James Lovelock — a Gaia-elmélet megalkotója, környezetvédő és tudós

James Lovelock — a Gaia-elmélet megalkotója, úttörő környezetvédő és tudós; bioszféra önszabályozó elmélete és CFC-felfedezése forradalmasította a klímatudatosságot.

Szerző: Leandro Alegsa

28-01-2026 22:14

James Ephraim Lovelock CH CBE FRS (1919. július 26. – 2022. július 26.) angol független tudós volt, aki később Devonban élt. Környezetvédő és futurista, legismertebb a Gaia-elmélet felvetéséről: eszerint a bioszféra egy önszabályozó rendszer, amelynek különböző élő és élettelen összetevői kölcsönhatásban alakítják a Föld környezeti feltételeit.

Az 1960-as évek végén egy saját fejlesztésű műszer után Lovelock volt az első, aki kimutatta a CFC-k széleskörű jelenlétét a légkörben. Írország fölött 60 trillió rész per billió CFC-11 koncentrációt talált. Az RRS Shackleton kutatóhajó fedélzetén az északi féltekétől az Antarktiszig mérte a CFC-11 koncentrációját.

Főbb műszerek és tudományos hozzájárulások

Elektronbefogási detektor (ECD): Lovelock által kifejlesztett érzékeny analitikai műszer, amely lehetővé tette a nyomkoncentrációjú szennyező anyagok, így a CFC-k kimutatását a légkörben.
Műszaki tanácsadás a NASA-nak: részt vett a Mars életjeleit kereső módszerek kidolgozásában, és olyan egyszerű, de hatékony eljárásokban dolgozott, amelyekkel a keresett kémiai jeleket lehetett felismerni.
Gaia-elmélet: a Földet, ill. a bioszférát olyan rendszerré tekintette, amely visszacsatolások révén törekszik a lakható feltételek fenntartására. Az elmélet kezdetben vitatott volt, de erősen befolyásolta a rendszerszemléletű földtudományokat, az ökológiát és a biogeokémiát.

Tudományos és közéleti hatás, nézetei

Lovelock munkássága túlmutatott az elméleti meggondolásokon: a mérések és az eszközfejlesztés révén konkrét adatokat szolgáltatott a légköri szennyezésről, és felhívta a figyelmet az emberi tevékenység globális hatásaira. Könyvei — többek között a "Gaia: A New Look at Life on Earth" és a későbbi, változó hangvételű művek, például The Revenge of Gaia — széles közönséghez juttatták el gondolatait.

Lovelock későbbi élete során sokszor kifejezte aggodalmát a klímaváltozás, a biodiverzitás csökkenése és a környezeti kockázatok miatt. Ugyanakkor vitatott álláspontokat is képviselt: például támogatta a nukleáris energia szerepét a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében, és kritikusan viszonyult ahhoz az elképzeléshez, hogy kizárólag megújuló energiákra támaszkodva oldható meg a klímaválság.

Díjak és elismerések

Tagja volt a Royal Society-nek (FRS) és több kitüntetéssel ismerték el, köztük a Companion of Honour (CH) és a CBE címmel.
Munkásságát nemzetközileg is számos akadémiai és környezetvédelmi díjjal jutalmazták.

Öröksége

James Lovelock öröksége kettős: egyrészt a mérési technikák és a légköri kémia terén elért konkrét eredmények (például a CFC-k korai kimutatása), másrészt a Gaia-elképzelés hatása az ökológiai és földtudományi gondolkodásra. Bár egyes elemei vitatottak maradtak, az elmélet hozzájárult ahhoz, hogy a Föld rendszereit egységként és kölcsönhatások hálózataként vizsgáljuk, ami ma a klímakutatás és a környezetpolitika fontos alapja.

Fontosabb művek (válogatás):

Gaia: A New Look at Life on Earth (1979)
The Revenge of Gaia (2006)
Több tudományos cikk és népszerűsítő írás a mérési módszerekről, légköri kémiai folyamatokról és a Föld rendszereiről.

Gaia

Lovelock azután dolgozta ki Gaia-ötleteit, hogy a NASA-nak dolgozott a marsi élet felderítésén.

A Gaia-hipotézis szerint a Föld élő és élettelen részei összetett, kölcsönhatásban lévő rendszert alkotnak, amelyet egyetlen organizmusként lehet elképzelni. A William Golding regényíró javaslatára Gaia görög istennőről elnevezett elképzelés szerint a bioszféra szabályozó hatást gyakorol a Föld környezetére, ami az élet fenntartására szolgál.

Míg a környezetvédő közösségben sokan könnyen elfogadták ezt az elképzelést, más tudósok nem fogadták el széles körben. A legismertebb kritikusai közé tartoznak Richard Dawkins, Ford Doolittle és Stephen Jay Gould evolúcióbiológusok. Lovelock ezekre a kritikákra olyan modellekkel válaszolt, mint például a Daisyworld, amelyek azt szemléltetik, hogy az egyéni szintű hatások megfelelő körülmények között hogyan vezethetnek a bolygó homeosztázisához.

Globális felmelegedés

Lovelock 2006-ban megjelent könyvében, A Gaia bosszúja címűben azzal érvel, hogy az esőerdők elpusztítása gyengíti Gaia képességét, hogy szabályozza a légkörben lévő üvegházhatású gázokat. Ha ez így lenne, a bolygó negatív visszacsatolásai gyengülnének, és a globális felmelegedés tovább fokozódna.

Az óceánok felmelegedése miatt a trópusi óceánok termoklinális rétege kiterjed a sarkvidéki és antarktiszi vizek fölé. Ez megakadályozná az óceáni tápanyagok felszínre emelkedését a felszíni vizekbe, és megszüntetné a fitoplankton algavirágzását. Mivel a fitoplankton és az erdők a fő módszerei annak, hogy Gaia levonja a szén-dioxidot, kivonva azt a légkörből, ennek a környezeti pufferelésnek a megszüntetésével Lovelock szerint a Föld nagy része e század közepére lakhatatlanná válik az ember és más életformák számára, a trópusi sivatagok tömeges kiterjedésével. Ezt a meglehetősen szélsőséges nézetet csak néhány más tudós vallja.

Legutóbbi könyvében, "The Vanishing Face of Gaia" (Gaia eltűnő arca) című könyvében azt sugallja, hogy a földi klíma fordulópontján már túljutottunk egy tartósan forró állapotba. Ilyen körülmények között Lovelock arra számít, hogy az emberi civilizációnak nehéz lesz túlélnie. Várakozásai szerint a változás a paleocén-eocén hőmaximumhoz hasonló lesz, amikor a légköri CO₂ koncentráció 450 ppm volt. Ekkor a Jeges-tenger 23 °C-os volt, és krokodilok éltek benne, a világ többi része pedig többnyire bozótos és sivatagos volt.

Éghajlatmérnökség

2007 szeptemberében Lovelock és Chris Rapley óceáni szivattyúk építését javasolta, amelyek a termoklinus alól pumpálnák fel a vizet, hogy "megtermékenyítsék a felszíni vizekben lévő algákat, és virágzásra ösztönözzék őket". Az alapötlet az volt, hogy a fotoszintézis fokozása és a szerves szén (tengeri hó formájában) az óceán mélyére történő exportjának növelése révén felgyorsítsák a szén-dioxid átadását a légkörből az óceánba. A Lovelock és Rapley által javasolt rendszerhez hasonlót egy kereskedelmi vállalat független módon fejleszt.

Lovelock később azt mondta, hogy javaslata az érdeklődés felkeltésére irányult, és a kutatás lesz a következő lépés.

Kérdések és válaszok

K: Ki volt James Ephraim Lovelock?

V: James Ephraim Lovelock angol független tudós, környezetvédő és futurista volt.

K: Mi az a Gaia-hipotézis?

V: A James Lovelock által javasolt Gaia-hipotézis szerint a bioszféra egy önszabályozó rendszer.

K: Mit fedezett fel James Lovelock a légkörben?

V: Az 1960-as évek végén James Lovelock volt az első, aki felfedezte a CFC-k (fluorozott-klórozott szénhidrogének) széles körű jelenlétét a légkörben.

K: Mekkora CFC-11 koncentrációt talált James Lovelock Írország felett?

V: James Lovelock 60 trillió rész per billió CFC-11 koncentrációt talált Írország felett.

K: Hol mérte James Lovelock a CFC-11 koncentrációját?

V: James Lovelock az RRS Shackleton kutatóhajó fedélzetén mérte a CFC-11 koncentrációját az északi féltekétől az Antarktiszig.

K: Mikor született és mikor hunyt el James Lovelock?

V: James Lovelock 1919. július 26-án született és 103. születésnapján, 2022. július 26-án hunyt el.

K: Mi James Lovelock öröksége a tudományban?

V: James Lovelock öröksége a tudományban többek között az, hogy elsőként mutatta ki a CFC-k széleskörű jelenlétét a légkörben, valamint hogy felvetette a Gaia-hipotézist, amely szerint a bioszféra egy önszabályozó rendszer.

Keres