válhat. A tesztelés során meg kell próbálni bebizonyítani, hogy a hipotézis téves. Vagyis lennie kell módnak arra, hogy a hipotézist legalább elvileg meg lehessen hamisítani.
Az emberek gyakran nevezik a hipotézist "megalapozott feltételezésnek".
"Amikor nem világos, hogy egy hatás vagy hatásosztály melyik természeti törvény alá tartozik, akkor ezt a hiányt megpróbáljuk találgatással kitölteni. Az ilyen találgatásoknak a feltételezések vagy hipotézisek nevet adtuk". Hans Christian Ørsted (1811)
"Általában a következő folyamat szerint keressük az új törvényt. Először is kitaláljuk. ..."
A kísérletezők a probléma megoldása előtt több hipotézist is tesztelhetnek és elvethetnek.
A "munkahipotézis" csak egyfajta durva hipotézis, amelyet ideiglenesen elfogadnak a további kutatások alapjaként. A remény az, hogy egy elmélet születik, még akkor is, ha a hipotézis végül kudarcot vall.
A hipotézisek különösen fontosak a tudományban. Több filozófus is azt mondta, hogy hipotézisek nélkül nem létezhet tudomány. Az utóbbi években a tudományfilozófusok megpróbálták integrálni a hipotézisek tesztelésének különböző megközelítéseit és általában a tudományos módszert, hogy egy teljesebb rendszert alkossanak. A lényeg az, hogy a hipotézisek javasolt elképzelések, amelyeket aztán kísérletekkel vagy megfigyelésekkel tesztelnek.
Statisztikák
A statisztikában a korrelációról beszélnek: a korreláció azt jelenti, hogy két esemény vagy jelenség milyen szoros kapcsolatban áll egymással. Egy olyan állítás (vagy hipotézis), amely szerint két esemény összefügg, nem vizsgálható ugyanúgy, mint egy természeti törvény. Egy példa erre az lenne, ha azt vizsgálnánk, hogy valamilyen gyógyszer hatásos-e egy adott betegség kezelésére. Még ha van is olyan erős korreláció, amely erre utal, néhány minta akkor sem felelne meg a hipotézisnek.
A statisztikai tesztekben két hipotézis létezik, amelyeket nullhipotézisnek és alternatív hipotézisnek nevezünk. A nullhipotézis azt állítja, hogy a jelenségek között nincs kapcsolat. Az alternatív hipotézis azt állítja, hogy van valamilyen kapcsolat. Az alternatív hipotézis többféle formát ölthet. Lehet kétoldalú (például: van valamilyen hatás, egyelőre ismeretlen irányban) vagy egyoldalú (a feltételezett kapcsolat iránya, pozitív vagy negatív, előre rögzített).
Kapcsolódó oldalak
- Hamisíthatóság
- Logika
- Gondolatkísérlet
Kérdések és válaszok
K: Mi az a hipotézis?
V: A hipotézis egy javasolt magyarázat valamilyen eseményre vagy problémára.
K: Mikor használnak tudományos hipotézist?
V: A tudományos hipotézist akkor használják, amikor a tudományos módszer megköveteli, hogy tesztelni lehessen.
K: Mit követel meg a tudományos módszer egy tudományos hipotézis esetében?
V: A tudományos módszer megköveteli, hogy egy tudományos hipotézist tesztelni lehessen.
K: Hogyan lehet egy tudományos hipotézist tesztelni?
V: A tudományos hipotézis tesztelésének konkrét módja a vizsgált esemény vagy probléma jellegétől függ, és magában foglalhat kísérleteket, megfigyeléseket, szimulációkat vagy más vizsgálati módszereket.
K: Egy tudományos hipotézis tesztelésének csak egy módja van?
V: Nem, a tudományos hipotézisek tesztelésének több módja is létezik, a vizsgált esemény vagy probléma jellegétől függően.
K: Milyen bizonyítékok támasztják alá a hipotéziseket?
V: A hipotéziseket alátámasztó bizonyítékok közé tartoznak a kísérletekből, megfigyelésekből, szimulációkból és egyéb vizsgálati módszerekből származó adatok.
K: Minden hipotézist igaznak fogadnak el?
V: Nem, nem minden hipotézist fogadunk el igaznak; azokat tesztelni kell és bizonyítékokkal kell alátámasztani ahhoz, hogy egy esemény vagy probléma érvényes magyarázataként fogadjuk el őket.
