2011. évi Tōhoku földrengés és szökőár: 9,0-es japán katasztrófa

2011-es Tōhoku 9,0-es földrengés és szökőár Japánban (Sendai, Mijagi): pusztítás, több tízezer áldozat, okok, következmények és helyreállítás.

Szerző: Leandro Alegsa

A 2011-es Tōhoku földrengés és szökőár 9,0-es erősségű földrengés volt, amelyet pusztító szökőárhullámok követtek. A rengés 2011. március 11-én 05:46:23 UTC-kor (14:46 JST) történt, nagyjából 130 kilométerre Sendai-tól, a Mijagi prefektúrában, Japán Tōhoku keleti partvidékén. A rengés fészke mintegy 24,4 km (15,2 mérföld) mélyen volt. Ez volt a legtöbb adat szerint a legerősebb földrengés, amelyet Japánban feljegyeztek, és a negyedik legerősebb a Földön a modern feljegyzések (1900 óta) alapján. A JMA által mért lokális nagyságot egyes adatforrások 8,4‑es értékkel is közölték; a nemzetközi skálákon a robbanásszerű energiakibocsátást 9,0–9,1‑es nagysággal határozták meg.

A földtani okok és a szökőár

A rengést a Csendes‑óceáni lemez és az északkelet‑ázsiai (okhotszki) lemez találkozásánál bekövetkezett alábukásos (szubdukciós) megtörés okozta: a Csendes‑óceáni lemez gyors elmozdulása mentén több száz kilométeren át szakadt fel a kéreg, hatalmas mennyiségű energiát szabadítva fel. A törés hossza több száz kilométer volt, és a tengerfenék megemelkedése–lesüllyedése óriási vízoszlopot indított el, amely a partok felé haladva hatalmas szökőárhullámokká erősödött.

A szökőár több mint 500 km partszakaszon okozott súlyos károkat, és helyenként a hullámok magassága elérte vagy meghaladta a 40 métert (a legnagyobb mért magasság ≈ 40,5 m volt Iwate prefektúrában). A hullámok a csendes‑óceáni partvidékeket is elérték, több országban figyelmeztetéseket adtak ki és kisebb‑nagyobb hatást észleltek a távoli partokon is.

Károk, emberveszteség és közvetlen következmények

  • Áldozatok és sérültek: 2015. február 10‑i közlése szerint a Japán Nemzeti Rendőrségi Ügynökség jelentése 15 890 elhunytat, 6 152 sérültet és 2 590 eltűnt személyt erősített meg.
  • Infrastrukturális és gazdasági károk: Több város és falu partmenti része szinte teljesen elpusztult; házak, utak, vasútvonalak és kikötők rongálódtak vagy semmisültek meg. A gazdasági veszteség becslések szerint mintegy 235 milliárd USA‑dollár volt, így ez vált a történet eddigi legköltségesebb természeti katasztrófájává.
  • Evakuáció: Százezrek kényszerültek elhagyni otthonaikat; Fukushima térségéből több tízezer, összességében több mint 150–200 ezer ember került hosszabb távú kitelepítésre a radioaktív szennyeződés miatt.
  • Utórengések: Hosszú ideig jelentősek maradtak az utórengések, köztük számos erős rengés, amelyek megnehezítették a mentést és helyreállítást.

Fukushima Daiichi atomerőmű‑baleset

A földrengés és a hozzá kapcsolódó szökőár súlyosan károsította a Fukushima Daiichi atomerőművet: a tenger felől érkező hullámok megszüntették a külső áramellátást és elárasztották a dízel generátorokat, ami a hűtőrendszerek kieséséhez vezetett. Ennek következtében több reaktorban részleges és teljes olvadások (melt‑down) történtek, és radioaktív anyagok jutottak a környezetbe. A baleset súlyossága nemzetközi skálán (INES) végül magas fokozatú volt, és hosszú távú következményekkel járt a terület lakosságára, környezetére és a nukleáris biztonságról folyó vitákra.

Bár közvetlen, azonnali haláleseteket sugárzás miatt nem igazoltak, a kitelepítések, az egészségügyi aggályok és a mentális terhek súlyos hatást gyakoroltak az érintett közösségekre. A baleset következtében Japán energia‑ és nukleárispolitikájában is jelentős változások kezdődtek: sok reaktor leállt, és új biztonsági előírásokat vezettek be.

Helyreállítás, nemzetközi segítség és hosszabb távú következmények

  • Mentés és újjáépítés: Nagyszabású hazai és nemzetközi mentő‑ és segélyműveletek indultak; az újjáépítés éveken át tartott, és egyes területeken a helyreállítás még hosszú időt vett igénybe.
  • Környezeti és egészségügyi következmények: A radioaktív szennyeződés földrajzi eloszlása és a környezeti hatások hosszú távú vizsgálatokat tettek szükségessé; a lakosság sugárterhelésének csökkentése és a talajvíz‑, illetve élelmiszerbiztonság ellenőrzése fontos prioritás maradt.
  • Gazdasági hatás és politika: A katasztrófa jelentős gazdasági terhet rótt Japánra, ugyanakkor ösztönözte a kormányt és vállalatokat a kockázatcsökkentő intézkedések, a földrengés‑ és szökőár‑védelmi tervezés, valamint a megújuló energiaforrások felé való fordulás erősítésére.
  • Földtani érdekességek: A rengés olyan mértékű volt, hogy a Föld forgástengelyén és forgási idején is kimutatható, bár mikrokozmosznyi mértékű eltolódásokkal (a forgástengely elmozdulása néhány centimétertől néhány tíz centiméterig, a nap hosszának rövidülése mikroszekundumos nagyságrendben).

A 2011. évi Tōhoku katasztrófa tartós emlékeztetője maradt a természeti veszélyeknek és annak, hogy a megelőzésre, korai figyelmeztetésre és a robusztus infrastruktúrára fordított befektetés hogyan csökkentheti a jövőbeni veszteségeket.

Földrengés

Napokkal a fő földrengés előtt több előrengés is volt. A legnagyobb egy 7,2-es erősségű földrengés volt március 9-én, mintegy 40 kilométerre a fő földrengés helyszínétől.

Az Egyesült Államok Földtani Intézetének közlése szerint a földrengés középpontja 373 kilométerre volt Tokiótól. Az első rengés után 30 perccel egy 7,7-es erősségű utórengés következett be. A 4,5-es erősségűnél nagyobb vagy annál nagyobb utórengések száma több mint 600 volt.

A földrengés épületeket rongált meg és tüzeket okozott. A Shinkansen nagysebességű gyorsvonatokat leállították, a Haneda repülőteret pedig bezárták a rengés után. Különböző vonatjáratok Japán-szerte szintén leálltak. A földrengés és a szökőár miatt több száz Japánba tartó járatot töröltek, ami sok embert érintett. A Chiba prefektúrában található Ichihara városában egy olajfinomítóban nagy tűz ütött ki.

Az atomerőművek automatikusan leállnak. A japán miniszterelnök először azt mondta, hogy nem szivárgott ki radioaktív anyag. A Fukusima Daiicsi atomerőmű Fukusima városában lévő atomreaktorából mintegy 51 ezer embert költöztettek el, amikor annak hűtőrendszere meghibásodott. Félő, hogy az atomreaktor leolvadhat.

Tsunami

A földrengés szökőárriasztást adott ki Japán csendes-óceáni partvidékére és más országokra, köztük Új-Zélandra, Ausztráliára, Oroszországra, Guamra, a Fülöp-szigetekre, Indonéziára, Pápua Új-Guineára, Naurura, Hawaiira, az Észak-Mariana-szigetekre (USA) és Tajvanra. A Japán által kiadott szökőárriasztás a legsúlyosabb volt a figyelmeztetési skálán. Arra figyelmeztetett, hogy a hullám akár 10 méter magas is lehet. Japán északi partjait 0,5 méter magas hullám érte el. A Kyodo hírügynökség jelentése szerint négy méter magas szökőár érte el a japán Iwate prefektúrát. Mijagi prefektúrát elöntötte a víz, a hullámok a szárazföld belseje felé haladva épületeket és autókat sodortak magukkal. Egyes területeken a hullámok 10 kilométerre is elérték a szárazföld belsejét.

21:28-kor (HST) az Országos Meteorológiai Szolgálat reggel 7 óráig cunami figyelmeztetést adott ki Hawaii egész területére. A szökőárhullámok várhatóan helyi idő szerint 2:59-kor érik el Hawaiit. Egy két méter magas hullám elérte Kaliforniát, miután óránként 500 kilométeres sebességgel szelte át a Csendes-óceánt. Egy kaliforniai férfi megfulladt, miután az óceánba sodorta, miközben fényképet akart készíteni a cunami hullámról.

Károk Point Hachinohe-nálZoom
Károk Point Hachinohe-nál

Hatások

Halálesetek-sérültek-eltűnések

A Japán Nemzeti Rendőrségi Ügynökség hivatalosan megerősítette, hogy 18 prefektúrában 15 890 haláleset, 6 152 sérült és 2 590 eltűnt személy van, valamint több mint 126 000 épület megsérült vagy megsemmisült.

Nukleáris katasztrófa

A fukusimai nukleáris katasztrófa 2011. március 11-én kezdődött, mindössze néhány órával a kezdeti hullám után. Megszakadt a kapcsolat az elektromos hálózattal. A hűtéshez szükséges áramszolgáltatás megszűnt, és a reaktorok túlmelegedni kezdtek. Az 1-es, 2-es és 3-as reaktorokban részleges magolvadás következett be; hidrogénrobbanások pusztították el az 1-es, 3-as és 4-es reaktoroknak otthont adó épületek felső részét; egy robbanás megrongálta a 2. reaktorban lévő konténmentet; a 4-es reaktorban tűz ütött ki. Annak ellenére, hogy kezdetben leállították, az 5. és 6. reaktorok túlmelegedni kezdtek. Az egyes reaktorépületek medencéiben tárolt kiégett fűtőelemek túlmelegedtek, mivel a medencék vízszintje csökkent. A baleset a csernobili katasztrófa után a második legnagyobb nukleáris baleset, de összetettebb, mivel valamennyi reaktor érintett.

4,4 millió háztartásban szünetelt az áramszolgáltatás, köztük 11 atomerőműben.

Geofizikai hatás

Ross Stein geofizikus szerint a rengés Északkelet-Japán egyes részeit 2,4 méterrel közelebb vitte Észak-Amerikához, így Japán egyes részei "szélesebbek lettek, mint korábban". Japánnak az epicentrumhoz legközelebb eső területei mozdultak el a legnagyobb mértékben.

Maga a Csendes-óceáni lemez akár 20 métert is elmozdulhatott nyugat felé. Más becslések szerint az elcsúszás mértéke akár 40 m is lehet, ami egy 300-400 km hosszú és 100 km széles területre terjed ki. Ha ez beigazolódik, akkor ez lenne az egyik legnagyobb feljegyzett törésmozgás, amely földrengéshez kapcsolódik.

Az olasz Nemzeti Geofizikai és Vulkanológiai Intézet szerint a földrengés 25 centiméterrel eltolta a Föld tengelyét. Ez az eltérés számos kisebb bolygóbeli változást eredményezett, többek között a nap hosszát és a Föld dőlését. A Föld forgási sebessége megnőtt, ami a Föld tömegének újraelosztása miatt 1,8 mikroszekundummal rövidítette meg a napot.

A tengelyirányú elmozdulást a tömeg újraelosztása okozta a Föld felszínén, ami megváltoztatta a bolygó tehetetlenségi nyomatékát. A szögimpulzus megőrzése miatt az ilyen tehetetlenségi nyomatékváltozások a Föld forgási sebességének kis mértékű változását eredményezik. Ezek a változások várhatóak egy ilyen erősségű földrengésnél.

Szállítás

A Japán északi részét kiszolgáló Tōhoku gyorsforgalmi utat le kellett zárni az utakon keletkezett repedések miatt. A teljes vasúthálózatot lezárták, de órákkal a földrengés után újra megnyitották. Akár 100 000 ember is rekedt, miközben arra várt, hogy a városból egyenesen ki lehessen jutni.

Televíziós közvetítés

A nagy katasztrófára válaszul Akihito császár közvetlenül az alattvalókhoz fordult egy televíziós adásban. Ez volt az első alkalom, hogy egy császár ilyen módon használta a televíziót.

A vasúthálózat lezárása miatt leszálló emberek a vonatrólZoom
A vasúthálózat lezárása miatt leszálló emberek a vonatról

Egyéb segítség

A katasztrófa után más országokból is érkeztek emberek, akik segítettek az embereknek. A Google például létrehozott egy emberkereső szolgáltatást, amely lehetővé tette a felhasználók számára, hogy eltűnt személyekről kérjenek vagy tegyenek közzé információkat.

Kérdések és válaszok

K: Mekkora volt a 2011-es Tōhoku földrengés és szökőár nagysága?


V: A 2011-es Tōhoku földrengés és szökőár 9,0-es erősségű földrengés volt.

K: Hol történt a földrengés?


V: A földrengés a japán Tōhoku keleti partvidékén, a Mijagi prefektúra Sendai településétől 130 kilométerre történt.

K: Mikor történt a földrengés?


V: A földrengés 2011. március 11-én, 05:46:23 UTC-kor történt.

K: Hogyan mérték a földrengést?


V: A földrengés a JMA szeizmikus erősségű skáláján 8,4-es erősségű volt.

K: Milyen mély volt a földrengés?


V: A földrengés 24,4 km (15,2 mérföld) mélységben volt.

K: Hány ember halálát erősítette meg a Japán Nemzeti Rendőrségi Ügynökség jelentése?


V: A Japán Nemzeti Rendőrségi Ügynökség jelentése 15 890 halálesetet erősített meg.

K: A 2011-es tohokui földrengés és szökőár volt a legerősebb földrengés Japán feljegyzett történetében?


V: Igen, a 2011-es Tōhoku földrengés és szökőár volt a legerősebb földrengés, amely Japánt a feljegyzett történelem során érte.


Keres
AlegsaOnline.com - 2020 / 2025 - License CC3