A Lenz-törvény röviden azt adja meg, hogy az indukált elektromos hatások mindig úgy lépnek fel, hogy ellensúlyozzák az őket létrehozó változást. A név Emil Lenz fizikushoz fűződik. Pontos megfogalmazásban:

Az indukált elektromotoros erő (emf) mindig olyan áramot hoz létre, amelynek mágneses tere ellentétes az eredeti mágneses fluxus változásával.

Matematikai alak

A Lenz-törvény a Faraday-féle indukciós törvény negatív előjelében jelenik meg. Jelezzük az indukált emf-et ℰ-vel és a mágneses fluxust ΦB‑vel:

{\displaystyle {\mathcal {E}}=-{\frac {\partial \Phi _\mathrm {B} }}{\partial t}}} {\displaystyle {\mathcal {E}}=-{\frac {\partial \Phi _{\mathrm {B} }}{\partial t}}}

Ez azt jelenti, hogy az indukált emf előjele ellentétes a fluxus időbeli változásával — a negatív előjel biztosítja, hogy az indukált hatás a változást akadályozza, ezáltal az energia megmaradásának elvét nem sérti.

Fizikai magyarázat

Gondoljunk egy egyszerű vezetékkörre, amelyben a belső mágneses fluxus csökken. A Lenz-törvény szerint az indukált áram olyan irányban folyik, hogy saját mágneses tere növelje a csökkenő fluxust (azaz próbálja visszaállítani az eredeti fluxust). Ennek eldöntéséhez alkalmazhatjuk a jobb oldali fogásszabály segítségével a tér irányának meghatározását. Röviden: az indukált emf iránya mindig olyan, hogy az azt előidéző változással ellentétes irányt eredményezzen — ez a Lenz-törvény lényege.

Önindukció

Ha egy tekercsben változik az áram, akkor nemcsak külső mágneses tér okozhat indukciót, hanem maga az áramváltozás is. Ezt az effektust öninduktivitásnak nevezzük, és a tekercs által kifejtett ellen-emf gyakran így írható:

ℰ = -L · dI/dt,

ahol L a tekercs öninduktivitása, I az áram. A mínuszjel itt is a Lenz-törvény miatt szerepel: ha az áram növekszik, az ellen-emf akadályozza a növekedést; ha az áram csökken, az ellen-emf igyekszik megtartani az áramot.

Gyakorlati példák

  • Tekercs és akkumulátor: Ha egy huzaltekercset hirtelen egy akkumulátorhoz kapcsolunk, az akkumulátor által indított áram maga is változó fluxust hoz létre a tekercsen, ezért a tekercsben indukált emf lép fel, amely ellentétes irányú áramot próbál létrehozni — ezért az áram növekedése nem azonnali, van egy „ellenállás” a változással szemben.
  • Kapcsoló szikrázása: Ha egy áramkört gyorsan megszakítunk, az áram hirtelen csökkenése nagy ellen-emfet generálhat. Ez az oka annak, hogy kapcsolók, relék érintkezői szikrázhatnak — az indukált feszültség igyekszik fenntartani az áramot.
  • Lebegő mágnes rézcsőben: Egy klasszikus demonstráció: ha egy erős mágnest ejtünk át egy rézcsövön, a mágnest jelentősen lassítja az úton kialakuló örvényáramok (eddy currents), amelyek Lenz-törvény szerint a mozgó mágnes mozgását próbálják ellensúlyozni.
  • Fékezés és visszatáplálás: Villamos vonatoknál, lift rendszereknél a generátoros fékezés és visszatáplálás Lenz‑jelenségeken alapul: a rendszerek az indukált áramokat felhasználva fékeznek és energiát adnak vissza a hálózatnak.
  • Transformátorok és generátorok: Mindkettő működésében a Faraday- és Lenz-törvények alapvető szerepet játszanak: a változó fluxus indukál feszültséget, és az indukált feszültség iránya a Lenz-törvény által meghatározott.
  • Indukciós főzőlapok és melegítők: A változó mágneses tér fém edényekben örvényáramokat kelt, amelyek hőt termelnek — ez a hatás is a Lenz-törvény következményeivel kapcsolatos jelenség.

Példa az irány meghatározására

Vegyünk egy egyszerű esetet: egy köralakú vezetékkört nézünk „szemből”. Ha a kör belsejében a mágneses tér oldalunktól kifelé (a képernyőről felénk) mutat, és ez a fluxus csökken, akkor az indukált áram olyan irányú lesz, hogy saját mágneses tere kifelé mutasson és így ellensúlyozza a csökkenést. A jobb‑kéz szabály segítségével megállapítható a folyamirány (órával megegyező vagy ellentétes). Hasonló logikával: ha a B mező befelé mutat és csökken, az indukált áram olyan irányú, hogy újramegteremtse a befelé mutató B-t (tehát az áram iránya a megfelelő irányban lesz).

Miért fontos a negatív előjel?

Ha a Lenz-törvény nem tartaná vissza az indukált hatásokat, akkor egyes helyzetekben a változás önmagát erősítené tovább — például egy tekercsben az áram növekedése olyan emf-et eredményezne, amely tovább növelné az áramot, és ez egy energiaforrás nélküli, végtelen növekedéshez vezetne. Ez ellentmondana az energia megőrzésének. Ezért a Lenz-törvény fizikai szempontból az energia megmaradásának és a rendszerstabilitásnak a matematikai kifejeződése.

Általánosítás és kapcsolódás más elvekkel

A Lenz-törvény számos olyan jelenségre is kiterjeszthető, ahol egy egyensúlyi helyzetet zavarunk meg: a rendszerre ható válasz általában olyan irányú, hogy a zavaró hatást csökkentse. Ezt az általános gondolatot a Le Chatelier elvével szokás párhuzamba állítani.

Összefoglalva: a Lenz-törvény egyszerre biztosítja a Faraday-indukció fizikai értelmezését és garantálja, hogy az indukált hatások ne vezessenek energia-nemmegmaradáshoz vagy instabil, önmagukat erősítő folyamatokhoz.