Ban Ki Mun

Oktatás

Ban 1970-ben szerzett alapdiplomát nemzetközi kapcsolatokból a Szöuli Nemzeti Egyetemen, majd 1985-ben a Harvard Egyetem John F. Kennedy School of Government (John F. Kennedy School of Government) államigazgatási mesterszakán szerzett diplomát.

Személyes

Ban nős, és van egy fia és két lánya. Anyanyelve koreai, de beszél angolul és franciául is.

Ban Washingtonban találkozott John F. Kennedy amerikai elnökkel, miután középiskolás korában, az 1960-as évek elején megnyert egy angol nyelvi versenyt. A versenyt az Amerikai Vöröskereszt szervezte. Azt mondta, hogy ezután a találkozás után akart diplomata lenni.

Karrier

Ban 1970 májusában lépett be a Külügyminisztériumba, és a Jusin Alkotmány évei alatt felfelé küzdötte fel magát.

Első tengerentúli kiküldetése Újdelhiben volt. Ezt követően a külügyminisztérium főhadiszállásán, az Egyesült Nemzetek Szervezetének osztályán dolgozott. Park Chung Hee meggyilkolásának idején Ban első titkár volt Dél-Korea állandó ENSZ-megfigyelő képviseleténél New Yorkban (Dél-Korea csak 1991. szeptember 17-én lett teljes jogú ENSZ-tagállam). Ezt követően az Egyesült Nemzetek Szervezetének igazgatói posztját töltötte be. Kétszer a Koreai Köztársaság washingtoni nagykövetségére került. E két megbízatás között, 1990 és 1992 között az amerikai ügyekért felelős főigazgatói posztot töltötte be. 1995-ben a politikai tervezésért és a nemzetközi szervezetekért felelős miniszterhelyettesi posztra léptették elő. Ezt követően 1996-ban kinevezték az elnök nemzetbiztonsági tanácsadójává, majd 2000-ben átvette a miniszterhelyettesi tisztséget. Legutóbb Roh Moo-hyun elnök külpolitikai tanácsadója volt.

Miközben ausztriai nagykövetként szolgált, 1999-ben az Átfogó Atomcsend-szerződés Szervezete (CTBTO PrepCom) előkészítő bizottságának elnökévé választották. Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése 56. ülésszakának 2001. évi elnöksége alatt a Koreai Köztársaság kabinetfőnökeként dolgozott a Közgyűlés elnökének kabinetfőnökeként.

Ban nagyon sokat foglalkozott a Korea-közi kapcsolatokkal kapcsolatos kérdésekkel. 1992-ben a Dél-észak-korai Közös Nukleáris Ellenőrző Bizottság alelnökeként tevékenykedett, miután Dél- és Észak-Korea elfogadta a Koreai-félsziget denuklearizációjáról szóló közös nyilatkozatot. 2005 szeptemberében külügyminiszterként vezető szerepet játszott azokban a diplomáciai erőfeszítésekben, amelyek az észak-koreai nukleáris kérdés megoldásáról szóló közös nyilatkozat elfogadására irányultak a Pekingben tartott hatoldalú tárgyalások negyedik fordulóján.

Ban Ki Mun és Condoleezza Rice.

ENSZ-főtitkári jelölés

2006 februárjában Ban bejelentette, hogy 2006 végén jelölteti magát Kofi Annan helyére az ENSZ főtitkári posztjára. Ő volt az első dél-koreai, aki főtitkárnak jelöltette magát. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa által 2006. július 24-én, 2006. szeptember 14-én, 2006. szeptember 28-án és 2006. október 2-án tartott négy szalmaszálas szavazás mindegyikén ő kapta a legtöbb szavazatot.

2006. szeptember 25-én, amikor ezek a szavazások zajlottak, Ban a New York-i Asia Society előtt beszélt a jelöltségéről és az ENSZ előtt álló főbb kérdésekkel kapcsolatos nézeteiről. Másnap interjút adott az Asia Society AsiaSource című lapjának, ahol ismét sokat beszélt az ENSZ előtt álló kihívásokról. Korábban az év folyamán a New York-i Council on Foreign Relations előtt is beszélt.

Egy 2006. október 2-án tartott nem hivatalos szavazáson a Biztonsági Tanács tizenöt tagja tizennégy támogató és egy "nem" szavazatot kapott; a japán küldöttség volt az egyetlen nemzet, amely nem értett vele teljes mértékben egyet. Ennél is fontosabb, hogy Ban volt az egyetlen, aki megúszta a vétót, míg a másik öt jelölt mindegyike kapott legalább egy "nem" szavazatot a tanács öt állandó tagjától - a Kínai Népköztársaságtól, Franciaországtól, Oroszországtól, az Egyesült Királyságtól és az Egyesült Államoktól. A szavazás után a második helyen végzett Shashi Tharoor visszavonta jelöltségét, Kína állandó ENSZ-képviselője pedig újságíróknak azt mondta, hogy "a mai szalmaszál-szavazás alapján teljesen egyértelmű, hogy Ban Ki Mun miniszter az a jelölt, akit a Biztonsági Tanács a Közgyűlésnek fog ajánlani".

A Biztonsági Tanács 2006. október 9-én hivatalosan is Ban-t választotta jelöltjének. A 192 tagú Közgyűlés 2006. október 13-án közfelkiáltással elfogadott egy határozatot, amelyben Bant nevezte ki főtitkárnak.

Ban Ki Mun 2009-es véleménynyilvánításában a globális felmelegedésre utalva kijelentette:

"Mindenki egyetért abban, hogy az éghajlatváltozás egzisztenciális veszélyt jelent az emberiségre"

2011. június 21-én egyhangú szavazással újraválasztották második ciklusra az ENSZ főtitkárává.

Díjak

A Koreai Köztársaság kormánya kétszer, 1975-ben és 1986-ban is kitüntette a Szolgálati Érdemrenddel. Követként elért eredményeiért 2001-ben az Osztrák Köztársaságtól megkapta a Nagy Becsületrendet. Egy évvel később a brazil kormány a Rio Branco Nagykeresztet adományozta neki.

2005 szeptemberében a New York-i Korea Society az Egyesült Államok és a Koreai Köztársaság közötti barátsághoz való hozzájárulásáért a James A. Van Fleet-díjjal tüntette ki.