Carnosauria (húsevők) — meghatározás, jellemzők és példák

Fedezze fel a Carnosauria (húsevők) meghatározását, fő jellemzőit és ikonikus példáit (Allosaurus, Carcharodontosaurus, Neovenator) — evolúció, morfológia, viselkedés.

Meghatározás és rendszertan

A húsevők a theropoda dinoszauruszok egyik alcsoportja, amelyet a tudomány Carnosauria néven is ismer. A kifejezést korábban nagyon széles körben alkalmazták, de a modern rendszertan és a kladisztikus elemzések alapján ma már szűkebben határozzák meg: egyes kutatók a csoportot az Allosauroidea csoporton belül kezelik.

A modern kladisztikus elemzés általában azokat a tetanuruszokat sorolja, amelyeknek az Allosaurusszal közelebbi közös őse van, mint a modern madarakkal. Ennek megfelelően a Carnosauria (vagy Allosauroidea) csak a közeli rokonságban álló, nagy testű ragadozókat foglalja magában, míg korábban ide sorolt, de távolabbról kapcsolódó taxa ma már más csoportokba kerülnek.

Jellemzők

A húsevőkre több közös morfológiai vonás jellemző, amelyek részben a nagy testmérethez való alkalmazkodást tükrözik. Főbb jellemzők:

• Koponya: általában nagy, hosszúkás és részben keretekből (merevítményekből) álló, nem tömör csontból felépülő, azaz nyitott koponya-struktúra jellemzi őket; a koponya alakja a látás és a harapás optimalizálására alakult.
• Szemek és látás: viszonylag nagy szemek, amelyek a közelharcban fontos érzékszervként szolgáltak, így a közelítés és célzás látásvezérelt lehetett (lásd a látásra utaló jeleket a koponyaszerkezetben).
• Végtagok: a lábak futásra alkalmasak, de nem annyira specializáltak, mint például a nyílt terepi üldözésre adaptálódott tirannoszauruszoké; a combcsont (combcsont) rendszerint hosszabb, erősebb, mint a sípcsont, ami a látásra és rövid távú robbanékonyságra utalhat.
• Elülső végtagok: erősebb karok és kezek jellemzik őket, amelyek a zsákmány megragadásában és manipulálásában játszhattak szerepet.
• Fogazat: nagy, gyakran fűrészfogazatot mutató fogak, amelyek a hús tépésére alkalmasak voltak; a harapásstrategia különbözhetett a tirannoszauruszokétól, amelyeknél a fejhúzás és egyetlen erőteljes harapás volt jellemző.
• Testméret: a csoport tagjai kis–közepes mérettől egészen óriási ragadozókig terjedhetnek; testfelépítésük gyakran robusztusabb, izmosabb volt.

Példák és elterjedés

A csoportba tartoztak a jura és kréta időszak néhány fő ragadozója. Jelentősebb példák:

• Allosaurus — közepes–nagy termetű, erős testfelépítésű ragadozó, amelyből több fosszilis példány ismert Észak-Amerikából és Európából; az Allosaurus felépítése egy általános, sokoldalú ragadozóra utal.
• Carcharodontosaurus — dél-amerikai és afrikai leletek alapján rekonstruált óriásragadozó, jelentős testhosszal és erős, fűrészes fogakkal; a mérete elérhette a több tíz százalékban nagyobb ragadozókét (néhány faj esetén a 10–12 m-et is).
• Neovenator — európai eredetű, később fennmaradó neovenatorid, amely a mezozoikum késői szakaszáig volt jelen.
• Aerosteon, Australovenator, Fukuiraptor — azok a taxonok, amelyeket a neovenatorid kládhoz sorítanak; ezek mutatják, hogy a csoport földrajzilag széles körben elterjedt (Észak- és Dél-Amerika, Európa, Ázsia, Ausztrália) és időben a jura végétől a kréta végéig fennmaradt.

Evolúció és paleobiológia

Korábban azt gondolták, hogy a húsevők a jura végén kihaltak, de a fosszilis bizonyítékok és a kladisztikus elemzések cáfolták ezt az elképzelést: a Neovenatorid klád a mezozoikum végéig fennmaradt. Ez azt jelenti, hogy a csoport tagjai párhuzamosan éltek más nagy ragadozókkal, például a tirannoszauruszokkal a kréta időszak végén eltérő ökológiai szerepeket betöltve.

A húsevők ökológiai szerepeikben sokféle stratégiát képviseltek: voltak nagyméretű csúcsragadozók, általános helyválasztók és gyors, szárnyalásra kevésbé specializált vadászok is. Míg a tirannoszauruszokra jellemző volt a fej domináns szerepe a zsákmány elpusztításában (a masszív fejhúzás és hatalmas harapás), a húsevők között gyakrabban találunk erős karokat és kezeket, amelyek a zsákmány megragadásában fontosak lehettek.

A testfelépítésük és méretük miatt a nagyobb húsevőkönél a testfelszínről szóló közvetlen bizonyítékok (pl. bőrlenyomatok) kevésbé gyakoriak; a rendelkezésre álló adatok alapján valószínűsíthető, hogy a nagyobb fajták részben pikkelyes, részben pedig esetleg részleges pehely- vagy filamentos fedővel rendelkezhettek, bár a pontos részletek fajonként eltérhetnek.

Összefoglalás

A Carnosauria (húsevők) egy olyan, jókora testű theropoda-klád, amelyet ma már szűkebben, tipikusan az Allosauroidea körébe sorolnak. Jellemzőik a nagy, nyitott koponya, erőteljes végtagok, speciális fogazat és általában robusztus testfelépítés. A csoport tagjai a jura és kréta időszakok fő ragadozói közé tartoztak, és regionálisan széleskörűen elterjedtek; egyes vonalaik a mezozoikum végéig fennmaradtak.

Kérdések és válaszok

K: Mi az a Carnosauria?

K: Melyek azok a jellemzők, amelyek a Carnosaurusokat jellemzik?

K: Miben különböztek a húsoszauruszok az Albertosaurushoz hasonló tirannoszauruszoktól?

K: Mikor halt ki a Neovenatorid klád?

K: Milyen állatok tartoztak a Neovenatorid kládba?

K: Az Allosauroidea mellett vannak más nevei is a Carnosauria-nak?

Keresés betűvel