A macska felegyenesedési reflexe: működés, fejlődés és kockázatok
Ismerd meg a macska felegyenesedési reflexének működését, fejlődését és az esésekből eredő kockázatokat — tudományos adatok és gyakorlati tanácsok egy cikkben.
A macska felegyenesedési reflexe a macska természetes képessége arra, hogy esés közben megforduljon, és így a lábán landoljon. Ez a felegyenesedési reflex 3–4 hetes korban kezd kialakulni. A macska 6–7 hetes korára teljesen megtanulja, hogyan kell ezt csinálni. A macskák azért képesek erre, mert rugalmas a gerincük és a kulcscsontjuk nem mozog. A legtöbb macskánál a minimális magasság, ami ehhez szükséges, hogy ez biztonságosan megtörténjen, körülbelül 12 hüvelyk (kb. 30 cm).
A pontosabb magyarázat: a macskák belsőfülje (a vestibuláris rendszer) nagyon érzékeny, gyorsan érzékeli a fej helyzetét, és automatikus izomműködést indít el, amely lehetővé teszi a test forgatását. Emellett a macskák rugalmas gerince és a vállövet részben szabadon hagyó, rövid, részben "lebegő" kulcscsont-szerkezet is hozzájárul ahhoz, hogy a testfelszín gyorsan elforduljon. A reflexben a macska először a fejét fordítja, majd a hátsó és az első testfél egymáshoz képesti elforgatásával korrigálja a testhelyzetet, mielőtt a lábak kinyúlnának a landoláshoz.
A farok nélküli macskák is képesek erre. Ez azért van, mert a macska leginkább a hátsó lábait mozgatja, és nem használ nagy szöglendületet a landoláshoz. Tehát a farok nem igazán szükséges ehhez a képességhez. Ugyanakkor a farok kiegészítő szerepet játszik az egyensúly finomhangolásában és a fordulások koordinálásában: hiányában egyes egyedeknek nagyobb lehet a nehézsége a pontos manőverezésben, különösen éles vagy gyors fordulatoknál.
Fejlődés és korlátozások
A reflexet a kismacskák gyakorolják, amikor a kölyökként játszva és mozogva eséseket és fordulatokat tapasztalnak. A fejlődés üteme egyedi lehet: betegen, gyengén fejlődő vagy koraszülött kismacskáknál ez lassabban alakulhat ki. Fontos megjegyezni, hogy a reflex nem tökéletes garancia a sérülésmentes landolásra: fiatal, gyenge izomzatú vagy mozgásszervi problémákkal küzdő macskák nagyobb kockázatnak vannak kitéve.
Kockázatok és sérülések
A macskák ezt a felegyenesedési reflexet használva gyakran sérülés nélkül tudnak landolni. Ez azonban nem mindig igaz, mivel a macskák csonttörést szenvedhetnek, vagy elpusztulhatnak extrém esések következtében. A leggyakoribb sérülések közé tartoznak az ízületi sérülések, bordatörések, mellkas- és hasi sérülések, valamint zárt belső sérülések (belső vérzés).
Egy 1987-es tanulmányban, amelyet a Journal of the American Veterinary Medical Association című folyóiratban írtak, 132 macskát vizsgáltak meg, miután lezuhantak épületekről. A macskánkénti sérülések a lezuhanó magasságtól függően nagyobbak voltak; akár hét emelet magasra is. Hét emelet felett a sérülések kisebbek voltak. A tanulmány szerzői úgy vélik, hogy öt emeletnyi zuhanás után a macskák elérték a végsebességet. Ekkor a macskák ellazultak és széttárták a testüket, hogy növeljék a légellenállást. Ezt a jelenséget gyakran „high-rise syndrome”-nak is nevezik: a nagyon magas esések után látszólag enyhébb külsérelmeket is találhatnak, de a belső sérülések és a súlyos következmények továbbra is fennállhatnak.
Miért nem szabad figyelmen kívül hagyni egy esést?
Még ha a macska kívülről jól is néz ki, az esést követő belső sérülések (például belső vérzés, tüdő- vagy májsérülés) nem mindig azonnal nyilvánvalóak. Emiatt bármilyen jelentősebb zuhanás után érdemes állatorvoshoz vinni a macskát kivizsgálásra. Különösen figyelni kell az alábbi tünetekre:
- nehézlégzés vagy gyors légzés,
- anyagcsere- és keringési jelek: sápadt vagy lágy tapintatú íny, gyengeség, ájulás,
- fájdalom jelei: nyávogás, fékezhetetlen nyugtalanság vagy éppen letargia,
- sérült végtagok: sántítás, duzzanat, elmozdulás vagy deformitás,
- hányás, hasfájás, hasi duzzanat,
- vérzés vagy sebek.
Megelőzés és teendők gazdiknak
A felegyenesedési reflex hasznos, de nem helyettesíti a felelős tartást és a megelőzést. Tippek a kockázat csökkentésére:
- ablakszúnyoghálók, zárható ablakok vagy ablakkorlátok felszerelése, különösen magasabb lakásokban;
- erkélyek biztonságos lezárása, nem hagyni a macskát felügyelet nélkül nyitott erkélyen;
- belső játékok és más ingerek biztosítása, hogy kevésbé legyen vonzó a kockázatos mászás;
- ha utazás vagy magas hely közelében tartózkodás szükséges, használjon megfelelő méretű hámot és pórázt;
- akadályozza meg a kíváncsiság miatti kiugrást az ablakokból és erkélyekről.
Ha macskája leestem vagy esést szenvedett, még akkor is, ha elsőre nem tűnik súlyosnak, forduljon állatorvoshoz. Az időben elkezdett vizsgálat és kezelés jelentősen csökkentheti a maradandó sérülések és a tragikus kimenetel kockázatát.
Képek egy zuhanó macskáról. Ez az 1894-ben megjelent Nature folyóiratból származik.
Hogyan csinálja a macska
Először is a macskák eldöntik, hogy melyik van fent és melyik lent, a látás vagy a belső fül érzékszervek segítségével. Ezután a macskáknak sikerül úgy elfordítaniuk magukat, hogy lefelé nézzenek, anélkül, hogy a szögnyomatékuk megváltozna. Ezt a következő lépésekben teszik:
- Hajoljon középen úgy, hogy a teste elülső fele ellentétes irányba forduljon, mint a hátsó fele.
- Hajtsa be az elülső lábait, hogy csökkentse a teste első felének tehetetlenségi nyomatékát.
- Nyújtsák ki a hátsó lábukat, hogy növeljék a testük hátsó felének tehetetlenségi nyomatékát. Ez úgy történik, hogy az elülső felüket nagyon messzire (akár 90°-ra) el tudják fordítani, míg a hátsó felük nagyon sokkal kevésbé (akár 10°-ra) fordul el ellenkező irányba.
- Nyújtsd ki az első lábaidat, és húzd be a hátsó lábaidat; így a hátsó felüket elég messzire tudják fordítani, míg az elülső felük eléggé kevésbé fordul ellenkező irányba.
Ha a macska nem elég rugalmas (nem képes könnyen meghajolni), akkor előfordulhat, hogy a második és a harmadik lépést újra meg kell tennie, hogy teljesen rendbe jöjjön.
Végsebesség
A macskáknak ezen a felegyenesedési reflexen kívül vannak olyan testtulajdonságaik, amelyek segítenek biztonságban tartani őket esés esetén. Kis méretük, könnyű csontozatuk és vastag bundájuk csökkenti a végsebességüket. Emellett, miután felegyenesedtek, szétterjeszthetik a testüket, hogy növeljék a légellenállást és lassítsák a zuhanás sebességét. Esés közben elernyednek, ami némileg megvédi őket, amikor földet érnek.
Kapcsolódó oldalak
Kérdések és válaszok
K: Mi az a macska jobbra fordító reflex?
V: A macska-jobbító reflex a macska természetes képessége arra, hogy esés közben megforduljon, hogy a lábán landoljon.
K: Hány éves korban kezd kialakulni a felegyenesedési reflex?
V: A felegyenesedési reflex 3-4 hetes korban kezd kialakulni.
K: Mikor tanulja meg teljesen a macska, hogyan kell ezt csinálni?
V: A macska 6-7 hetes korára teljesen megtanulja, hogyan kell ezt csinálni.
K: Mi teszi ezt lehetővé a macskák számára?
V: A macskák azért képesek erre, mert rugalmas a gerincük és a kulcscsontjuk nem mozog.
K: Szükség van-e farokra ehhez a képességhez?
V: Nem, a farok nélküli macskák is képesek erre, mert többnyire a hátsó lábaikat mozgatják, és nem használnak nagy szöglendületet a landoláskor.
K: A macskák mindig biztonságosan landolnak a jobbrafordulás reflexének segítségével?
V: Nem, a macskák még akkor is eltörhetnek csontokat, vagy meghalhatnak extrém esések következtében, ha rendelkeznek a felegyenesedési reflexszel.
K: Mit állapított meg egy 1987-es tanulmány az épületekről lezuhant macskák sérüléseivel kapcsolatban?
V: A Journal of the American Veterinary Medical Association című folyóiratban megjelent 1987-es tanulmányban 132 macskát vizsgáltak meg, miután lezuhantak épületekről. A macskánkénti sérülések száma a magasságtól függően hét emelet magasságig növekedett; hét emelet felett azonban a sérülések kevésbé voltak valószínűek, mivel a macskák elérték a végsebességet, aminek következtében a macskák ellazultak és szétterültek, növelve a légellenállást.
Keres