Stephen Jay Gould (1941–2002) — amerikai paleontológus és evolúcióbiológus
Stephen Jay Gould — híres amerikai paleontológus és evolúcióbiológus: pontozott egyensúly elmélete, Harvard, népszerű tudományos író, vitatott és inspiráló gondolatok a fejlődésről.
Stephen Jay Gould (1941. szeptember 10. – 2002. május 20.) amerikai paleontológus, evolúcióbiológus, taxonómus és tudománytörténész, aki egyszerre volt kiemelkedő kutató és rendkívül népszerű ismeretterjesztő író. Nemzedékének egyik legbefolyásosabb és legolvasottabb népszerű tudományos szerzője volt, munkássága jelentős hatást gyakorolt az evolúcióelmélet értelmezésére és a tudomány közbeszédben betöltött szerepére.
Élete és pályafutása
Gould tanulmányait a Columbia Egyetemen és a Harvardon folytatta, majd hosszú pályafutása során a Harvard Egyetemen tanított, emellett kurátorként dolgozott a New York-i Amerikai Természettudományi Múzeumban. Élete utolsó éveiben biológiát és evolúciót is tanított a New York-i Egyetemen, közel a SoHo-i otthonához. Karrierje során egyaránt ismert volt mint elméleti gondolkodó, empirikus kutató és hatásos oktató.
Tudományos munkásság – főbb elméletek és kutatási területek
Legismertebb tudományos hozzájárulása a pontozott egyensúly (punctuated equilibrium) elmélete volt, amelyet 1972-ben Niles Eldredge-dzsel közösen dolgozott ki. Az elmélet szerint az evolúciót jellemzően hosszú, viszonylagos állandóságokat követő rövid, gyors változási periódusok jellemzik, szemben azzal a korábbi feltételezéssel, hogy a fosszilis leletekben a változás általában lassú és folytonos mintázatot mutatna. Ez az elképzelés új megvilágításba helyezte a fajképződés és a fosszilis feljegyzések értelmezését.
Empirikus kutatásainak nagy része a Poecilozonites és Cerion csigafajok vizsgálatán alapult; ezek a dolgozatok fontos adalékokkal szolgáltak a populációk variabilitására és a mikroevolúciós mintázatokra vonatkozóan. Ezen túl Gould jelentős elméleti hozzájárulásokat tett az evolúciós fejlődésbiológiához (evo-devo) — legismertebb munkája ezen a téren az Ontogeny and Phylogeny.
Gould erőteljesen ellenezte a szigorú adaptacionizmust és a genetikai determinizmust: a Lewontinnal közösen megírt, kritikus hangvételű esszék és tanulmányok, például a “spandrel” metafora (Lewontin & Gould) rámutattak, hogy a szerkezeti következmények és melléktermékek (spandrelok) is fontos magyarázó szerepet játszhatnak a biológiai jellemzők eredetében. Továbbá együttműködött más kutatókkal az "exaptation" fogalmának kidolgozásában, amely kiterjeszti az adaptáció fogalmát azokra a jellemzőkre, amelyek eredetileg más funkciót láttak el, majd később váltak hasznossá.
Népszerűsítő tevékenység és főbb művek
Gould rendkívül termékeny író volt: több száz népszerű tudományos esszét publikált, amelyek nagy részét a népszerű tudományos sajtóban, különösen a Natural History magazin hasábjain jelentette meg. Ezeket az írásokat számos gyűjteményes kötetben adták ki, amelyek széles olvasóközönséghez juttatták el gondolatait.
Főbb könyvei közé tartozik többek között:
- Ontogeny and Phylogeny – az ontogenezis és filogenezis kapcsolatát vizsgáló tudományos mű.
- The Panda's Thumb és más esszékötetek – ismeretterjesztő írások a biológia történetéről és érdekességeiről.
- Wonderful Life – a Burgess pala történetét és az evolúció történeti folyamatainak esetlegességét elemző munka, amelyben Gould a biológiai történelem kontingenciáját hangsúlyozza.
- The Mismeasure of Man – kritika az intelligencia mérésének történetéről és a biológiai determinizmus téves alkalmazásairól.
- Rocks of Ages – a tudomány és vallás viszonyáról szóló publicisztikai munkája, amelyben bemutatja a tudomány és a vallás különálló, átfedésmentes feladatkörére vonatkozó elméletét (non-overlapping magisteria, NOMA).
Politikai, társadalmi szerepvállalás, viták
Gould aktívan fellépett a kreacionizmus és a tudományos ismeretek hátráltató erői ellen, különös tekintettel az oktatásra és a közéleti vitákra. Éles vitái voltak más kutatókkal és publicistákkal, például az szociobiológia és az evolúciós pszichológia néhány képviselőjével, akiket túlzott biológiai determinizmussal vádolt. Kritikákat kapott saját nézetei miatt is: egyes paleontológusok és evolúciókutatók, köztük Simon Conway Morris, vitatták a kontingencia mértékére és a történet „szerencseszerűségére” helyezett hangsúlyát.
Örökség és elismerések
Gould öröksége több szálon folytatódik: tudományos publikációi és népszerűsítő írásai továbbra is fontos források az evolúcióbiológia oktatásában és közbeszédében. Jelentős hatással volt arra, hogyan gondolkodunk a fajképződésről, az adaptáció természetéről és a tudomány kulturális szerepéről. Életműve miatt számos díjat és elismerést kapott pályafutása során, és munkásságát ma is sokan idézik a tudományfilozófiai és evolúciós vitákban.
Gould 2002. május 20-án New Yorkban hunyt el, rákbetegség következtében. Halála után művei továbbra is széles körben olvashatók, és kutatói, oktatói és ismeretterjesztői munkássága hosszú távon befolyásolta a biológia és a tudománytörténet területeit.
Kérdések és válaszok
K: Ki volt Stephen Jay Gould?
V: Stephen Jay Gould amerikai paleontológus, evolúcióbiológus, taxonómus és tudománytörténész volt. Nemzedékének egyik legbefolyásosabb és legolvasottabb népszerű tudományos írója is volt.
K: Hol dolgozott?
V: Gould pályafutása nagy részét a Harvard Egyetemen tanított, és a New York-i Amerikai Természettudományi Múzeumban dolgozott. Élete utolsó éveiben biológiát és evolúciót tanított a New York-i Egyetemen is, közel a SoHo-i otthonához.
K: Mi az a pontozott egyensúly?
V: A punctuated equilibrium egy Stephen Jay Gould és Niles Eldredge által 1972-ben kidolgozott elmélet, amely szerint az evolúciót többnyire az evolúciós stabilitás hosszú periódusai jellemzik, amelyeket ritka elágazó evolúciós időszakok szakítanak meg. Ellentétben áll azzal az elképzeléssel, hogy az evolúciós változásokat a fosszilis feljegyzésekben egyenletes és folyamatos változások mintázata jellemzi.
K: Milyen fajokat használt Gould empirikus kutatásaihoz?
V: Gould empirikus kutatásainak nagy része a Poecilozonites és Cerion csigafajokon alapult.
K: Milyen könyvet írt?
V: Ontogeny and Phylogeny címmel írt egy könyvet, amely széleskörű elismerést kapott.
K: Milyen elméletekkel szállt szembe?
V: Ellenezte a szigorú szelekcionizmust, az emberre alkalmazott szociobiológiát és az evolúciós pszichológiát.
K: Hogyan kampányolt a kreacionizmus ellen?
V: A kreacionizmus ellen esszék írásával kampányolt, amelyeket kötetekbe gyűjtött, hogy kiadhassa őket.
Keres