Acrocanthosaurus egy jellegzetes theropoda dinoszaurusznemzetség volt, amely az alsó kréta időszakában (kb. az aptián–albai korszak, nagyjából 125–100 millió évvel ezelőtt) élt Észak-Amerikában. Neve szó szerint „magas tüskés gyíkot” jelent, utalva arra a sorra rakódott megnyúlt csigolyanyúlványra (neuralis pinnákra), amely a hátán vitorlára vagy púpszerű kiemelkedésre emlékeztethetett.

Felfedezés és elnevezés

A nemzetség legismertebb faja, Acrocanthosaurus atokensis, az 1950-es években lett leírva (a fajnév az óta használatos leíró szerzők megjelölése nélkül is ismert). A maradványok főleg az Egyesült Államok déli részéről – elsősorban Oklahoma és Texas környékéről – kerültek elő. Egyik legismertebb, viszonylag teljes példányt múzeumi kiállításon is bemutatnak a North Carolina Museum of Natural Sciences-ben, ami hozzájárult a faj köztudatba kerüléséhez.

Rendszertan

Az Acrocanthosaurus besorolása történetileg vitatott volt. Kezdetben a hátgerincén látható magas tüskék miatt összehasonlították a spinosaurusok csoportjával (Spinosaurus), de részletesebb morfológiai és filogenetikai vizsgálatok alapján ma az húsoszauruszok (Allosauroidea) között helyezik el. A legtöbb szakértő szerint legközelebbi rokonai a carcharodontosauridák (például a Carcharodontosaurus és a Giganotosaurus párosához hasonló) csoportjába tartozhatott, bár a pontos rokonsági viszonyok egyes elemzésekben továbbra is eltérnek.

Megjelenés és anatómiája

Az Acrocanthosaurus teste robusztus felépítésű volt, hosszúkás koponyával és erős állkapcsokkal, amelyekben lapos, fűrészes szélű fogak ültek — ezek inkább szeletelésre, mint csontzúzásra voltak alkalmasak. A mellső végtagok aránylag nagyok és erősek voltak, három ujjjal, nagy karmokkal, amelyek segítségével elemlhette zsákmányát vagy fogta azt.

A gerincén található megnyúlt csigolyanyúlványok (a „tüskék”) a nyaktól a farok közeléig terjedtek, és valószínűleg egy alacsony vitorlát vagy izmos púpot alkottak. A vitorla funkciójára több értelmezés létezik: hőszabályozás, fajon belüli jelzés, párzási display, vagy izom- és zsírpárna rögzítésére szolgáló struktúra. Az állkapocs és az arc csontszerkezete, valamint a szemkörüli elemek jellegzetes vonásokat mutatnak; a koponyacsontok és a szemkörüli terület hasonlóságai sok allosauroideára jellemzőek.

Az eredeti leírásban említett, a pofa mentén futó hosszú, alacsony „gerincek” (csontkinövések) az orr és a szemkörnyék csontjain is kivehetők; ezek a részletek segítenek megkülönböztetni más allosauroideáktól. A szem környékén található csontokhoz kapcsolódó megnyúlások a könnycsontokon folytatódnak, ami szintén tipikus allosaurid vonás.

Méret és tömeg

  • Hossz: körülbelül 11–12 méter (kb. 36–39 láb) volt a felnőtt példányok becsült testhossza.
  • Tömeg: becslések szerint 4–7 tonna között változhat a faj súlya; gyakran említik, hogy körülbelül 6–7 rövid tonnát (short ton) nyomhatott, de a pontos érték a módszertől és a használ feltételezett testarányoktól függően eltérhet.

Ez a méret tette az Acrocanthosaurust Észak-Amerika egyik legnagyobb ragadozójává a tirannoszauruszok megjelenése előtti időszakban.

Előfordulás, környezet és táplálkozás

Maradványai elsősorban az Egyesült Államok déli részéről, főként Oklahoma és Texas területéről ismertek; előfordulása az alsó kréta üledékeiben dokumentált. Élőhelye valószínűleg tágas ártéri síkságokkal és folyóvölgyekkel tarkított környezet volt, ahol nagy növényevő dinoszauruszokban bővelkedett a táplálékforrás. Feltehetően nagy testű növényevőket (pl. korabeli iguanodont vagy kisebb sauropodomorf maradványokat) vadászhatott, illetve dögevésre is számíthatunk — mint sok más nagy theropod esetében.

Paluxy-i nyomvonal és jelentőség

Texasban, a Paluxy folyó medrében (Glen Rose környékén, a Dinosaur Valley State Park közelében) ismert egy híres nyomvonalrendszer, amelyen nagy theropod és nagy növényevő lábnyomok láthatók egymás közelében. Egyes kutatók az itt található nagy theropod-lenyomatokat az Acrocanthosaurus méretéhez és lépésarányához tartják hasonlónak; ez a hipotézis azonban alapvetően nyomkövetési összehasonlításon alapul, és a nyomok pontos készítőjének azonosítása mindig bizonytalan. További magyarázatok és alternatív értelmezések is léteznek, ezért a feltételezés nehezen bizonyítható szilárd fosszilis összeköttetés nélkül.

Összefoglalás

Az Acrocanthosaurus egy markáns megjelenésű, nagy növényevőkre és más dinoszauruszokra vadászó ragadozó volt az alsó kréta Észak-Amerikájában. Hátán lévő megnyúlt csigolyanyúlványai különleges vonást adtak neki, rendszertani helyzete az allosauroideákon belül ma már viszonylag stabilan a carcharodontosauridák közé sorolja, bár a részletekben maradtak nyitott kérdések. Maradványai és a Paluxy környéki nyomok hozzájárulnak ahhoz, hogy képünk legyen ezeknek a korai kréta ragadozóinak ökológiájáról és szerepéről a korszak ökoszisztémáiban.