John Ray
John Ray (1627. november 29. - 1705. január 17.) angol természettudós volt, akit néha az angol természettudomány atyjaként emlegetnek. Ray egy falusi kovács fia volt, aki ösztöndíjjal került a Cambridge-i Egyetemre. Ez 1644-ben történt, amikor a puritánok háborút indítottak I. Károly ellen. 1648-ban, amikor megszerezte az alapdiplomáját, a Trinity College tagjaként folytatta.
Ray protestáns másként gondolkodó volt, aki elfogadta II. Az anglikán egyház papjává szentelték 1660-ban Londonban. Ekkor II. Károly már ragaszkodott ahhoz, hogy minden pap írjon alá egy nyilatkozatot a puritán párt ellen. Az 1662. évi Egységes törvény kötelezővé tette a Book of Common Prayer-t az istentiszteleteken, amit a puritán hitűek elleneztek. Ray nem volt hajlandó aláírni az esküokmányt, ezért kénytelen volt lemondani ösztöndíjáról, és nem dolgozhatott papként.
Ray visszatért szülőfalujába, Black Notleybe, az essexi Braintree melletti faluba. Miután Ray összeállt egy korábbi tanítványával, Francis Willughbyvel, a páros három évet töltött a kontinentális Európában, hogy felfedezzék a legújabb tudományos elképzeléseket. Amikor 1666 tavaszán visszatért Angliába, csatlakozott az új Királyi Társasághoz, és a természettudományok tanulmányozásának szentelte magát. Legfontosabb tudományos munkáit anyagilag a Royal Society támogatta, amelynek elnöke az 1680-as évek kritikus időszakában Samuel Pepys volt.
Ray fontos műveket publikált a növényekről, állatokról és a természeti teológiáról. A növények osztályozása a Historia Plantarum című művében fontos lépés volt a modern rendszertan felé. Ray elutasította azt a rendszert, amely szerint a fajokat vagy-vagy típusrendszer szerint osztályozták. Ehelyett a növényeket megfigyelés alapján, a hasonlóságok és különbségek alapján osztályozta. Így a tudományos empirizmust a skolasztikusok deduktív racionalizmusával szemben fejlesztette tovább. Ő volt az első, aki biológiai definíciót adott a faj fogalmára.
John Ray
Ray munkái
Ray körülbelül 23 művet publikált, attól függően, hogy ki hogyan számolja őket. A biológiai művek általában latinul, a többi angolul jelent meg. A könnyebb olvashatóság kedvéért az alábbi címek angolul szerepelnek.
- 1660: Cambridge-i növények katalógusa.
- 1668: Növénytáblázatok
- 1668: Angol növények katalógusa plusz Fasiculus (egy *függelék)
- 1670: Az angol közmondások katalógusa.
- 1673: Az Angliában nem őshonos növények katalógusa.
- 1674: Általában nem használt angol szavak gyűjteménye.
- 1675: Háromnyelvű szótár, vagy nomenclator classicus.
- 1676: Willughby's Ornithologia. "Valójában Ray könyve volt, Francis Willughby előzetes jegyzetei alapján". 52. o. 12. fejezet "Willughby és Ray megalapozta a tudományos ornitológiát".
- 1682: A növények új módszere.
- 1686: A halak története +frontis és 187 metszett lemez. A Királyi Társaság tagjai által jegyzett táblák. Samuel Pepys, az elnök, a lemezek közül 79-et jegyzett.
- 1686–1704: A növények története. 3 kötet, 1. kötet 1686, 2. kötet 1688, 3. kötet 1704. A harmadik kötetből hiányoztak a táblák, ezért segédje, James Petiver kiadta a Petiver's Catalogue-t részenként, 1715-1764 között, táblákkal. Az első két kötet munkálatait a Royal Society elnökének és tagjainak előfizetéseiből támogatták.
- 1690: A brit növények összefoglalása.
- 1691: Isten bölcsessége. 2. kiadás 1692, 3. kiadás 1701, 4. kiadás 1704 (mindegyik az előző kiadáshoz képest bővítve). Ez volt a legnépszerűbb műve. A később természetes teológiának nevezett irányzatot követte, az élőlények alkalmazkodását Isten műveként magyarázta. William Paley 1802-ben megjelent Természetes teológia című művében erősen plagizálta (lemásolta). p92 p452
- 1692: A világ felbomlásáról és változásairól szóló különféle beszédek. Ebben szerepel néhány fontos értekezés a kövületekről. Ray ragaszkodott ahhoz, hogy a fosszíliák valaha is éltek, szemben barátaival, Martin Listerrel és Edward Llwyddel. "Ezek [a kövületek] eredetileg élő halak és más, a tengerben tenyésztett állatok kagylóhéjai és csontjai voltak". Raven megjegyezte, hogy ez volt "a legteljesebb és legfelvilágosultabb feldolgozás egy angol részéről" abban a korban. p426
- 1713 Három fizikai-teológiai értekezés. Ez a Különféle beszédek 3. kiadása, Ray halála előtti utolsó, késve megjelent kiadása. Fő jelentősége abban áll, hogy Ray visszavonta a kövületek korábbi elfogadását, nyilvánvalóan azért, mert teológiailag nyugtalanították a kihalás következményei. 37. o Robert Hooke-nak, Nicolas Stenóhoz hasonlóan, nem volt kétsége a kövületek biológiai eredetét illetően. Hooke arra hívta fel a figyelmet, hogy egyes fosszíliák már nem élnek, például az ammoniták: ez volt Ray aggodalmának forrása. p327
- 1693: Az állatok és hüllők összefoglalása.
- 1693: Utazások gyűjteménye.
- 1694: Európai növények gyűjteménye.
- 1695: (Camden Brittania).
- 1696: Rövid értekezés.
- 1700: Meggyőző a szent életre.
- 1705. A rovarok módszere és története. (Post mortem és szerkesztetlen)
- 1713: A madarak és halak összefoglalása.
Ray műveit őrző könyvtárak
A különböző kiadásokkal együtt 172 Ray-mű található, amelyek közül a legtöbb ritka. Az egyetlen jelentős állományú könyvtárak mind Angliában találhatók. p153 A lista az állományok sorrendjében a következő:
British Library, Euston, London. Több mint 80 kiadványt őriz.
The Bodleian Library, Oxfordi Egyetem.
A Cambridge-i Egyetem könyvtára.
Trinity College Library, Cambridge-i Egyetem.
A Természettudományi Múzeum könyvtára, South Kensington, London.
Kérdések és válaszok
K: Ki volt John Ray?
V: John Ray angol természettudós volt, akit néha az angol természettudomány atyjaként emlegetnek.
K: Hogyan került a Cambridge-i Egyetemre?
V: A Cambridge-i Egyetemre ösztöndíjjal jutott be.
K: Mi történt, amikor II. Károly 1660-ban visszatért a hatalomba?
V: II. Károly ragaszkodott ahhoz, hogy minden pap írjon alá egy esküszöveget a puritán párt ellen, és az 1662-es Egységes törvény kötelezővé tette a közös imakönyvet a vallási szertartásokon, amit a puritán hitűek elleneztek. Ennek következtében Ray nem volt hajlandó aláírni a nyilatkozatot, és kénytelen volt lemondani a közösségéről.
K: Mit csinált Ray, miután 1666 tavaszán visszatért a kontinentális Európából?
V: Miután 1666 tavaszán visszatért a kontinentális Európából, csatlakozott az új Királyi Társasághoz, és a természettudományok tanulmányozásának szentelte magát.
K: Milyen fontos műveket publikált Ray?
V: Ray fontos műveket publikált a növényekről, az állatokról és a természettudományról, például a Historia Plantarumot.
K: Miben osztályozta Ray a növényeket másképp, mint előtte mások? V: Ahelyett, hogy a növényeket egy vagy-vagy típusrendszer szerint osztályozta volna, inkább megfigyelés alapján, a hasonlóságok és különbségek alapján osztályozta őket. Ezzel a tudományos empirizmust terjesztette elő a skolasztikusok deduktív racionalizmusával szemben. Ő volt az első, aki biológiai definíciót adott a fajokra.
