Biológiai fajkoncepció
A biológiai fajkoncepció magyarázatot ad a fajok kialakulására (fajképződés). A biológiai faj olyan egyedek csoportja, amelyek képesek együtt szaporodni (pánmixia). Más csoportokkal azonban nem szaporodhatnak. Más szóval, a csoport reproduktívan elszigetelt más csoportoktól.
"A "reproduktívan izolált" szavak a biológiai faj meghatározásának kulcsszavai". Ernst Mayr. p273
Ernst Mayr szerint egy új faj akkor jön létre, amikor egy meglévő faj szétválik. Hasonló gondolatot már a 19. században Moritz Wagner is felvetett. Dobzhansky leírta a reproduktív izoláció szerepét az új fajok kialakulásában. Ha egy faj két különböző területen él, a földrajzi elszigeteltség miatt a csoportok közötti szaporodás csökken vagy megszűnik. Mindegyik csoportban kialakulnak olyan tulajdonságok, amelyek miatt a köztük lévő szaporodás kevésbé működik jól. Végül mindegyik csoport "jó" biológiai fajjá válik, mert a két faj akkor sem szaporodik egymással, ha együtt vannak.
Ezt tartják még mindig a fajok szétválásának leggyakoribb okának, és a technikai neve allopatrikus fajképződés. Szemben áll a szimpatrikus fajképződéssel, amikor a fajképződés annak ellenére történik, hogy a faj minden tagja ugyanazon a területen él.
A taxonómiában betöltött szerepe
Az élőlények osztályozásának fő oka a biológiai faj, de ennek gyakorlati alkalmazása nem könnyű. Jó példák erre a következők:
"A párosodás, a sterilitás vagy az életképtelenség hiánya a törzsek közötti keresztezésekben önmagában soha nem volt jó bizonyíték a külön fajokra, beleértve még Dobzhansky saját, testvér Drosophila-fajokra vonatkozó tanulmányait is".
"A biológiai faj fogalma nem vonatkozik az aszexuális szervezetekre, és más szervezetekre való alkalmazása során komoly korlátokba ütközik. Végtelen időt és erőfeszítést lehet fordítani a fajfogalom megvitatására, és a javasolt konkrét meghatározások további módosításainak és variációinak kitalálására. Az ilyen vitáknak nagy érdemei vannak abban, hogy objektívebb érvelést ösztönöznek az evolúció és a rendszertan területén, de addig is az emberi ragadozás és az élőhelyek pusztulása továbbra is eltörli a fajokat. Az idő ellenünk dolgozik... A különböző fajfogalmak [alfajok csoportjait] hozzák létre, így hiábavaló egy végleges rendszertani rendszerben gondolkodni".
Ez azt jelenti, hogy a gyakorlatban a biológiai faj fogalma önmagában nem elegendő az állatok osztályozásának eldöntéséhez.
Történelmi fejlemények
John Ray
1686-ban John Ray egy nem evolúciós biológiai koncepciót vezetett be. Számára a fajokat az különböztette meg, hogy mindig ugyanazt a fajt hozták létre, és ez állandó és állandó volt, bár egy fajon belül jelentős variáció lehetséges.
A faj mint fizikai organizmustípus elképzelése hosszú múltra tekint vissza. Ez a taxonómiában a típuspéldány fogalmaként él tovább. Linnaeus így dolgozott binomiális osztályozásában, és ma is hasznos az amatőr természettudósok számára.
Charles Darwin
Charles Darwin az Eredet című művében azt mondta, hogy a fajok olyan címkék, amelyeket a szakértők adnak a megfigyeléseik alapján.
"... A faj fogalmát úgy tekintem, mint egy önkényesen, a kényelem kedvéért adott kifejezést az egymáshoz nagyon hasonlító egyedek összességének...".
De húsz évvel korábban sokkal jobb ötlete volt. Úgy gondolta, hogy a fajokat a reproduktív izoláció tartja fenn. Még azt is mondja: "Ezért a fajok lehetnek jók, és alig különbözhetnek egymástól bármilyen külső tulajdonságban". Itt idézi a Gilbert White által 1768-ban Angliában felfedezett két testvérfaját, a levelibagolyfajt. Darwin pályafutásának ezen korai szakaszában már nagyon közel került a modern biológiai fajfelfogáshoz. p266
Modern korszak
Az elmúlt 70 évben két elképzelés uralta a hivatásos biológusok fajokkal kapcsolatos gondolkodását.
Az első a populációgenetikai koncepció. Ebben egy fajra úgy tekintünk, mint egy csoportra, amely képes együtt párosodni, még akkor is, ha bizonyos mértékig mindannyian különböznek egymástól. Ez azt jelenti, hogy a faj egy génállomány.
A második a DNS-szekvenciaelemzés alkalmazása annak kimutatására, hogy a hasonló kinézetű fajok genetikailag különböznek-e egymástól. Ez különösen akkor hasznos, ha nem célszerű tenyésztési kísérleteket végezni.
Testvérfajok
A testvérfajokat gyakran kriptikus (rejtett) fajoknak is nevezik, mivel a különbségek csak DNS-elemzéssel mutathatók ki. A tengeri környezetben nagyon gyakoriak.
Számos rejtőzködő faj létezik minden élőhelyen. A Celleporella hyalina nevű tengeri briozoán DNS-szekvenciaelemzéssel kimutatták, hogy több mint tíz, egymástól ökológiailag elkülönülő faj van, amelyek sok millió éven át különböztek egymástól.
A rejtőzködő fajok azonosításából származó bizonyítékok azt jelentik, hogy a globális fajgazdagságra vonatkozó régebbi becslések túl alacsonyak. A mitokondriális DNS-kutatások például arra utalnak, hogy a zsiráfoknak legalább 11 genetikailag különböző populációja létezik. Hasonlóképpen, az amazóniai Eleutherodactylus ockendeni béka legalább három különböző fajból áll, amelyek több mint 5 millió évvel ezelőtt váltak el egymástól.
Kérdések és válaszok
K: Mi a biológiai faj fogalma?
V: A biológiai fajkoncepció a fajok kialakulásának (fajképződés) magyarázatára szolgál. A biológiai fajt olyan egyedek csoportjaként határozza meg, amelyek képesek együtt szaporodni (pánmixia), de nem képesek más csoportokkal szaporodni, vagyis szaporodási szempontból elszigeteltek más csoportoktól.
K: Melyek a biológiai faj meghatározásának kulcsszavai?
V: A biológiai faj meghatározásának kulcsszavai Ernst Mayr szerint a "reproduktívan izolált".
K: Hogyan alakul ki egy új faj Ernst Mayr szerint?
V: Ernst Mayr szerint egy új faj akkor alakul ki, amikor egy meglévő faj szétválik.
K: Ki javasolta még a 19. században a fajok szétválásának gondolatát?
V: Moritz Wagner a 19. században javasolta a fajok szétválásának hasonló gondolatát.
K: Milyen szerepet játszik a reproduktív izoláció az új fajok kialakulásában?
V: A szaporodási izoláció döntő szerepet játszik az új fajok kialakulásában. Ha egy faj két különböző területen él, a földrajzi elszigeteltség miatt a csoportok közötti szaporodás csökken vagy megszűnik. Mindegyik csoport olyan tulajdonságokat fejleszt ki, amelyek miatt a köztük lévő szaporodás kevésbé jól működik. Végül mindegyik csoport "jó" biológiai fajjá válik, mert a két faj nem szaporodik egymással, még akkor sem, ha együtt vannak.
K: Mi a fajok szétválásának leggyakoribb oka?
V: A fajok szétválásának leggyakoribb okának még mindig a földrajzi elszigetelődést vagy az allopatrikus fajképződést tartják.
K: Mi a különbség az allopatrikus és a szimpatrikus fajképződés között?
V: Az allopatrikus speciáció a fajok szétválásának leggyakoribb oka, és akkor következik be, amikor egy faj különálló földrajzi területeken él, ami reproduktív elszigetelődéshez vezet. Eközben a szimpatrikus fajképződés akkor is bekövetkezik, ha egy faj minden tagja ugyanazon a területen él.
