A Csipkerózsika egy prológusból és három felvonásból álló balett, amelyet a klasszikus balettre jellemző pompás zenével és látványos koreográfiával tartanak számon. A balett történetét Marius Petipa és Ivan Vszevolojszkij írta; alapjául Charles Perrault 1697-es meséje, A Csipkerózsika az erdőben szolgált szolgált. A zenét Csajkovszkij írta, és műve a szerző három nagy balettje — a Hattyúk tava, a Diótörő és a Csipkerózsika — közé tartozik. Marius Petipa tervezte a táncokat. A Csipkerózsikát 1890. január 15-én mutatták be először az oroszországi Szentpéterváron, a Mariinszkij Színházban.
Történet röviden
A balett meséje a királyi család köré szerveződik: a király és királyné örököst várnak, a gyermek születésekor nagy ünnepséget rendeznek, amelyre azonban egy rosszindulatú tündér, Carabosse nem kap meghívót. Bosszúból ráolvasást mond: a hercegnő tűbe szúrt ujjától halálos álomba merül. A jóindulatú Lila Tündér enyhíti a sorsot: a halál helyett száz év mély álom lesz az ítélet. A száz év múltán egy ifjú herceg felfedezi a palotát, megszelídíti az átkot és csókjával felébreszti a hercegnőt. A mű az ébredést és a királyi esküvő pompás ünnepségével zárul, számos divertisszmanccal, tánccal és variációval.
Zene és zenei jellemzők
Csajkovszkij zenéje a balett jellemző pillanatait érzelmes dallamokkal, gazdag harmonizálással és emlékezetes témákkal írja le. Kiemelkedő részletek például a Rózsák adagiója (Rose Adagio), a Garland Waltz és a III. felvonás grandiózus pas de deux-ja és fináléja. A szerző itt is a balett operaszerű drámaiságát ötvözi a táncmuzsika finom részleteivel, ezért a partitúra a balettirodalom egyik legnagyobb értékű alkotása.
Szerkezet és jellegzetes táncos jelenetek
- Prológus: a hercegnő megkeresztelése és az átok kimondása;
- I. felvonás: a hercegnő gyermek- és ifjúkora, a Rózsák adagió (híres kadrill és solisztikák);
- II. felvonás: az álomba merült kastély és a herceg felbukkanása;
- III. felvonás: az esküvő pompás divertisszmanjai, a Grand pas de deux és a záróünnepség.
Főbb szerepek és korai előadók
- A hercegnőt (Auróra) Carlotta Brianza alakította a bemutatón;
- a herceget Pavel Gerdt táncolta;
- a Lila Tündért Marie Petipa játszotta;
- Carabossét Enrico Cecchetti formálta meg.
Bemutató, revük és nemzetközi elterjedés
A Csipkerózsikát 1890. január 15-én mutatták be először az oroszországi Szentpéterváron, a Mariinszkij Színházban. A balett európai ismertsége és elterjedése fokozatosan alakult; Európában először a Ballets Russes mutatta be rövidített változatban 1921. november 2-án Londonban. A teljes előadás első amerikai bemutatóját Catherine Littlefield állította színre: ő tervezte az első teljes Csipkerózsika-előadást az Egyesült Államokban, amelyet 1937. február 12-én mutattak be a philadelphiai Academy of Musicban a Philadelphia Ballettel.
Revivalok és hagyaték
A balettet a 20. század folyamán többször revideálták és rövidítették; sok híres társulat és koreográfus adott saját interpretációt. A Petipa-koreográfia rekonstruálására a táncnotációkat tartalmazó gyűjtemények (például a Sergeyev-gyűjtemény) később lehetővé tették a hitelesebb felújításokat. Ma a Csipkerózsika a klasszikus balett alapművei közé tartozik, gyakran szerepel a repertoárban mint bemutatója a technikai tudásnak, az oktatási hagyománynak és a jelmezek, díszletek gazdag örökségének.
Miért fontos a balett?
A Csipkerózsika a koreográfia, a partitúra és a díszlet- és jelmezvilág együttes miatt vált ikonikus alkotássá. Csajkovszkij zenei karaktere, Petipa színpadi szerkesztése és az 1890-es bemutató előadói hozzájárultak ahhoz, hogy a mű a klasszikus balett legfontosabb és legszebben megőrzött darabjai közé tartozzon.
._1890.JPG){kind=spacer}