Anna Pavlova: orosz balerina — életrajz, művészet és örökség (A haldokló hattyú)
Anna Pavlova — legendás orosz balerina: életrajz, művészet és örökség; A haldokló hattyú, világturnék és hatása a klasszikus balettre.
Anna Pavlova (Szentpétervár, 1881. február 12. - Hága, Hollandia, 1931. január 23.) orosz, majd angol balerina a 20. század elején. Széles körben a történelem egyik legjobb klasszikus balett-táncosnőjeként tartják számon. A Császári Orosz Balett és a Serge Diaghilev által vezetett Balets Russes első számú művésznője volt.
Korai élet és képzés
Pavlova gyerekkorát Szentpéterváron töltötte. Korán ragadtatta magát a balett iránt: a város neves balettiskolájában tanult, majd a Császári Színház (Mariinszkij) társulatához került. Tanulmányai és fiatal évei alatt olyan korabeli mester-tanárok hatottak rá, akik a klasszikus orosz stílust és a kifinomult karvezetést hangsúlyozták. Fiatal táncosként kitartó munkájával és jellegzetes, törékeny, mégis finom mozgásával hamar felkeltette a szakma és a közönség figyelmét.
Pályafutás és művészi stílus
Pavlova művészi hírnevét különösen egyéni stílusa alapozta meg: hosszú, elnyújtott vonalak, lágy port de bras, kifejező arcmimika és lírai musicalitás jellemezték. Technikai készsége nem a bravúros ugrásokon állt, hanem az elegáns, tiszta vonalvezetésen, finom egyensúlyon és emocionális tolmácsoláson.
Pavlova leginkább A haldokló hattyú szerepének táncolásával vált ismertté. Ezt a rövid (mindössze négyperces) balettet mintegy 4000 alkalommal táncolta. A koreográfiát Mihail Fokine készítette, a zenét pedig Le Cygne című tétel szolgáltatta Camille Saint-Saëns kompozíciójából. Az ő tolmácsolása befolyásolta azt, ahogyan mások Odette-et táncolták Csajkovszkij Hattyúk tava című művében: Pavlova hangsúlyozta az érzelmi részleteket, a belső tragédiát és a finom nőiességet.
Turnék, saját társulat és népszerűsítés
A 20. század elején, saját társulatával Pavlova lett az első balerina, aki rendszeresen balett-turnéval járta be a világot. Sokszor olyan országokban is fellépett, ahol a klasszikus balett addig ismeretlen volt: Dél-Amerika, Ausztrália, Afrika és Ázsia városait is felkereste. Elengedhetetlennek tartotta a közönség nevelését: előadásaival és mesterkurzusaival hozzájárult a balett népszerűsítéséhez és a helyi táncművészet fejlődéséhez. Gyakran utazott kis, rugalmas társulatával, amelyben fiatal tehetségeket is szerepeltetett, ezzel továbbadva módszereit és szemléletét.
Magánélet és munkakapcsolatok
Pavlova pályáján fontos szerepet játszottak a kortárs alkotók és menedzserek: együtt dolgozott Fokine-nel és más koreográfusokkal, részt vett Diaghilev kezdeményezéseiben, majd saját útját járva világkörüli turnékat szervezett. Hosszú évekig állt mellette menedzsere és közeli társa, aki segítette fellépéseinek szervezését és személyes ügyeit.
Örökség és emlékezet
Pavlova hatása a balett történetére több síkon mérhető:
- Művészi hatás: értelmezései – különösen A haldokló hattyú – új dramaturgiai és érzelmi dimenziókat hoztak a koreográfiába, sok generáció számára vált mintává.
- Népszerűsítés: szerepe a balett globalizálásában meghatározó: számos helyen ő volt az első, aki élőben mutatta be a klasszikus balettet.
- Oktatás és továbbadás: társulatában pályakezdő táncosokat foglalkoztatott, így közvetlenül is hozzájárult a táncosnemzedékek képzéséhez.
- Kultúrális emlékek: Pavlova nevét ma is számos szobor, táncszínház és fesztivál őrzi; a róla elnevezett desszert, a "pavlova" (főleg Új-Zélandon és Ausztráliában népszerű meringue alapú sütemény) is a művésznő emlékét idézi.
Halála és utóélete
Pavlova 1931. január 23-án hunyt el Hágában – aktív művészi életet élve, turnéi közben. Halála óta alakultak ki és maradtak fenn legendák személyisége és életműve körül, de felvételek, kortárs beszámolók és fényképek révén ma is tanulmányozható az a finom, lírai stílus, amelyre ő tett szert.
Anna Pavlova öröksége abban a kettős hatásban mérhető: egyrészt mint kivételes egyéni előadó, aki a balett érzelmi oldalát emelte előtérbe; másrészt mint misszionárius-szerű művész, aki a balettet a világ sok új közönsége számára tette ismertté és szerethetővé.
Anna Pavlova A haldokló hattyúban. Szentpétervár 1905
Anna Pavlova mint Lise a La Fille Mal Gardée című darabban. Szentpétervár 1912
Képzés és stílus
A fiatal Pavlova számára a képzés évei nehezen teltek, hiszen a klasszikus balett nem ment neki könnyen. Erősen ívelt lába, vékony bokája és hosszú végtagjai ellentétben álltak az akkoriban a balerináknál kedvelt kis, tömör testalkattal. Tanítványtársai olyan becenevekkel csúfolták, mint A seprű és a La petite sauvage (A kis vadember). Pavlova nem hagyta magát elriasztani, és a technikája tökéletesítése érdekében edzett. Különórákat vett a kor neves tanáraitól. Soha nem volt tökéletes technikus, de volt benne finomság, könnyedség és kecsesség.
Karrier
1906-ban lett a Császári Balett prímabalerina. Rövid ideig Diagilevnek dolgozott, de nem táncolt az akkoriban születő új avantgárd balettekben, például a Tűzmadárban. A szerepet a szintén jó Tamara Karsavina kapta, aki állandó prímabalerina lett.
Anglia
Pavlova hosszú évekig, 1912-től 1931-ben bekövetkezett haláláig Londonban élt. Miután elhagyta Oroszországot, Pavlova a Hampstead melletti North End Roadon lévő Ivy House-ban telepedett le, ahol élete végéig lakott. Amíg Londonban élt, Pavlova otthonában balettet tanított. Nagy hatással volt a brit balett fejlődésére, és Alicia Markova karrierjét is inspirálta.
A házhoz egy díszes tó tartozott, ahol az asszony etette házi hattyúit, és ahol a skót szobrász, George Henry Paulin szobra is látható. A ház ma a Londoni Zsidó Kulturális Központ otthona, de egy kék tábla jelzi, hogy Pavlova korábbi otthona és jelentős történelmi jelentőségű helyszín.
1956-ban a Halhatatlan hattyú című filmben felvételt készítettek róla, amint az 1920-as években táncolt.
Az 1920-as években Ausztráliában és Új-Zélandon turnézott. Valószínűleg így vált a ragadós ausztrál sütemény "Pavlova" néven ismertté.
Kérdések és válaszok
K: Ki volt Anna Pavlova?
V: Anna Pavlova egy oroszországi balerina volt, akit a 20. század elejének egyik legnagyobb klasszikus balett-táncosnőjeként tartottak számon.
K: Mi tette Anna Pavlovát híressé?
V: Anna Pavlova leginkább "A haldokló hattyú" című balettben nyújtott alakításáról volt híres, amelyet körülbelül 4000 alkalommal adott elő.
K: Mi volt Anna Pavlova szerepe a Császári Orosz Balettben és a Ballets Russes-ban?
V: Anna Pavlova a kor két legtekintélyesebb balett-társulatának, a Császári Orosz Balettnek és a Balets Russesnak is vezető művésznője volt.
K: Milyen hatással volt Anna Pavlova más balett-táncosokra?
V: Csajkovszkij "Hattyúk tava" című művében Odette szerepének értelmezésével Anna Pavlova hatással volt arra, ahogyan más táncosok előadták ezt a szerepet.
K: Mi volt Anna Pavlova hozzájárulása a baletthez?
V: Anna Pavlova volt az első balerina, aki saját társulatával a világ minden táján turnézott, ami hozzájárult a balett nemzetközi népszerűsítéséhez.
K: Mikor és hol született és hol halt meg Anna Pavlova?
V: Anna Pavlova 1881. február 12-én született az oroszországi Szentpéterváron, és 1931. január 23-án halt meg a hollandiai Hágában.
K: Ki koreografálta "A haldokló hattyú" című balettet, és milyen hosszú volt a balett?
V: "A haldokló hattyú" koreográfusa Mihail Fokine volt, és mindössze négy percig tartott.
Keres