James Clerk Maxwell (1831–1879): skót matematikus és a Maxwell-egyenletek atyja
James Clerk Maxwell — skót matematikus, a Maxwell-egyenletek atyja; életrajz, munkásság és az elektromágnesesség forradalma rövid, áttekintő bemutatása.
James Clerk Maxwell (született 1831. június 13-án Edinburgh-ban - meghalt 1879. november 5-én) skót matematikus, fizikus, a Maxwell-egyenletek felfedezője.
Maxwell gazdag, vallásos családban nőtt fel. 1845-ben, mindössze 14 évesen írt egy tanulmányt, amelyben leírta, hogyan lehet matematikai görbéket rajzolni egy darab madzaggal. 1847-ben kezdett matematikát tanulni az Edinburgh-i Egyetemen. Maxwell 1850-ben a cambridge-i egyetem Peterhouse, majd Trinity College-jára váltott. Munkájáért díjakat nyert az egyetemtől, és 1854-ben megkapta a diplomáját. 1855 és 1872 között a színvaksággal kapcsolatos kutatásokat végzett.
1856-ban Maxwell az aberdeeni Marischal College-ban a "természetfilozófia" (így hívták akkoriban a tudományt) professzora lett. Ott dolgozott, amíg 1860-ban a két aberdeeni főiskola egyesült, és ő elvesztette állását. Ezután a londoni King's College professzora lett. 1861-ben beválasztották a Királyi Társaságba.
1871-ben ő lett az első cambridge-i Cavendish-fizika professzor. Sok mindent tanulmányozott, de leginkább az elektromágnesességgel és a gázok viselkedésével kapcsolatos matematikai munkáiról ismert.
A Kirkcudbrightshire-i Castle Douglasban, Parton falu közelében lévő Glenlair House-ban, családi birtokán élt. Maxwell 1879-ben halt meg rákban, és a partoni templom temetőjében van eltemetve.
Főbb tudományos eredmények és hatásuk
- Maxwell-egyenletek: Összefoglalta és matematikailag egységesítette az elektromosság és a mágnesesség törvényeit. Bevezetve a forgatónyomaték, a térerősség és a diszplaciós áram fogalmait, elmélete egyértelműen megjósolta az elektromágneses hullámok létezését, és kimutatta, hogy ezek sebessége megegyezik a fény sebességével — ez alapozta meg a fény elektromágneses természetéről szóló megértést.
- Gázok kinetikus elmélete: Kidolgozta a molekulák sebesség-eloszlásának matematikai leírását (Maxwell-eloszlás), hozzájárulva a termikus egyensúly és a hőmérséklet statisztikus értelmezéséhez. E munkákból nőtt ki később a Maxwell–Boltzmann-statisztika.
- Saturnusz gyűrűinek tanulmányozása: Az 1859-es tanulmányában matematikai érvekkel bizonyította, hogy a Saturnusz gyűrűi nem folyamatos anyagból, hanem sok apró részecskéből állnak — ezért érdemelte ki az Adams-díjat.
- Színlátás és színes fényképezés: Kiterjedt kísérleti munkát végzett a látás és a színészlelés terén. Javaslata alapján készült 1861-ben az egyik első színes fotográfia: Maxwell megmutatta, hogy három szűrő (vörös, zöld, kék) kombinációjával vissza lehet állítani a teljes színtartományt.
- Gondolatkísérlet — "Maxwell démona": Felvetett egy elméleti példát, amely a termodinamika második törvényének határait és a statisztikus megközelítések korlátait illusztrálta, és amely sok későbbi vitát és kutatást inspirált az entrópia és információ fogalmáról.
- Publikációk és hatása: Legismertebb műve a Treatise on Electricity and Magnetism (1873), amely rendszerezte és népszerűvé tette az elektromágneses elméletet. Dolgozatai hosszú távon meghatározták a fizika irányát és erősen hatottak a 19–20. századi fizikai kutatásokra (pl. Hertz és Einstein munkásságára).
Tudományos módszer és oktatói szerep
Maxwell ötvözte a matematikai formalizmust a gondos kísérleti megfigyeléssel. Mint oktató és intézményépítő, jelentős szerepe volt a modern kísérleti fizika tanításának formálásában: cambridge-i megbízatása, mint az első Cavendish-professzor, a Cavendish Laboratórium alapjait segítette letenni, amely később világhírű fizikai kutatóintézetté vált.
Életműve és öröksége
Maxwell munkássága összekötötte a matematika, a kísérleti fizika és a filozófiai kérdések határait. Az elektromágnesség egységes leírása és a kinetikus elméletek megalkotása miatt méltán tartják a modern fizika egyik alapítójának. Neve és elmélete ma is alapeleme a villamosságtan, a műszaki alkalmazások és a modern elméleti fizika tananyagainak.
Kitüntetések és elismerés
- Beválasztása a Királyi Társaságba (1861).
- Az Adams-díj a Saturnusz-gyűrűk vizsgálatáért.
- Széles körű elismerés posztumusz: intézmények, fizikai mennyiségek és díjak viselik a nevét.
James Clerk Maxwell tudományos munkája ma is alapvető jelentőségű: az elektromágneses elmélet, a termodinamikai-statisztikus gondolkodás és a színelmélet terén tett hozzájárulásai több tudományterület fejlődését indították el, és máig meghatározóak a fizika elméleti és gyakorlati alkalmazásaiban.


James Clerk Maxwell


Parton Kirk, balra Clerk Maxwell sírja
Kiadványok
Elektromágnesesség |
|
Elektromosság - Mágnesesség |
Elektromos töltés - Coulomb törvénye - |
Magnetosztatika Ampère-törvény - Elektromos áram - Mágneses tér - |
Elektrodinamika Lorentz erő törvénye - emf - elektromágneses indukció - Faraday-törvény - Lenz-törvény - elmozdulási áram - Maxwell-egyenletek - EM-mező - elektromágneses sugárzás - Liénard-Wiechert-potenciál - Maxwell-tenzor - örvényáram. |
Elektromos hálózat Elektromos vezetés - Elektromos ellenállás - Kapacitás - |
Kovariáns megfogalmazás Elektromágneses tenzor - EM feszültség-energia tenzor - Négyáramú - Elektromágneses négypotenciál - Elektromágneses négy potenciál |
· v · t · e |
- Maxwell, James Clerk, "Az ovális görbék és a több fókusszal (geometriával)|fókuszokkal rendelkező görbék leírásáról". Az Edinburghi Királyi Társaság jegyzőkönyvei, ii. kötet. 1846.
- Maxwell, James Clerk, "Illusztrációk a gázok dinamikai elméletéhez". 1860.
- Maxwell, James Clerk, "A fizikai erővonalakról". 1861.
- Maxwell, James Clerk, "Az elektromágneses mező dinamikai elmélete". 1865.
- Maxwell, James Clerk, "A kormányzókról".A Proceedings of the Royal Society 100. számából. 1868.
- Maxwell, James Clerk, "A hő elmélete". 1871.
- Maxwell, James Clerk, "Értekezés az elektromosságról és a mágnesességről". Clarendon Press, Oxford. 1873.
- Maxwell, James Clerk, "Molekulák". Nature, 1873. szeptember.
- Maxwell, James Clerk, "Anyag és mozgás", 1876.
- Maxwell, James Clerk, "A gázok Bernoulli-féle elméletének eredményeiről a gázok belső súrlódására, diffúziójára és hővezető képességére alkalmazva".
- Maxwell, James Clerk, "Ether", Encyclopædia Britannica, kilencedik kiadás (1875-89).
Hatósági ellenőrzés |
|
Kérdések és válaszok
K: Ki volt James Clerk Maxwell?
V: James Clerk Maxwell skót matematikus, fizikus és a Maxwell-egyenletek felfedezője volt.
K: Mikor született?
V: 1831. június 13-án született Edinburgh-ban.
K: Mit fedezett fel?
V: Felfedezte a Maxwell-egyenleteket.
K: Hol élt?
V: A skóciai Edinburgh-ban élt.
K: Mikor halt meg?
V: 1879. november 5-én halt meg.
K: Milyen nemzetiségű volt?
V: Skót volt.
K: Milyen tudományterületre szakosodott? V: A matematika és a fizika volt a szakterülete.
Keres