Egyetemes papság (tanítás)
A kereszténységben a különböző csoportok nem értenek egyet abban, hogy ki lehet pap. A protestánsok úgy vélik, hogy minden megkeresztelt hívő pap lehet (bár a felekezetek a nemek kérdésében eltérhetnek), és hogy bárki beszélhet közvetlenül Istennel. A pappá szentelés nem feltétlenül szükséges ahhoz, hogy valaki pap legyen, azonban a fel nem szentelteket általában "prédikátoroknak" nevezik, és a "lelkész" kifejezés felcserélhető.
Ezzel szemben a római katolikusok úgy vélik, hogy csak férfi hívők lehetnek papok, és hogy nekik különleges képzésben kell részesülniük, mert ők járnak közben Isten és az ő népe között. VI. Pál pápa 1964-ben kiadta a Lumen gentium nevű pápai bullát: Ebben megfogalmazta a római katolikus egyháznak a II. vatikáni zsinat után elfoglalt álláspontját:
Krisztus, az Úr, az emberek közül elvett főpap, az új népet "az Atya Isten országává és papjaivá tette." A megkereszteltek az újjászületés és a Szentlélek kenete által szent papsággá szentelődnek (...), hogy mindazokkal a cselekedetekkel, amelyek a keresztény ember sajátjai, lelki áldozatokat mutassanak be, és hirdessék annak erejét, aki a sötétségből az Ő csodálatos világosságára hívta őket.
Történelem
Az első ember, aki erről beszélt, Luther Márton volt. Luther nem használta pontosan a "minden hívő papsága" kifejezést. Ő azt mondja, hogy a kereszténységben általános papság van a német nemzet keresztény nemességéhez írt 1520-as művében. Ebben a szövegben elveti azt a középkori nézetet is, hogy a keresztények a jelen életben két osztályra oszthatók: "lelki" és "világi" osztályokba. Azt a tanítást terjesztette elő, hogy minden megkeresztelt keresztény "pap" és "lelki" Isten előtt:
Az, hogy a pápa vagy a püspök (...) másképp öltözködik, mint a laikusok, lehet, hogy képmutatóvá vagy bálványimádó olajfestő ikonná teszi, de semmiképpen sem keresztény vagy spirituális emberré. Valójában a keresztség által mindannyian pappá szenteltek vagyunk, ahogy Szent Péter az 1Pt 2[:9]-ben mondja: "Királyi papság és papi ország vagytok", és a Jelenések könyve [5:10]: "A te véred által papokká és királyokká tettél minket".
Két hónappal később Luther az Egyház babiloni fogságáról (1520) című művében írta:
Hogyan akkor, ha kénytelenek elismerni, hogy mindnyájan egyformán papok vagyunk, annyian, ahányan meg vagyunk keresztelve, és ezáltal valóban azok vagyunk; míg nekik csak a szolgálat (ministerium Predigtamt) van elkötelezve és általunk beleegyezve (nostro consensu)? Ha ezt felismernék, akkor tudnák, hogy nincs joguk hatalmat gyakorolni felettünk (ius imperii, abban, amit nem bíztak rájuk), csak annyiban, amennyiben mi azt megadtuk nekik, mert így szól az 1. Péter 2. könyvében: "Ti választott nemzetség vagytok, királyi papság, papi királyság". Ily módon mindannyian papok vagyunk, ahányan keresztények vagyunk. Valóban vannak papok, akiket mi papoknak nevezünk. Ők közülünk vannak kiválasztva, és akik mindent a mi nevünkben tesznek. Ez a papság nem más, mint a szolgálat. Így az 1Kor 4,1: "Senki ne tekintsen minket másnak, mint Krisztus szolgáinak és Isten titkainak kiosztóinak".
A bibliai szakasz, amelyet ennek a hitnek az alapjaként tartanak számon, Péter első levelének 2:9. verse:
De ti nem vagytok ilyenek, mert ti egy kiválasztott nép vagytok. Királyi papok vagytok, szent nép, Isten saját tulajdona. Ennek eredményeként megmutathatjátok másoknak Isten jóságát, mert ő hívott ki titeket a sötétségből az ő csodálatos világosságára.
Kérdések és válaszok
K: Ki lehet pap a protestantizmusban?
V: A protestánsok szerint minden megkeresztelt hívő pap lehet, bár a felekezetek eltérhetnek a nemek kérdésében.
K: Milyen kifejezést használnak a protestantizmusban a fel nem szentelt papokra?
V: A fel nem szentelt papokat a protestantizmusban általában "prédikátoroknak" nevezik, és a "lelkész" kifejezés felcserélhető.
K: Ki lehet pap a római katolicizmusban?
V: A római katolicizmusban csak férfi hívők válhatnak pappá.
K: Milyen képzésben kell részesülniük a római katolikus papoknak?
V: A római katolikus papoknak különleges képzésben kell részesülniük, mert ők közbenjárnak Isten és az Ő népe között.
K: Mikor adta ki VI. Pál pápa a Lumen gentium pápai bullát?
V: VI. Pál pápa 1964-ben adta ki a Lumen gentium pápai bullát.
K: Mit állapított meg VI. Pál pápa a Lumen gentiumban?
V: A Lumen gentiumban VI. Pál pápa kijelentette, hogy Krisztus az új népet "az Atya Isten országává és papjaivá tette", és hogy a keresztség és a Szentlélek felkenése által a megkeresztelt egyének szent papsággá szentelődnek, hogy lelki áldozatokat mutassanak be, és hirdessék annak erejét, aki a sötétségből az Ő csodálatos világosságára hívta őket.
