Fukusimai atomerőmű-baleset
A fukusimai nukleáris katasztrófa a 2011. március 11-i tohokui földrengést és szökőárat követően a Fukusima Daiicsi atomerőműben bekövetkezett folyamatos berendezésmeghibásodások, reaktorolvadások és radioaktív anyagok kibocsátása. Az erőmű hat különálló atomreaktorral rendelkezik, amelyeket a Tokyo Electric Power Company (TEPCO) tart fenn. A baleset az 1986-os csernobili katasztrófa után a második legnagyobb nukleáris baleset, de összetettebb, mivel valamennyi reaktor érintett.
A rengés idején a 4-es reaktorból már kivették az üzemanyagot, míg az 5-ös és a 6-os reaktor tervezett karbantartás miatt hideg leállásban volt. A többi reaktor a földrengés után automatikusan leállt, de az egész erőművet elöntötte a víz, beleértve az alacsonyan fekvő generátorokat és a reaktorok alagsorában lévő elektromos kapcsolóberendezéseket, valamint a hűtővízellátást biztosító külső szivattyúkat. Az elektromos hálózathoz való csatlakozás megszakadt. A hűtéshez szükséges összes energiaellátás megszűnt, és a reaktorok túlmelegedni kezdtek. Az 1., 2. és 3. reaktorban részleges magolvadás következett be; hidrogénrobbanások elpusztították az 1., 3. és 4. reaktornak otthont adó épületek felső részét; egy robbanás megrongálta a 2. reaktorban lévő konténmentet; a 4. reaktorban tűz ütött ki. Annak ellenére, hogy kezdetben leállították, az 5. és 6. reaktorok túlmelegedni kezdtek. Az egyes reaktorépületek medencéiben tárolt kiégett fűtőelemek túlmelegedtek, mivel a medencék vízszintje csökkent.
A sugárszivárgástól való félelem miatt 20 km-es körzetben evakuálták az erőművet, miközben a dolgozókat sugárterhelés érte, és különböző időpontokban ideiglenesen kiköltöztették őket. Március 20-án az erőmű egyes részein helyreállt a hálózati áramellátás, de az 1-4. reaktorok gépei, amelyek az áradások, a tüzek és a robbanások miatt megsérültek, még mindig nem működtek. Az 1-4. blokkok pincéit elárasztó radioaktív víz továbbra is akadályozza a javítások elvégzéséhez szükséges hozzáférést. Az erőműtől 30-50 km-re lévő észak-japáni területeken végzett mérések elég magas radioaktív céziumszintet mutattak ki ahhoz, hogy aggodalomra adjon okot. A területen termesztett élelmiszerek értékesítését betiltották. A jód-131 és a cézium-137 világméretű mérései azt mutatják, hogy a fukusimai kibocsátások nagyságrendileg megegyeznek az 1986-os csernobili katasztrófa során kibocsátott izotópokéval;
Tokiói tisztviselők szerint a csapvizet nem szabad használni a gyermekek számára készült ételek elkészítéséhez. Az üzem két helyszínén plutónium-szennyezést mutattak ki a talajban. Két munkás, akiket elővigyázatosságból március 25-én kórházba szállítottak, 2000 és 6000 mSv közötti sugárzásnak volt kitéve a bokájukon, amikor a 3. blokkban lévő vízben álltak. A sugárzási szintek időben és helyenként nagyon eltérőek voltak.
A japán Fukushima I. atomerőműben és más nukleáris létesítményekben bekövetkezett nukleáris vészhelyzetek kérdéseket vetettek fel az atomenergia jövőjével kapcsolatban. A Platts energiahírekkel foglalkozó weboldal szerint "a japán fukusimai atomerőművekben bekövetkezett válság arra késztette a vezető energiafogyasztó országokat, hogy felülvizsgálják meglévő reaktoraik biztonságát, és kétségbe vonják a világszerte tervezett bővítések sebességét és mértékét". A fukusimai atomkatasztrófát követően a Nemzetközi Energiaügynökség a felére csökkentette a 2035-ig megépítendő további nukleáris energiatermelő kapacitásokra vonatkozó becslését.
A nagyobb tűzoltóságok víztoronyjárművei szerves részét képezték a vészhelyzeti hűtési műveleteknek
Nemzetközi humanitárius járat radioaktív fertőtlenítésen esik át
A 2011-es japán fukusimai nukleáris katasztrófa során három atomreaktor sérült meg robbanás következtében.
Kapcsolódó oldalak
- Japán Atomenergia Ügynökség
Kérdések és válaszok
K: Mi okozta a fukusimai nukleáris katasztrófát?
V: A fukusimai atomkatasztrófát a 2011. március 11-én bekövetkezett tohokui földrengést és szökőárat követő folyamatos berendezéshibák, reaktorolvadások és radioaktív anyagok kibocsátása okozta a Fukusima Daiicsi atomerőműben.
K: Hány reaktort tartott fenn a TEPCO a földrengés idején?
V: A földrengés idején a Tokyo Electric Power Company (TEPCO) hat különálló atomreaktort tartott fenn.
K: Mi történt, miután az összes reaktor automatikusan leállt?
V: Miután az összes reaktor automatikusan leállt, az egész erőművet elöntötte a víz, beleértve a reaktorok alagsorában lévő alacsonyan fekvő generátorokat és elektromos kapcsolóberendezéseket, valamint a hűtővízellátást biztosító külső szivattyúkat. Az elektromos hálózathoz való csatlakozás megszakadt, és a hűtéshez szükséges áramellátás megszűnt, ami a reaktorok túlmelegedéséhez vezetett.
K: Mi lehetett a katasztrófa egyik következménye?
V: A katasztrófa egyik feltételezett következménye, hogy a jód-131 és cézium-137 mérések világszerte azt mutatják, hogy a Fukusimából származó kibocsátások nagyságrendileg megegyeznek az 1986-os csernobili kibocsátásokéval. Ezenkívül a Fukusima környéki területeken termesztett élelmiszereket az erőmű közelében vett talajmintákban kimutatott plutóniumszennyezés miatt betiltották az eladást.
K: Hogyan érte sugárterhelés a dolgozókat?
V: A dolgozók akkor szenvedtek sugárterhelést, amikor a 3. blokkban lévő vízben álltak, ami 6000 mSv sugárzásnak tette ki őket a bokájuknál.
K: Hogyan befolyásolta ez az esemény a jövőbeli atomerőművekkel kapcsolatos terveket?
V: Ez az esemény arra késztette a vezető energiafogyasztó országokat, hogy felülvizsgálják a meglévő reaktorok biztonsági intézkedéseit, miközben kétségbe vonta a tervezett bővítések sebességét és mértékét világszerte. Ennek eredményeképpen a Nemzetközi Energiaügynökség a felére csökkentette a 2035-ig megépítendő további nukleáris energiatermelő kapacitásra vonatkozó becslését.
