Akihito — Japán 125. császára (1989–2019): életrajz és lemondás
Akihito — Japán 125. császár (1989–2019): részletes életrajz, uralkodása, Heisei-korszak és 2019-es történelmi lemondás áttekintése.
Akihito császár (明仁天皇, Akihito-tennō, született 1933. december 23-án) (egyszerűen csak Akihito) Japán korábbi császára 1989-től 2019-ig, Japán hagyományos öröklési sorrendje szerint a 125. császár. Ő a Japán Császári Ház feje.
Akihito apja, Shōwa császár 1989-ben bekövetkezett halála után lett császár. Az ő uralkodói neve alatt zajlott a Heisei korszak (平成), melynek jelentését a kortárs japán értelmezés szerint a béke megteremtése határozza meg. A császári titulust és a korszaknevet a japán alkotmány és hagyományok szerint használják az uralkodás idejének megjelölésére: Akihito uralkodása 1989 elejétől 2019 tavaszáig tartott.
Korai élet és tanulmányok
Akihito a császári család sarjaként nevelkedett, gyermekként a II. világháború időszakát is átérezte. Tanulmányait a Gakushuin intézményekben végezte, majd fiatal felnőttként külföldön is folytatta tanulmányokat: többek között tanult az Egyesült Királyságban, ahol ismerkedett a nyugati kultúrával és diplomáciai szokásokkal is. Ezek a tapasztalatok később meghatározóak lettek uralkodói szerepében, amelyben nagy hangsúlyt fektetett a nemzetközi kapcsolatokra és a béke ügyére.
Házasság és család
1959-ben feleségül vette Michiko Shōda-t, aki a császári családba belépő, nem arisztokrata származású feleségként nagy médiaérdeklődést váltott ki. Három gyermekük született: Naruhito (1960), Fumihito (1965) és Sayako (1969). A család viszonylag nyitott megjelenése, és Michiko személyes stílusa hozzájárult a császári intézmény modernizálásához és a köznéphez való közelebb kerüléshez.
Uralkodás és szerep
Az 1947-es japán alkotmány értelmében a császár szerepe elsősorban szimbolikus és ceremoniális. Akihito uralkodása alatt azonban új hangsúlyt kapott az empátia és a személyes jelenlét: több látogatást tett háborús károsultakhoz, természeti katasztrófa sújtotta területekre és országhatárokon kívüli rendezvényekre, ahol gyakran kifejezte együttérzését és megbánását a múlt eseményeiért. Uralma alatt a császári család törekedett a közelebb lépésre a társadalomhoz, és számos hivatalos és jótékonysági kezdeményezést támogatott.
Lemondás és utódlás
A japán kormány 2017 decemberében jelentette be, hogy Akihito 2019. április 30-án lemond. Előtte – tekintettel az uralkodó idős korára és többször jelzett egészségi megfontolásaira – a japán parlament külön jogszabályt fogadott el, amely lehetővé tette kifejezetten számára a lemondást. A lemondás 2019. április 30-án rövid, szabályozott ceremónia keretében megtörtént; utána az ő fia, Naruhito lépett trónra 2019. május 1-jén, amellyel megkezdődött a Reiwa-korszak.
Élet lemondás után és öröksége
Lemondása után Akihito az 上皇 (jōkō, azaz nyugalmazott/korábbi császár) címet vette fel, felesége pedig az említett ceremónia után 上皇后 (jōkōgō, nyugalmazott császárné) címet kapta. Az utódlás békés és alkotmányos keretek között zajlott, és a különleges törvény alkalmazása precedenst teremtett a modern japán történelemben: Akihito volt az első japán uralkodó több évszázad óta, aki békében és intézményes keretek között mondott le trónjáról.
Akihito öröksége összetett: személyes, emberközeli stílusa és a békére, kiengesztelődésre tett hangsúlya sokak szemében a császári intézmény megújulását jelentette. Időskorára több egészségügyi problémáról számolt be a sajtó, amelyek részben hozzájárultak a lemondási döntéshez; nyugvó éveit azóta visszavonultan, családja mellett tölti.
Mit tesz a császár
A császárnak számos feladata és felelőssége van. Például rendszeresen
- részt vesz a japán alkotmány szerinti ügyekben.
- részt vesz a császári palotában tartott különböző eseményeken és ünnepségeken.
- részt vesz a tokiói ünnepségeken.
- különböző szertartásokon jelenik meg Japán különböző részein.
- jóléti létesítményeket látogat.
- a katasztrófák sújtotta régiókba látogat
- más országokba látogat
- hozzájárul Japán hagyományos kultúrájának továbbadásához
Akihito személyes érdeklődésből tanulmányozza a halakat.
Televíziós közvetítés
Akihito a 2011-es tohokui földrengés és szökőár után egy televíziós adásban közvetlenül szólt az alattvalókhoz. Ez volt az első alkalom, hogy egy császár ilyen módon használta a televíziót.
Címek és stílusok
- 1933. december 23. - 1952. november 10.: Ő császári felsége Tsugu herceg.
- 1952. november 10. - 1989. január 7.: Ő császári fensége, Japán trónörököse.
- 1989. január 7. - 2019. április 30.: Őfelsége Japán császára
- 2019. május 1. - jelen: Őfelsége, a császár emeritus
Honors
- Krizantémrend, Japán
- A Felkelő Nap Rendje, Japán
- A Szent Kincs Rendje, Japán
- Kulturális Rend, Japán
- Hagyományőrző Rend, Egyesült Királyság
Kapcsolódó oldalak
- Japán császára
- Japán császárainak listája
- Japán császári családfa
- Birodalmi Háztartási Ügynökség
Kérdések és válaszok
K: Ki az az Akihito császár?
V: Akihito császár Japán korábbi császára, aki 1989-től 2019-ig uralkodott.
K: Mi Akihito császár teljes neve?
V: Akihito császár teljes neve Akihito-tennō.
K: Milyen pozíciót tölt be Akihito császár Japánban?
V: Akihito császár a japán császári ház feje.
K: Mikor lett Akihito császár Japán császára?
V: Akihito császár 1989-ben, apja, Shōwa császár halála után lett Japán császára.
K: Mi Akihito császár hivatalos uralkodói neve?
V: Akihito császár hivatalos uralkodói neve Heisei, ami azt jelenti, hogy békét teremt.
K: Mi a hagyományos öröklési sorrend Japánban?
V: Japánban a hagyományos öröklési sorrend szerint Akihito császár a 125. császár volt a sorban.
K: Mikor született Akihito császár?
V: Akihito császár 1933. december 23-án született.
Keres