Geofizika
A geofizika (/dʒiːoʊfɪzɪks/) a Föld és környezetének fizikája a térben. Ez egyben a Föld tanulmányozása dolgok mérésével és adatgyűjtéssel. Néha a geofizika csak a Föld geológiájának tanulmányozását jelenti, például a Föld alakját, gravitációs és mágneses terét, belső szerkezetét és összetételét. Azt is jelentheti, hogy ezek hogyan hozzák létre a lemeztektonikát, a magmákat, a vulkanizmust és a kőzetképződést.
Egyes geofizikusok ma már a hidrológiai ciklust is tanulmányozzák, beleértve a havat és a jeget. Azt vizsgálják, hogyan mozognak az óceánok és a légkör. Tanulmányozzák az elektromosságot és a mágnesességet a légkörben, az ionoszférában és a magnetoszférában. Az, hogy a Föld és a Nap hogyan hat egymásra, szintén a geofizika része.
A geofizikát csak a 19. században ismerték el sajátos tudományterületként. De már az ókorban is voltak geofizikusok. Az első mágneses iránytűket az i. e. negyedik században készítették, az első szeizmoszkópot pedig i. e. 132-ben építették. Isaac Newton alkalmazta mechanikai elméletét az árapályra és a napéjegyenlőség precessziójára. Műszereket fejlesztettek ki a Föld alakjának, sűrűségének és gravitációs mezejének, valamint a vízkörforgás egyes részeinek mérésére. A 20. században geofizikai módszereket fejlesztettek ki a szilárd Föld és az óceánok távoli feltárására.
A geofizika tanulmányozása segíthet olyan problémák megoldásában, mint az ásványkincsek, a természeti veszélyek csökkentése és a környezet védelme. A geofizikai felmérési adatok segítenek a kőolaj-tartalékok, ásványi lelőhelyek, talajvíz és régészeti emlékek felkutatásában. Az ilyen adatok megmondhatják a gleccserek és a talajok vastagságát is, és megmondhatják, hogy mely területeken vannak olyan környezeti károk, amelyeket ki kell javítani.
A mágneses mező változásaira vonatkozó adatok alapján készült térkép a tengerfenék koráról.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a geofizika?
V: A geofizika a Föld és környezetének fizikája a térben. A Föld tanulmányozását jelenti, mérésekkel és adatgyűjtéssel, például a Föld alakját, gravitációs és mágneses terét, belső szerkezetét és összetételét vizsgálja.
K: Mikor vált a geofizika elismert tudományterületté?
V: A geofizikát csak a 19. században ismerték el különleges tudományterületként.
K: Kik voltak a korai geofizikusok?
V: Már az ókorban is voltak geofizikusok. Az első mágneses iránytűket az i. e. negyedik században készítették, az első szeizmoszkópot pedig i. e. 132-ben építették. Isaac Newton alkalmazta mechanikai elméletét az árapályra és a napéjegyenlőség precessziójára.
K: Milyen módon segíthet a geofizika tanulmányozása a problémák megoldásában?
V: A geofizika tanulmányozása segíthet olyan problémák megoldásában, mint az ásványkincsek, a természeti veszélyek csökkentése és a környezet védelme. A geofizikai felmérési adatok segíthetnek a kőolajkészletek, ásványi lelőhelyek, talajvíz és régészeti emlékek felkutatásában. Az ilyen adatok azt is megmondhatják, hogy mely területeken vannak olyan környezeti károk, amelyeket ki kell javítani.
K: Milyen műszereket használnak a földi környezet szempontjainak mérésére?
V: A Föld környezetének olyan aspektusainak mérésére, mint a Föld alakja, sűrűsége és gravitációs mezeje, valamint a vízkörforgás egyes részei, műszereket fejlesztettek ki. Ezen kívül modern műszereket használnak a szilárd föld és az óceánok távoli kutatására is.
K: Hogyan kapcsolódik a geofizika más tudományokhoz, például a csillagászathoz vagy a meteorológiához?
V: A geofizika azt tanulmányozza, hogy az elektromosság és a mágnesesség hogyan hat a légkörre, például az ionoszférára vagy a magnetoszférára; azt is vizsgálja, hogy a Föld hogyan lép kölcsönhatásba a Nappal, ami a csillagászathoz kapcsolódik; a hidrológiai ciklust is tanulmányozza, beleértve a havat/jeget, ami a meteorológiához kapcsolódik.
