Teizmus – jelentése, típusai és különbség az ateizmussal
Teizmus jelentése, típusai és az ateizmussal való különbség egyszerűen: monoteizmus, politeizmus, példák és összehasonlítások érthetően és tömören.
A teizmus általánosan azt a vallási meggyőződést jelenti, hogy legalább egy isten létezik. Nem feltétlenül zárja ki a különféle teista felfogásokat — a teizmus tágabb értelemben magában foglalhatja az Istenben vagy istenekben való hit különböző változatait is. A szóhasználatban fontos megkülönböztetni a teizmus általános értelmét és az egyes teista irányzatok sajátosságait: például a politeizmus több istenben való hitet, míg az egyistenhit egyetlen istenben való hitet jelöl. Egy tipikus teista vallás például a kereszténység.
Típusai és változatai
- Monoteizmus (egyistenhit) – hisz egyetlen, mindenható, mindenütt jelenlévő és általában személyes Istenben. Ilyen a zsidó, keresztény és muszlim hagyományok többsége.
- Politeizmus (többistenhit) – több, megkülönböztetett istenség létezésében hisz, amelyeknek különböző szerepei és hatáskörei lehetnek. Példa: az ókori görög és római vallás.
- Henoteizmus / monolatria – egy meghatározott istenség imádata vagy elsőbbsége más istenek elismerése mellett.
- Deizmus – hisz egy teremtő lényben, de azt állítja, hogy ez a lény nem avatkozik be a világ napi működésébe; a természet törvényeiben fejeződik ki.
- Panteizmus – azonosítja az istenséget a világegyetemmel vagy a természet egészével (az isten és a világ nem elkülönültek).
- Panenteizmus – úgy tartja, hogy Isten magában foglalja a világot, de túl is mutat rajta (Istenben van a világ, de Isten több annál).
- Teista vallásokon belüli különbségek – a teizmuson belül eltérések lehetnek Isten személyességét, az isteni beavatkozás mértékét, valamint az imádat és erkölcs kapcsolatát illetően.
Különbség az ateizmussal
A teisták hisznek egy vagy több felsőbbrendű lény létezésében. Ezzel szemben az ateista olyan személy, aki tagadja vagy nem hisz isten(ek) létezésében. A két fő megközelítés között további árnyalatok vannak:
- Agnoszticizmus – azt állítja, hogy az isten(ek) létezésére vonatkozó ismeretek végső bizonyítása lehetetlen vagy jelenleg ismeretlen; így sem hisz, sem nem tagad teljesen.
- Erős/szigorú ateizmus – aktívan állítja, hogy istenség(ek) nem léteznek.
- Gyenge/negatív ateizmus – egyszerűen nincs hit isten(ek)ben, de nem feltétlenül állítja azok nemlétét.
- Nem minden vallás teista: vannak vallási hagyományok (például bizonyos buddhista irányzatok), amelyek nem hangsúlyozzák egy személyes teremtő isten létét, mégis vallási és spirituális keretet adnak követőiknek.
Kapcsolódó filozófiai és teológiai kérdések
A teizmus köré számos filozófiai érvet és kritikát építettek az évszázadok során. Gyakran említett érvcsoportok:
- Kozmológiai érv – minden létezőnek oka van; a sorozat végén szükségszerűen egy első ok, vagyis Isten áll.
- Teleológiai érv (tervezettség) – a természet rendje és összetettsége tervezőt sugall.
- Morális érv – az objektív erkölcsi értékek és kötelességek létezése Isten létezését feltételezi.
Ellenvetések is léteznek: a rossz problémája (hogyan engedheti meg egy jó és mindenható Isten a szenvedést?), tudományos magyarázatok a világról, valamint a természetes okok előnyben részesítése a természetfeletti magyarázatokkal szemben.
Miért fontos a különbségtétel?
A teizmus megértése segít tisztábban látni vallási, kulturális és filozófiai különbségeket. A hit különböző formái meghatározzák a közösségek vallási gyakorlatát, etikáját, ünnepeit és a világmagyarázat módját. Egy személy teista, ateista, agnosztikus vagy valamilyen átmeneti álláspontja hatással lehet személyes döntéseire, társadalmi szerepvállalására és életfilozófiájára.
Összefoglalva: a teizmus a legalább egy isten létezésében való hit gyűjtőfogalma, amelynek számos irányzata és filozófiai kiterjesztése létezik; ezzel szemben az ateizmus az istenhit elutasítását vagy hiányát jelenti, és a kettő közötti térben további álláspontok (pl. agnoszticizmus, deizmus, panteizmus) találhatók.
Különböző teizmusok
Mindezek a teizmusok durva meghatározásai; szinte mindig különböznek egymástól. Mindegyiket különböző csoportokra oszthatjuk:
- ateizmus - a teizmus ellentéte; nem hisz semmilyen istenben vagy istenségben.
- deizmus - azt hiszi, hogy isten(ek) létezik(nek), de nem vesz részt az életünkben.
- agnoszticizmus - azt hisszük, hogy nem tudhatjuk, létezik-e isten(ek).
- gnoszticizmus - az a hit, hogy biztosan tudhatjuk, hogy létezik-e isten(ek).
A gnoszticizmus és az agnoszticizmus kombinálható a teizmus más formáival. Lehet például agnosztikus ateista vagy gnosztikus teista. A közhasználatban egyesek az ateizmust és az agnoszticizmust a nem-teizmus - az istenségbe vetett egyértelmű hit hiánya - csoportjába sorolják.
A teizmus fő típusai a következők:
- politeizmus - több isten vagy istennő létezésében való hit (néha pogányságként is ismert).
- monoteizmus - az a hit, hogy csak egy isten létezik (a keresztények, a muszlimok és a zsidók hisznek az egyistenhitben).
- ditheizmus - az a hit, hogy két isten létezik, és mindkettő egyenlő.
Ez egy másik módja a különböző teizmusok csoportosításának, az istenek természete alapján.
- panteizmus - isten és a világegyetem egy és ugyanaz
- pánteizmus - a világegyetem Isten része
- dystheizmus vagy maltheizmus - hogy Isten vagy az istenek gonoszak.
Vannak ezek a típusok is:
- Animizmus: az a hit, hogy minden él, és minden dologban szellemek lakoznak, és hogy minden dolognak lelke van.
- Monolátria: egynél több isten van (vagy lehet), de ezek mind a legfőbb isten kifejeződései.
- Henoteizmus: egynél több isten van (vagy lehet), de csak egy a legfőbb.
- Katenoteizmus: egynél több isten létezik, de egyszerre csak egyet szabad imádni. Mindegyikük felette áll.
- Kardinátia: nincs isten, azonban a növényeknek van tudatuk és irányítják a jövőt.
Keres