A Neovenator egy közepes-nagy termetű ragadozó dinoszaurusz, amely az Allosaurust is magában foglaló klád egyik fontos tagjával áll rokonságban. Neovenator felfedezése óta az Egyesült Királyságban, a Wight-szigeten az egyik legismertebb nagy húsevő dinoszaurusz lett Európában.
Felfedezés és elnevezés
A fosszíliákat a Wight-szigeten (Dél-Anglia) találták meg, és az anyag egy részét a 20. században gyűjtötték össze, a nemzetközi kutatás és leírás azonban később, a 1990-es évek végén tették teljessé. A nemzetségnév jelentése nagyjából „új vadász” (latin eredetű elemekből), és a leírt faj neve Neovenator salerii.
Leírás és méret
Neovenator teste viszonylag karcsú, de izmos volt, két lábon járt. Átlagos hossza a fosszilis anyag alapján körülbelül 7–7,5 méter, a legnagyobb, töredékes maradványok alapján akár 10 méteres példányok is elképzelhetők; a testsúly a becslések szerint 1000–2000 kg között lehetett. Koponyája és fogazata ragadozó életmódra utal: a fogak élesek, kés- vagy pengeszerű alakúak voltak, amelyekkel húsdarabokat téphetett ki zsákmányából. Karjai viszonylag fejlettek és karmokkal végződtek, amelyek a vadászatban és a zsákmány megragadásában segíthettek.
Rendszertani elhelyezkedés
A Neovenator hagyományosan az allosauroidok közé sorolták, azaz rokonai közé tartozik az Allosaurus. Egyes munkák külön családban (Neovenatoridae) vagy közeli allosauroid rokonsági körben helyezik el, de a pontos filogenetikai pozíció továbbra is a kutatások tárgya, ahogy új leletek és elemzések születnek.
Élőhely és paleoökológia
Neovenator a korai kréta korszakban élt, körülbelül 125 millió évvel ezelőtt (Barremian kor). A környezetet tengerparti síkságok, lagúnák és folyóvölgyek jellemezték, ahol erdős területek és nyílt síkságok váltakoztak. A fosszilis lelőhelyen talált többi állat között szerepelnek többek között a Baryonyx, a Polacanthus és az Iguanadon — ezeket a fajokat a Neovenator potenciális zsákmányai vagy közösségi tagjai lehettek. Mint a tápláléklánc csúcsragadozója, valószínűleg nagyobb növényevőkkel és kisebb ragadozókkal is táplálkozott, de alkalmi dögevő viselkedés sem zárható ki.
Patológiák és élettörténet
A Neovenator salerii holotípusának számos patológiája ismert. Ezek voltak "középső csigolyák fúziója, a középső csigolya harántnyúlványainak gyógyult törései; a pedális ujjperceket érintő osteophyták, gyógyult gastralia bordatörések, némelyik hamis ízületeket képezve... [és] lapockatörés". Ez azt jelenti, hogy az egyén több, súlyosnak tűnő csonttörés után is túlélte azokat, és a sérülések részben vagy teljesen begyógyultak. Az ilyen sérülések oka lehetett harc más ragadozókkal, zsákmány megküzdése, baleset vagy ismétlődő terhelés. A gyógyult törések arra utalnak, hogy a sérült állat hosszabb ideig képes volt életben maradni, ami fontos információ az egyedek viselkedéséről és a csoportos vagy magányos életmódról szóló feltételezésekhez.
Összegzés
Neovenator egy jelentős európai kréta ragadozó, amely jól ismert példája annak, hogy a korai kréta ökoszisztémákban is léteztek nagy, specializált húsevők. A Wight-szigeti leletek fontosak a faj és az európai dinoszauruszfauna jobb megértéséhez; a fosszíliákból származó morfológiai és patológiai adatok kiemelkedő lehetőséget adnak az életmód, a viselkedés és a paleobiológiai kölcsönhatások vizsgálatára.