Carl Linnaeus
Carl Linnaeus (1707. május 23. - 1778. január 10.) svéd botanikus, orvos és zoológus, a binomiális nómenklatúra megalkotója. Ebben a rendszerben minden állat- és növényfajnak két latin szóból álló nevet adtak, a nemzetség és a faj megjelölésére. Ezt a biológusok az egész világon használták, ezért őt a "modern rendszertan atyjaként" emlegetik. Jó nyelvész volt, és híres a maga korában. A svéd király nemessé avatta.
Carl Linnaeus Alexander Roslin által, 1775
Életrajz
Korai élet
Carl Svédországban született. Papnak készült, de nem volt elég jó az iskolában ehhez. Ehelyett Carl egy főiskolán tanult botanikát, mert ez tetszett neki. Lundban tanult, és megpróbálta fejleszteni az ottani kertet. Később egy másik főiskolára ment.
Utazások és kutatás
1735-ben Linné három évre Hollandiába költözött. Ott szerzett orvosi diplomát. Kiadta a növények osztályozásáról szóló könyvét is. Könyve a Systema Naturæ címet kapta. Könyvében elmagyarázta, hogyan lehet az élőlényeket csoportokba sorolva osztályozni. E csoportok közül néhány nagyobb, mint mások.
Később Stockholmba költözött, és orvosként praktizált. Linnaeus 1739-ben Stockholmban feleségül vette Sara Moreát. Az 1740-es években számos terepbejárást tett Svédországban, hogy növényeket és állatokat nevezzen meg. Amikor nem utazott, Linné az osztályozásán dolgozott, hogy az működjön a növények, állatok és ásványok esetében.
Adolf Fredrik svéd király 1757-ben nemessé tette Linnét, és Linnaeus felvette a von Linné vezetéknevet, később gyakran csak Carl Linné néven írta alá.
Az elmúlt évek
Miután nemessé avatták, folytatta a tanítást és az írást. Hírneve az egész világon elterjedt, és sokféle emberrel beszélgetett. Linnaeust gyenge egészségi állapota megviselte, köszvénye és fogfájásai voltak. Egy 1774-ben kapott agyvérzés legyengítette, két évvel később pedig újabb agyvérzés érte, melynek következtében elvesztette a jobb oldala használatát. 1778 januárjában halt meg, és az uppsalai székesegyházban temették el.
Mankind
Linné az embert a főemlősök közé sorolta, amit már jól ismertek az antropológusok, mint Blumenbach, és a természettudósok, mint Buffon. Ez kiváltotta a svéd egyház kritikáját. Az uppsalai lutheránus érsek "istentelenséggel" vádolta meg.
Linnaeus négy fajt ismert el az emberi fajban. Ezek az európai fehérek, az amerikai vörösek (amerikai őslakosok), az ázsiai barnák és az afrikai feketék. Blumenbach osztályozása hasonló volt, kiegészítve egy mongol (= kínai) vagy sárga fajjal. Így az ember főemlős helyzetének és a fajok létezésének elismerése már az evolúció elméletének megfogalmazása előtt is eléggé elterjedt volt.
Részlet a Systema Naturae (1748) 6. kiadásából, amely az Anthropomorpha (= főemlősök) leírását tartalmazza a Homo és Simia felosztásával.
Kapcsolódó oldalak
- Biológusok listája
