Radovan Karadžić

Korai életút

Karadžić Vuko és Jovanka Karadžić gyermeke volt. Apja, Vuko (1912-1987) cipész volt. Édesanyja, Jovanka (1922-2005) egy észak-montenegrói parasztlány volt. Leánykori neve Jovanka Jakić volt. Karadžić apjához 1943-ban, húszévesen ment feleségül.

Karadžić apja fia gyermekkorának nagy részét börtönben töltötte. A második világháború alatt Jugoszláviát a náci Németország és a többi tengelyhatalmi ország elfoglalta. Karadžić apja a csetnikek tagja volt. Ez egy olyan hadsereg volt, amely Jugoszlávia eredeti kormányát támogatta. Mivel ebben a hadseregben szolgált, a háború után börtönbe került.

Oktatás

Karadžić 1960-ban Szarajevóba költözött, hogy pszichiátriát tanuljon a Szarajevói Egyetem Orvosi Karán. 1970-ben a dániai Næstved kórházban tanulmányozta a szorongást és a depressziót. 1974 és 1975 között a New York-i Columbia Egyetemen szerzett további orvosi képzést.

Miután visszatért Jugoszláviába, Karadžić a Koševo kórházban (Szarajevó fő kórháza) dolgozott. Emellett költő is volt. Egy másik szerb író bátorította, hogy menjen a politikába.

Börtön csalásért

Amíg a kassai kórházban dolgozott, Karadžić illegális módon szerzett plusz pénzt. Például az egészségügyi dolgozók, akik korábban akartak nyugdíjba menni, fizettek neki, hogy azt mondják, hogy rokkantak. Karadžić hazudott olyan foglyoknak is, akik el akarták kerülni a büntetést, azt állítva, hogy elmebetegek voltak, amikor elkövették a bűncselekményeket.

Karadžić 1983-ban kezdett dolgozni Belgrád egyik külvárosában, a Voždovac nevű kórházban. Társával, Momčilo Krajišnikkal Karadžić hitelt kapott, amelyet a mezőgazdaság fejlesztésére szántak. Ehelyett ő és társa a pénzt arra használták fel, hogy házakat építsenek maguknak Pale-ban. Pale egy szerb város volt Szarajevó felett, amelyet a kormány síparadicsommá alakított.

1984. november 1-jén mindkettőjüket letartóztatták csalásért. 11 hónapot töltöttek börtönben, mielőtt barátjuk, Nikola Koljević kifizette az óvadékot, így kiszabadulhattak. 1985. szeptember 26-án Karadžićot sikkasztás és csalás miatt három év börtönre ítélték. Mivel azonban már több mint egy évet töltött börtönben, a bíróság nem kényszerítette Karadžićot arra, hogy büntetése hátralévő részét börtönben töltse.

Karadžić 1984-es letartóztatásakor készült képek

Politikai élet

1989-ben Karadžić segített létrehozni a Szerb Demokrata Pártot (Srpska Demokratska Stranka) Bosznia-Hercegovinában. A párt célja az ország boszniai szerb lakosságának összefogása volt.

1991 szeptemberében a Srpska Demokratska Stranka (SDS) elkezdte létrehozni azokat a területeket Bosznia-Hercegovinában, amelyeket csak szerbek uraltak. 1991. október 15-én a boszniai parlament megszavazta, hogy ők maguk akarnak uralkodni. Kilenc nappal később létrehozták a külön szerb nemzetgyűlést, amely csak a bosznia-hercegovinai szerbeket képviselte.

1992. január 9-én a boszniai szerbek gyűlése kijelentette, hogy új országot hoztak létre: a Boszniai és Hercegovinai Szerb Népköztársaságot (Република српског народа Босне и Херцеговине/Republika srpskog naroda Bosne i Hercegovine). A Szerb Köztársaság 1992. február 28-án fogadta el alkotmányát. Azt is kimondta, hogy mostantól ő irányít:

• Bosznia-Hercegovina kizárólag szerbek által uralt területei
• Bosznia-Herezogovina azon részei, ahol a lakosság többsége szerb volt.
• "Minden olyan régió, ahol a szerb nép kisebbségben van [a] második világháborús népirtás miatt."

A Szerb Köztársaság elnöke

1992. április 6-án és 7-én Európa és az Egyesült Államok elfogadta, hogy Bosznia független ország. Bosznia 1992. május 22-én lett az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagja. Karadžićot 1992. május 13-a körül választották meg a boszniai szerb kormány elnökévé. Hatáskörébe tartozott az ország hadseregének irányítása is.

Háborús bűnökkel kapcsolatos vádak

A boszniai szerb hadsereg vezetőjeként Karadžić vezette azt a hadjáratot, amelynek célja az volt, hogy megszabaduljon az összes boszniai muszlimtól és horváttól azokból a falvakból, amelyeket a szerbek maguknak akartak.

1995-ben a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnökkel vádolta meg Karadžićot a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnökkel, amelyeket nem szerbek ellen követtek el. Az ICTY azzal vádolta Karadžićot, hogy 1995-ben elrendelte a srebrenicai mészárlást, ahol Karadžić hadserege több mint 7500 muszlimot gyilkolt meg. Emellett számos más bűncselekménnyel is megvádolták, többek között:

• A nem szerbiai muszlimok arra kényszerítése, hogy etnikai és vallási hovatartozásuk miatt elhagyják otthonaikat.
• üldöztetés (emberek egy csoportjának rossz bánásmódja) faji, vallási vagy politikai nézeteik miatt.
• Gyilkosság
• Civilek elleni terrorizmus
• Túszejtés
• Megsemmisítés (egy egész népcsoport, azaz az összes nem szerb muszlim megölésének kísérlete).

Karadžić elmenekült, így nem lehetett bíróság elé állítani ezekért a bűncselekményekért. Egészen 2008-ig bujkált. Az Egyesült Államok kormánya 5 millió dolláros jutalmat ajánlott fel a letartóztatásáért.

A srebrenicai mészárlásban megölt embereket kiemelik a tömegsírokból

Letartóztatás

Karadžićot 2008. július 21-én tartóztatták le Belgrádban. Alternatív orvoslással foglalkozó orvosnak adta ki magát, főként Belgrádban, de az ausztriai Bécsben is. Karadžićot július 30-án a hágai ICTY börtönébe szállították.

Karadžić azt mondta, hogy az Egyesült Államok kormánya védte őt, amíg bujkált, és ezért tartott több mint tíz évig, amíg megtalálták.

Karadžić először 2008. július 31-én jelent meg az ICTY bírája előtt. Ekkor az ICTY 64 személyt talált bűnösnek a jugoszláv háborúk során elkövetett háborús bűnök, emberiesség elleni bűncselekmények vagy népirtás miatt.

A The Hunting Party című film Karadžić szökevény életén alapul.

Elítélés és büntetés

2016. március 24-én Karadžićot bűnösnek találták népirtás, háborús bűnök és emberiesség elleni bűncselekmények elkövetésében. 40 év börtönbüntetésre ítélték.

Karadžićot a srebrenicai mészárlás miatt népirtásban találták bűnösnek. Elítélték továbbá üldözés, megsemmisítés, deportálás, etnikai tisztogatás és gyilkosság miatt is.

Fotógaléria

·         Az egyes fényképek címkéjének megtekintéséhez vigye a mutatót az egérrel az egyes fotók fölé. Kattintson a képre, ha nagyobbra szeretné nagyítani.

·         Karadžić Szarajevó ostroma

·         A srebrenicai mészárlás