Bopomofo (Zhuyin): a kínai fonetikus írásrendszer rövid ismertetése
Bopomofo (Zhuyin) rövid ismertető: történet, jelölések, Unicode-kódok és oktatás — áttekinthető, gyakorlati útmutató a kínai fonetikus írásrendszer megismeréséhez.
A zhuyin fuhao, gyakran zhuyin rövidítéssel és közismert nevén bopomofo, a kínai nyelv egyfajta hangalapú írása. A kínaiban a "bo", "po", "mo" és "fo" a rendelkezésre álló szótagok hagyományos sorrendjének első négy helyét jelenti. Ennek eredményeképpen a négy szótagot együttesen számos különböző hangrendszerre használták. Azoknak a kínai beszélőknek, akik először a zhuyin rendszerrel ismerkedtek meg, a "bopomofo" azt jelenti: zhuyin fuhao.
A zhuyin karaktereket a tipográfiai betűtípusokban úgy ábrázolják, mintha tintaecsettel rajzolták volna őket (mint a Regular Scriptben). Az Unicode-ban a bopomofo blokkban vannak kódolva, az U+3105 ... U+312D.
Rövid történet és eredet
A zhuyin fuhao (注音符號) a 20. század elején jött létre a modern kínai mandarin kiejtés rendszerezésére és oktatására. Kifejlesztését a nemzeti nyelvi reformok kezdeményezték: célja egy egységes fonetikus jelrendszer létrehozása volt, amely segíti az írástudás és a mandarin kiejtés elsajátítását. A jelek többsége kínai karakterek hagyományos, egyszerűsített vagy stilizált formáiból ered, ezért a formájuk emlékeztet a kalligráfiás ecsetvonásokra.
Felépítés és használat
- Alapjelek: A rendszer körülbelül 37 alapjelből áll, amelyek a kínai szótagok kezdeti (声母, shēngmǔ) és végső (韵母, yùnmǔ) részeit jelölik. A legismertebb jelek az első négy: ㄅ (bo), ㄆ (po), ㄇ (mo), ㄈ (fo), innen ered a "bopomofo" elnevezés.
- Hangjelölés (tonusok): A zhuyin külön jelöléseket használ a mandarin tónusok megadására is; ezek lehetnek külön tone-jelek vagy diakritikus jelek a fonetikus jelek mellett.
- Példa: A mandarin "bā" (八, nyolc) kiejtését gyakran így jelölik: ㄅㄚˉ (ㄅ = b, ㄚ = a, ˉ = első tónus).
Hol használják ma?
A zhuyin leginkább Tajvanon maradt domináns fonetikus rendszer: általános iskolákban a gyermekekkel először zhuyin jeleket tanítanak a kínai karakterek kiejtésének elsajátításához. Emellett állami és iskolai szótárakban, oktatóanyagokban, valamint karakterekhez tartozó ruby-szerű kiejtés-megjelenítésként (például újságokban, gyermekkönyvekben) is gyakran találkozhatunk vele. Zhuyin alapú billentyűzeteket és beviteli módszereket (IME) is használnak a kínai gépeléshez.
Tipográfia és Unicode
A zhuyin karakterek tipográfiailag jellegzetesek: gyakran úgy tervezik őket, hogy ecsettel írott hatásúak legyenek, és elhelyezésük a kínai írott formától (függőleges vagy vízszintes szöveg) függően változik — ruby (kisebb kiejtésjelölés) formájában a karakterek jobb oldalára vagy fölé írhatók. A Unicode támogatja a bopomofo karaktereket: a hagyományos blokkok mellett létezik kiterjesztett blokk is, amely további jeleket és variánsokat tartalmaz, így a rendszer digitális megjelenítése és cseréje széles körben lehetséges.
Összegzés
A zhuyin (bopomofo) egy hatékony, hagyományokon alapuló fonetikus rendszer a mandarin kiejtés tanítására és jelölésére. Míg a kontinentális Kínában a latin alapú hanyu pinyin került előtérbe, Tajvanon a zhuyin továbbra is központi szerepet játszik az oktatásban és a mindennapi használatban. Ismerete különösen hasznos azoknak, akik mandarin kiejtést tanulnak vagy hagyományos tajvani kiadványokat olvasnak.
Történelem
Miután 1911-ben, a Hszináj-forradalom során Kína utolsó császárát megdöntötték, az új kínai kormány létrehozta a Zhuyint, hogy segítse a köznépet az olvasás megkönnyítésében. A Kínai Kommunista Párt, beleértve magát Mao Ce-tungot is, azonban teljesen be akarta tiltani a kínai írásjegyek írását, és a latin ábécével akarta helyettesíteni. Amikor a Népi Felszabadító Hadsereg 1949-ben legyőzte a Kuomintangot (a Kínai Köztársaság alapító pártját), és Tajvanra száműzte őket, a Zhuyin használata megszűnt a szárazföldi Kínában, mivel a KKP a latin ábécét akarta használni a kínai fonetikus írásra. A Zhuyin azonban még mindig széles körben használatos Tajvanon, mivel a számítógépek és telefonok billentyűzetein a kínai nyelv beírására használják.
Jellemzők
A Zhuyin a mandarin kínai nyelv hangjainak pontos ábrázolására készült. A szimbólumok két kategóriára oszlanak, a kezdőhangokra (a szótag első hangjai) és a véghangokra (a fő magánhangzó, a fő magánhangzó előtt álló sikló mássalhangzók ([y/i; IPA:/j/] és [w/u; IPA:/w/]) és az összes utána következő hang). Az 5 mandarin hangot 4 hangjelzés jelöli.
Keres