Liu Hsziao-po (1955–2017) — kínai író és emberi jogi aktivista, Nobel-békedíjas

Liu 1955-ben született Csangcsunban (Changchun, Jilin), értelmiségi családban. Édesapja 1969 és 1973 között a Vidékre a vidékért mozgalom idején Belső-Mongóliába vitte. Tizenkilenc éves korában egy Jilin tartománybeli faluban dolgozott. Ezt követően egy építőipari vállalatnál dolgozott.

1976-ban a Jilin Egyetemen tanult, és 1982-ben irodalomból szerzett diplomát. A Pekingi Normál Egyetemen 1984-ben szerzett egyetemi diplomát. Liu a diploma megszerzése után a Pekingi Normál Egyetem tanára lett. Ott 1988-ban doktori fokozatot is szerzett.

Az 1980-as években legfontosabb esszéi, a "Kritika a választásokról - Párbeszéd Le Zehou-val" és az "Esztétika és emberi szabadság" című írásai meghozták számára a hírnevet a tudományos életben. Az esszé egy kiemelkedő kínai gondolkodó, Li Zehou filozófiáját bírálta.

1988 és 1989 között vendégkutató volt több Kínán kívüli egyetemen, többek között a Columbia Egyetemen, az Oslói Egyetemen és a Hawaii Egyetemen.

Az 1989-es Tiananmen téri tüntetések idején az Egyesült Államokban tartózkodott, de úgy döntött, hogy visszatér Kínába, hogy csatlakozzon a mozgalomhoz. Később számos hongkongi és tajvani kínai média a "Tienanman tér négy Junzijának" egyikeként nevezte meg.

Liu Hsziao-po az emberi jogok érvényesítéséért dolgozik. Arra kérte a kínai kormányt, hogy legyen nyitottabb és őszintébb a tetteivel kapcsolatban. A kínai kormány békés politikai tevékenysége miatt sokszor vitte rendőrőrsre, tartóztatta le és küldte börtönbe. Az első alkalommal az 1989-es Tiananmen téri tüntetéseken tanúsított magatartása miatt. Kínán kívüli szervezetek felfigyeltek Liu emberi jogi tevékenységére, és kitüntetéseket adományoztak neki. A Riporterek Határok Nélkül 2004-ben a sajtószabadság védelmezőjeként a Fondation de France díjjal tüntette ki Liu emberi jogi munkáját.

1991 januárjában Liu Hsziao-po-t "ellenforradalmi propaganda és uszítás" miatt ítélték el. A kormány azonban nem szabott ki rá büntetést, mint bűnözőre. 1996 októberében három év munkaszolgálatra ítélték a Kínai Kommunista Pártot bíráló "közrend megzavarásáért". 2007-ben a rendőrség rövid időre elvitte Liut, és az általa írt cikkekről kérdezte. A cikkeket Kínán kívüli weboldalakon tették közzé.

A charta megírása és ismertté tétele

Liu Hsziao-po aktívan részt vett a Charta 08 megírásában. Ezután több mint háromszáz kínai állampolgárral együtt aláírta a Charta 08-at. Ez egy kiáltvány volt, vagyis a hitek és elvek kinyilvánítása. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata elfogadásának 60. évfordulóján (2008. december 10.) adták ki. A csehszlovák Charta 77 stílusában írták meg, nagyobb szólásszabadságot, emberi jogokat és szabad választásokat követelve. A Charta 2009 májusáig több mint 8600 aláírást gyűjtött össze a különböző társadalmi rétegekből származó kínaiaktól.

Letartóztatás

A rendőrség 2008. december 8-án késő este elvitte Liu Hsziao-po-t otthonából. Ez két nappal a Charta hivatalos közzététele előtt történt. A rendőrség ekkor vitte el Zhang Zuhuát is. Ő egy másik tudós, aki aláírta a Charta 08-at. Zhang szerint a két férfit azért vitte el a rendőrség, mert azt hitték, hogy Liu és Zhang megpróbálnak minél több embert rávenni a Charta aláírására. Míg Liut egyedül tartották magánzárkában, nem találkozhatott az ügyvédjével vagy a családjával. 2009 újév napján megengedték neki, hogy feleségével, Liu Hsziával és két rendőrrel együtt ebédeljen. 2009. június 23-án a pekingi kormány egyik tisztviselője (az ügyészség) jóváhagyta Liu Hsziao-po letartóztatását "az államhatalom felforgatására való felbujtás gyanújával". Ez a Kínai Népköztársaság törvényének 105. cikke szerinti bűncselekmény. A pekingi Közbiztonsági Hivatal (PSB) sajtóközleményében azt állította, hogy Liu az államhatalom felforgatására és a szocialista rendszer megdöntésére buzdított olyan módszerekkel, mint a pletykák terjesztése és rágalmazás, szinte pontosan a 105. cikkely szavaival élve. A pekingi PSB azt is közölte, hogy Liu "teljes mértékben beismerő vallomást tett".

Trial

2009. december 1-jén a pekingi rendőrség vizsgálat és feldolgozás céljából átadta Liu ügyét az ügyészségnek; december 10-én az ügyészség hivatalosan vádat emelt Liu ellen "az államhatalom felforgatására való felbujtás" vádjával, és elküldte ügyvédeinek, Shang Baojunnak és Ding Xikuinak a vádiratot. A pekingi 1. számú középfokú bíróságon 2009. december 23-án állították bíróság elé. Felesége nem nézhette végig a tárgyalást, de sógora ott volt. Több mint 12 ország - köztük az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kanada, Svédország, Ausztrália és Új-Zéland - diplomatáit nem engedték be a bíróságra. Nem nézhették végig a tárgyalást. Néhány diplomata az egész tárgyalás alatt a bíróságon kívül állt. Gregory May, az amerikai nagykövetség politikai tisztje és Nicholas Weeks, a svéd nagykövetség első titkára a kint várakozó diplomaták között volt.

Ítélet és szabadságvesztés

December 25-én Liu Hsziao-po-t tizenegy év börtönbüntetésre és két év politikai jogoktól való megfosztásra ítélte a pekingi 2. számú középfokú bíróság "az államhatalom felforgatására való felbujtás" vádjával. Liu családja és ügyvédje szerint Liu azt tervezi, hogy harcolni fog ez ellen, és új tárgyalást fog kérni. A bíróság szerint a Charta 08 része volt az elítélését alátámasztó bizonyítékoknak.

Kína politikai reformjának [...] fokozatosnak, békésnek, rendezettnek és ellenőrizhetőnek kell lennie, és interaktívnak kell lennie, fentről lefelé és lentről felfelé. Ez az út okozza a legkevesebb költséget és vezet a leghatékonyabb eredményhez. Ismerem a politikai változások alapelveit, hogy a rendezett és ellenőrizhető társadalmi változás jobb, mint a kaotikus és irányíthatatlan. Egy rossz kormány rendje jobb, mint az anarchia káosza. Ezért ellenzem a diktatúrák vagy monopóliumok kormányrendszereit. Ez nem "az államhatalom felforgatására való felbujtás". Az ellenállás nem egyenlő a felforgatással.

- Liu Hsziao-po, Bűnös a "beszéd bűntettében", 2010. február 9.

A South China Morning Post című lapban megjelent cikkében Liu azzal érvelt, hogy a kormány megszegte a kínai alkotmány és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának szabályait, amikor elítélte és börtönbe küldte. Azt mondta, hogy nem terjesztett pletykákat, és nem mondott nagyon rosszat másokról. A kormány sok mindent kitalált, amikor felforgatással vádolta őt. Nem hazudott, és nem sértette meg mások jó hírnevét. Ő csak a saját álláspontját és értékeit mondta el.

Nemzetközi válasz

Világszerte számos személy, állam és szervezet kérte a kínai kormányt, hogy engedje szabadon Liut. A kínai kormány nemet mondott, és azt mondta a Kínán kívüli embereknek, hogy ne avatkozzanak bele.

2008. december 11-én az Egyesült Államok külügyminisztériuma Liu szabadon bocsátását követelte. 2008. december 22-én egy tudósokból, írókból, ügyvédekből és emberi jogi dolgozókból álló szervezet nyílt levélben kérte a kormányt, hogy engedje ki Liut a börtönből. 2009. január 21-én 300 nemzetközi író, köztük Salman Rushdie, Margaret Atwood, Ha Jin és Jung Chang a PEN-en keresztül kiadott nyilatkozatában Liu szabadon bocsátását követelte. 2009 márciusában Liu Hsziao-po a People in Need alapítvány által szervezett One World Film Festival Homo Homini-díjjal tüntette ki a szólásszabadság, a demokratikus elvek és az emberi jogok előmozdításáért.

2009 decemberében az Európai Unió és az Egyesült Államok is hivatalosan kérte a kínai kormányt, hogy Liu Hsziao-po szabadon bocsátását külön szabályok és feltételek nélkül kérje.

A bírósági döntés előtt Kína azt mondta, hogy más nemzeteknek "tiszteletben kell tartaniuk Kína igazságszolgáltatási szuverenitását, és nem szabad olyan dolgokat tenniük, amelyek beavatkoznak Kína belügyeibe".

A bírósági eredményre reagálva Navanethem Pillay, az ENSZ emberi jogi biztosa aggodalmát fejezte ki, hogy a politikai jogok egyre rosszabbul érvényesülnek Kínában. Angela Merkel német kancellár élesen bírálta az ítéletet, kijelentve, hogy "annak ellenére, hogy más területeken nagy előrelépés történt a véleménynyilvánítás terén, sajnálom, hogy a kínai kormány még mindig tömegesen korlátozza a sajtószabadságot". Kanada és Svájc szintén elítélte az ítéletet. Ma Ying-jeou tajvani elnök felszólította Pekinget, hogy "tolerálja a másként gondolkodókat". 2010. január 6-án Václav Havel volt cseh elnök más kommunista korszakbeli disszidensekkel együtt a prágai kínai nagykövetség előtt petíciót nyújtott át, amelyben Liu szabadon bocsátását követelték. 2010. január 22-én az Európai Kínai Tanulmányok Szövetsége 36 ország több mint 800 tudósának nevében nyílt levelet küldött Hu Csin-taónak, amelyben Liu szabadon bocsátását követelte.

A díjat megelőző események

2010. január 18-án Liu-t sokan jelölték a 2010-es Nobel-békedíjra (lehetséges győztes). Ezek között volt Václav Havel, a 14. dalai láma, André Glucksmann, Vartan Gregorian és Desmond Tutu. Ma Zhaoxu, a kínai külügyminisztérium szóvivője azt mondta, hogy "teljesen helytelen" lenne a Nobel-békedíjat Liunak odaítélni. Geir Lundestad, a Nobel-bizottság egyik titkára kijelentette, hogy a díjat nem befolyásolja Peking ellenkezése. A The New York Times 2010. szeptember 25-én arról számolt be, hogy Kínában petíciót indítottak a Nobel-díjra való jelölés támogatására.

2010 szeptemberében Václav Havel, Dana Němcová és Václav Malý nyílt levelet tett közzé a The International Herald Tribune című lapban, amelyben azt követelték, hogy a díjat Liu kapja meg. Mindhárman a csehszlovákiai bársonyos forradalom vezetői voltak. Nem sokkal később az emberek petíciót kezdtek aláírni.

A Freedom Now egy nem kormányzati szervezet, és Liu Hsziao-po ügyvédjeként dolgozik Kínán kívül. 2010. október 6-án nyilvánosan közzétették 30 amerikai kongresszusi képviselő Barack Obama elnökhöz (a 2009-es Nobel-békedíjas) intézett levelét. A levélben határozottan kérték Obama elnököt, hogy a 2010. novemberi G-20 csúcstalálkozón közvetlenül beszéljen Hu Jintao kínai elnökkel. Azt akarták, hogy Obama beszéljen Liu Hsziao-po és egy másik politikai fogolyról, Gao Zsi-sengről.

Díjhirdetés

2010. október 8-án a Nobel-bizottság "a Kínában az alapvető emberi jogokért folytatott hosszú és erőszakmentes küzdelméért" ítélte oda a díjat. Thorbjørn Jagland, a norvég Nobel-bizottság elnöke elmondta, hogy már az eljárás korai szakaszában egyértelművé vált, hogy Liu lesz a díjazott. A kínai külügyminisztérium már korábban figyelmeztette a Nobel-bizottságot, hogy ne adják oda Liunak a díjat. Azt mondták, hogy ez ellentétes lenne a Nobel-alapelvekkel.

A díj bejelentéséről szóló híreket azonnal cenzúrázták Kínában. A külföldi hírszolgáltatókat, köztük a CNN-t és a BBC-t is azonnal blokkolták, miután Kínában megemlítették a díjat. A Liu Hsziabóra vonatkozó internetes kereséseket azonnal törölték, és Kínában semmilyen információt nem lehet keresni róla. A kínai külügyminisztérium közleményt adott ki, amelyben a következőket írta: "A Nobel-békedíj célja, hogy olyan személyeket tüntessen ki, akik a nemzetközi harmóniát és barátságot, a békét és a leszerelést előmozdítják. Liu Hsziao-po egy bűnöző, akit a kínai igazságügyi szervek a kínai törvények megsértése miatt ítéltek el. A békedíj odaítélése Liunak teljesen ellentétes a díj alapelvével, és a békedíj meggyalázása is". Az állami Hszinhua hírügynökség később egy olyan jelentést közölt, amely szerint Liu Hsziao-po kitüntetése "meggyalázza" (亵渎) Alfred Nobel célját, hogy létrehozta ezt a díjat, és "árthat a kínai-norvég kapcsolatoknak". A szóvivő hozzátette, hogy Liu megszegte a kínai törvényeket, és "cselekedetei ellentétesek a Nobel-békedíj céljával".

A világ vezetőinek válaszai

A világ számos vezetője gratulált Liunak a díjhoz. Köztük volt José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, William Hague brit külügyminiszter, Barack Obama amerikai elnök és a Dalai Láma.

A kínai kormány hivatalos válasza

A kínai külügyminisztérium 2010. október 8-án a Kínai Népköztársaság norvég nagykövetét a minisztériumba hívta. A kínaiak hivatalos panaszt nyújtottak át a nagykövetnek a Nobel-békedíj Liu Hsziao-po részére történő odaítélése ellen. A norvég külügyminiszter azt válaszolta, hogy a kínai kormány panaszára nincs szükség, mert a Nobel-díj odaítéléséről döntő csoport független a norvég kormánytól. A békedíjat odaítélő norvég Nobel-bizottságot azonban a norvég parlament nevezi ki.

• Kritika a választásról - Párbeszéd Le Zehou-val. 1987.
• Esztétika és emberi szabadság. 1988. Beijing Normal University Publishing.
• Mítoszok a metafizikáról. 1989. Shanghai's People kiadó.
• Meztelenül találkozni Istennel. 1989. Times Irodalmi és Művészeti Kiadó.
• Monológ: A végítélet túlélői. 1993. Taiwan Times Publishing.
• Kína kortárs politikája és értelmisége. 1990. Taiwan Tangshan Publishing.
• Liu Xiabo és Liu Xia válogatott versei. 2000. Hong Kong Xiafeier International Publishing Ltd.
• Lao Xia írói álnéven, Wang Shuo társszerzője (2000). A Belle Gave me Knockout Drug (eredeti cím:《美人赠我蒙汗药》, írta: 长江文艺出版社). Changjiang Irodalmi és Művészeti Kiadó.
• A nemzetnek, amely hazudik a lelkiismeretének. 2002. Jieyou Kiadó.
• A szabad Kína jövője az életünkben. 2005. Labor Reform Foundation.
• Egyetlen penge és mérgező kard: kritika a kortárs kínai nacionalizmusról. 2006. Boda Kiadó.
• Big Country elsüllyedése: Memorandum Kínának. 2009. október. Yunchen Culture kiadó.

• Hellman-Hammett ösztöndíj (1990, 1996)
• China Foundation on Democracy Education (2003): Kiváló demokratikus aktivista
• Fondation de France-díj (2004): Díj a szólásszabadság védelméért
• Hongkongi emberi jogi sajtódíjak (2004, 2005, 2006)
• Homo Homini-díj (2009)
• PEN/Barbara Goldsmith Freedom to Write Award (2009)
• Hermann Kesten-díj (2010)
• Nobel-békedíj (2010)

Felesége Liu Hszia, aki a házaspár pekingi lakásában él.

Egészség és halál

2017 májusában Liunál halálos májrákot diagnosztizáltak. 2017. július 10-én Liu kritikus állapotban került a shenyangi kórházba.

Liu 2017. július 13-án, 61 éves korában, a betegség szövődményei következtében kialakult többszörös szervi elégtelenségben halt meg egy shenyangi kórházban (Liaoning, Kína).

• A Nobel-díjasok listája országonként