Vaszlav Nyizsinszkij (1890–1950) — életrajz és balettművészete
Vaszlav Nyizsinszkij életrajza és balettművészete — a 20. század legendás férfi táncosa és koreográfusa; gravitációt meghazudtoló ugrások, Diaghilev Balets Russes és művészi örökség.
Vaszlav Nyizsinszkij (Kijev, Ukrajna, 1890. március 12. - London, Anglia, 1950. április 8.) a 20. század elejének leghíresebb férfi balett-táncosa és jelentős koreográfusa volt. Lengyel családban született, szülei egyaránt táncosok voltak, és korán bevezették a színpadi életbe.
Nyizsinszkij kivételes technikájáról és színpadi jelenlétéről volt híres: képes volt világosan megjeleníteni a megformált szerep belső karakterét, és ritkaságnak számító módon férfiként is en pointe tudott táncolni. Legendás volt az a képessége, hogy látszólag a gravitációt meghazudtoló ugrásokat hajtott végre; mozgáskultúrája nagy hatást gyakorolt a korabeli és későbbi táncosokra. A balerina és koreográfus Bronislava Nijinska a nővére volt. Mindketten karrierjük jelentős részét a Mariinszkij Színház Imperial Balettjében kezdték, majd később Serge Diaghilev Balets Russes-ében dolgoztak.
Életpályája röviden
Nyizsinszkij a hivatalos balettszkolában, az Imperial Ballet Schoolban tanult, és korán feltűnt a szentpétervári színpadon. 1909-ben csatlakozott Diaghilev híres Ballets Russes társulatához, amely lehetőséget adott számára a külföldi bemutatkozásra és a nagyobb kísérletezésre. Táncosként és később koreográfusként is gyorsan ismertségre tett szert: kiemelkedő alakítást nyújtott többek között a Le Spectre de la Rose és Petrushka szerepeiben.
Koreográfusi munkássága és művészi újításai
Nyizsinszkij koreográfiái a klasszikus balett hagyományaihoz képest radikálisan újszerű megoldásokat tartalmaztak: elfordulás a passzív díszletként működő tánctól, a test síkszerű, stilizált használata, szögletes, torzított pozíciók, valamint archaikus, primitív mozdulatvilág megjelenítése. Legismertebb koreográfiái között szerepelnek:
- L'Après-midi d'un faune (1912) — mesterien egyszerű, stilizált mozdulatokkal dolgozó darab, amely alapvetően változtatta meg a szereplő és a tér viszonyát;
- Le Sacre du printemps (A tavaszkarnevál / The Rite of Spring, 1913) — Igor Stravinsky zenéjére készült provokatív, primitív energiájú mű, amelynek párizsi bemutatója botrányt váltott ki, és amelyet a 20. századi táncfordulat egyik mérföldkövének tartanak;
- Jeux (1913) — finomabb, modern hangvételű darab, amelyben a koreográfia és a zene közti kapcsolat új típusú, hullámzó dinamika felé mozdult.
Koreográfiáiban gyakran alkalmazott természetes, nem idealizált testtartásokat, a forgásokat, futásokat és járás motívumait, ezzel is közelebb hozta a táncot a kortárs testkultúrákhoz és a modern művészet formanyelvéhez.
Személyes élet, betegsége és későbbi élete
1913-ban Nyizsinszkij feleségül vette Romola de Pulszky-t, ami megrendítette a kapcsolatát Diaghilev-vel és a Ballets Russes társulatával. Az első világháború és az azutáni politikai változások idején művészi pályája megszakadt, és a háborús évek után fokozatosan megjelentek súlyos pszichés tünetei. A háború utáni időszakban pszichiátriai diagnózis, többek között szkizofrénia miatt hosszú évekre kórházi és zárt intézeti kezelésre szorult. Felesége egész életében gondoskodott róla; Nyizsinszkij élete hátralévő részét részben visszavonultan, egészségügyi kezelés alatt töltötte, végül Londonban hunyt el 1950-ben.
Öröksége és hatása
Nyizsinszkij művészete és kísérletező szelleme mély hatást gyakorolt a 20. századi táncra és koreográfiára. Színpadi jelenléte, technikai újításai és a mozgásújszerűségre tett hangsúlya hozzájárult a modern balett és a kortárs tánc kialakulásához. Munkái — különösen az Après-midi és a Sacre — a mai napig tárgyai a tanulmányoknak és újraértelmezéseknek. Testvérének, Bronislava Nijinska-nak is fontos szerepe volt abban, hogy a család neve tovább éljen a táncművészetben.
Főbb szerepek és művek
- Le Spectre de la Rose — híres „leap” és költői jelenet;
- Petrushka — markáns karakterjáték;
- L'Après-midi d'un faune (koreográfia és előadás, 1912);
- Le Sacre du printemps (koreográfia és előadás, 1913);
- Jeux (koreográfia, 1913).
Bár Nyizsinszkijról kevés mozgóképes felvétel maradt fenn, fotók, korabeli kritikák és naplójegyzések alapján alakult ki a róla alkotott legendás kép. Élete, alkotásai és tragédiája ma is fontos téma a tánctörténetben és a kultúrakutatásban.
Nizsinszkij és Anna Pavlova a Le Pavillon d'Armide-ban
Nizsinszkij a L'Aprés Midi d'un Faune-ban: Barbier rajza, 1913.
Vaslav Nijinsky sírköve a párizsi Cimetière de Montmartre-ban. A Serge Lifar által adományozott szobor Nijinskyt a Petrouchka című bábu szerepében ábrázolja.
Imperial Ballet
1900-ban Nizsinszkij belépett a szentpétervári Császári Balettiskolába, ahol olyan nagyszerű oktatóktól tanult, mint Enrico Cecchetti. Tizennyolc évesen egy sor főszerepet kapott. 1910-ben a társulat primabalerina assoluta Mathilde Kschessinska választotta ki Nizsinszkijt, hogy táncoljon Marius Petipa Le Talisman című darabjának felújításában. Nijinsky szenzációt keltett a szélisten Vayou szerepében.
A Csipkerózsikában (Csajkovszkij zenéje) nyújtott alakítása óriási sikert aratott. 1910-ben fellépett a Giselle-ben, valamint Fokine Carnaval és Scheherazade című balettjeiben (Rimszkij-Korszakov zenekari szvitje alapján). A Mariinszkij Színházban Tamara Karsavinával való együttműködését nagyra értékelték: a "kor legpéldamutatóbb művészeinek" nevezték őket.
Nizsinszkij számára fordulópontot jelentett a találkozás Szergej Diagilevvel. Diagilev a balett- és művészeti kiállítások ünnepelt vállalkozója (szervezője) volt, aki az orosz képző- és zeneművészetet népszerűsítette külföldön. Ettől kezdve Diagilev irányította és menedzselte Nizsinszkij karrierjét, és szerelmesek lettek.
Les Ballets Russes
1909-ben Diagilev orosz opera- és balettcsillagokból álló társulatot vitt Párizsba, amelyben Nizsinszkij és Anna Pavlova szerepelt. A színes orosz baletteket és operákat - a Nyugaton többnyire új műveket - felvonultató évad nagy sikert aratott. Diagilev ennek hatására hozta létre híres társulatát, a Les Ballets Russes-t Michel Fokine koreográfussal és Léon Bakst tervezővel. A Balets Russes párizsi évadai művészeti és társadalmi szenzációnak számítottak, és a következő évtizedre meghatározó trendeket teremtettek a művészet, a tánc, a zene és a divat területén.
Nizsinszkij baletteket is koreografált. Ezek avantgárd és ellentmondásosak voltak. Balettjei: L'après-midi d'un faune (Egy faun délutánja, Claude Debussy zenéjére) (1912), A tavasz rítusa (1913), Jeux (1913) és Till Eulanspiegel (1916).
A tavasz rítusa (Le Sacre du Printemps) című, Sztravinszkij zenéjére készült művében (1913) Nizsinszkij olyan koreográfiát alkotott, amely túllépett a hagyományos balett határain. A közönség először láthatott modern táncot. A szögletes mozdulatok Stravinsky radikálisan modern zenéjének szívét fejezték ki. A zene és a tánc a párizsi Théâtre de Champs-Élysées-ben lázongó reakciókat váltott ki, amikor bemutatták. Mind a zene, mind a tánc mérföldkő volt a modernizmusban.
Házasság és felbomlás
1913-ban a Balets Russes dél-amerikai turnéra indult. Diagilev nem vett részt ezen az utazáson, mert félt a tengeri utazástól. Diagilev felügyelete alól felszabadulva Nizsinszkij megismerkedett Romola de Pulszky magyar grófnővel. Végül sikerült elnyernie a férfi vonzalmát. Buenos Airesben összeházasodtak, és később született egy lányuk, Kyra. Amikor a társulat visszatért Európába, Diagilev dühbe gurult, és elbocsátotta Nizsinszkijt.
Az első világháború alatt Nizsinszkijt Magyarországon internálták. Diagilevnek 1916-ban sikerült kihoznia egy észak-amerikai turnéra. Ez idő alatt Nizsinszkij koreografálta és táncolta a Till Eulenspiegel főszerepét. Ez idő tájt a társulat tagjai észrevették skizofréniájának jeleit. 1919-ben idegösszeomlást szenvedett, és karrierje gyakorlatilag véget ért. Skizofréniát diagnosztizáltak nála, és felesége Svájcba vitte. Élete hátralévő részét pszichiátriai kórházakban és elmegyógyintézetekben töltötte, miközben családja beutazta Európát. Soha többé nem táncolt.
Kapcsolódó oldalak
- Modernizmus
Kérdések és válaszok
K: Ki volt Vaslav Nijinsky?
V: Vaslav Nijinsky a 20. század elejének híres férfi balett-táncosa és jelentős koreográfusa volt. Lengyel szülők gyermekeként született, akik mindketten táncosok voltak.
K: Miről volt híres Nijinsky?
V: Nijinsky híres volt tánctudásáról és arról, hogy képes volt megmutatni az általa játszott szerep karakterét. En pointe tudott táncolni, ami abban az időben ritka volt a férfi táncosok között. Legendás volt az a képessége, hogy látszólag a gravitációt meghazudtoló ugrásokat tudott végrehajtani.
K: Mi volt Nizsinszkij szüleinek foglalkozása?
V: Nizsinszkij szülei táncosok voltak.
K: Nijinsky volt az egyetlen híres táncos a családjában?
V: Nem, Nijinsky nővére, Bronislava Nijinska szintén híres balerina és koreográfus volt.
K: Hol táncolt Nijinsky és a nővére?
V: Nizsinszkij és nővére a Mariinszkij Színházban a Császári Balettben, később pedig Serge Diaghilev Balets Russes-ében táncoltak.
K: Milyen nemzetiségű volt Nizsinszkij?
V: Nizsinszkij az ukrajnai Kijevben született lengyel szülők gyermekeként.
K: Mikor és hol halt meg Nizsinszkij?
V: Nijinsky 1950. április 8-án halt meg Londonban, Angliában.
Keres