Beaufort-tenger – Északi-sarki peremtenger: jég, olaj, bálnák és határvita
Fedezze fel a Beaufort-tenger titkait: Északi-sarki jégmezők, olaj- és gázkincsek, beluga-bálnák és Kanada–USA határvita részletes cikke.
A Beaufort-tenger a Jeges-tenger peremtengere az Északnyugati Területektől, a Yukontól és Alaszkától északra, valamint a Kanada sarkvidéki szigeteitől nyugatra. A tengert Sir Francis Beaufort hidrográfusról nevezték el. A partoknál a szárazföldi vizek közül legfontosabb a Mackenzie folyó, amely nagy mennyiségű üledéket és tápanyagot szállít a tengerbe, és létrehozza a kiterjedt Mackenzie-deltát. Tuktoyaktuk egyike a Beaufort-tenger partján található kevés állandó településnek; a régióban több kisebb inuit és inupiat közösség is él, amelyek hagyományosan a tenger élőforrásaira támaszkodnak.
Földrajz és éghajlat
A Beaufort-tenger jellemzően sekély, és az év nagy részében jéggel borított. A parti vizekben kialakuló tengeri jég vastagsága és kiterjedése erősen függ az évszaktól és az éghajlati viszonyoktól: általában csak a nyári hónapokban, főként augusztus és szeptember körül csökken annyira a jégborítás, hogy partközeli keskeny, néha akár 100 km hosszú hágónyílás keletkezik. Az északi sarkvidéki éghajlat, a permafroszt és a változó jégtakaró nagy hatással van a partvidékhez kapcsolódó közlekedésre, halászatra és ipari tevékenységekre.
Élővilág
A tenger és partmenti övezete gazdag és változatos élővilágnak ad otthont. A nyílt vizekben és a deltavidéken gyakoriak a különféle fókafajok, a jegesmedvék a jégen vadásznak, és nagy számban élnek tengeri madarak. Jelentős mennyiségű beluga bálna található a térségben; emellett előfordulnak más cetfajok is, például a bowhead (ák) és a kisebb fogascetek. A Mackenzie-delta tápanyagban gazdag vizével és mocsaraival fontos táplálkozó- és nevelőhely a halak és sok madár számára.
Erőforrások és gazdasági tevékenység
A Beaufort-tenger környezetében jelentős kőolaj- és földgázkészlettel kapcsolatos felfedezések történtek, amelyeket részben a 20. század közepétől kezdődően fedeztek fel és az 1950–1980-as években intenzívebbé vált a kutatás. Az erőforrások feltárása és kitermelése azonban technikailag és gazdaságilag kihívást jelent a jégviszonyok, a távoli elhelyezkedés és a környezeti kockázatok miatt. A térségben folyó tevékenység hatással van a helyi közösségek megélhetésére, ugyanakkor komoly környezetvédelmi és kulturális aggályokat is felvet.
Határvita
A Egyesült Államok és Kanada között vitás kérdés a tengeri határ pontos meghúzása a Beaufort-tengeren. A két ország eltérő elveket támogat a határ kijelölésére vonatkozóan, így egyes területek jogi státusza vitatott maradt. A vita jelentősége megnőtt az éghajlatváltozás és az olaj–gáz készletek miatt, hiszen a határ megállapítása hatással van az erőforrások jogi kezelésére és a jövőbeli kitermelésre.
Emberi jelenlét és kultúra
A régiót több ezer éve lakják az inuit és más őslakos népek, akik vadászatra, halászatra és a tenger adta erőforrásokra alapozott életmódot folytatnak. Régészeti leletek és kutatások szerint a partvidéket emberi jelenlétre utaló nyomok sok ezer éve megtalálhatók; egyes vizsgálatok a betelepülésre vonatkozóan akár 30 000 évvel ezelőtti időszakot is említenek. A modern időkben a helyi közösségek érdekei — különösen a hagyományos élelemszerzés és a kulturális örökség védelme — fontos szempontot jelentenek a tengerhez kapcsolódó döntésekben.
Környezeti kihívások és jövő
A klímaváltozás miatt a Beaufort-tengeren megfigyelhető a jégborítás csökkenése és a nyitott vizek időtartamának növekedése, ami egyszerre nyit lehetőségeket (megnövekedett hajózási és kutatási szezon), és növeli a környezeti kockázatokat (pl. olajszivárgások következményei, zavarás a vadon élő állatoknál). A térség fenntartható kezelése megköveteli a tudományos kutatást, a helyi közösségek bevonását és nemzetközi együttműködést a természetvédelem és a gazdasági érdekek összehangolására.
A Beaufort-tenger összetett és érzékeny ökoszisztéma, amely egyszerre fontos természetvédelmi terület, hagyományos életmód helyszíne és potenciális energiahordozó-készletek forrása — ezért a terület jövőjét érintő döntések hosszú távú hatásokkal járnak mind az élővilágra, mind az emberekre nézve.
A Beaufort-tengert ábrázoló térkép
Földrajz
Több folyó, például az alaszkai Kongakut folyó és a yukoni Firth folyó is a Beaufortba ömlik. A tengerbe ömlő legnagyobb folyó a Mackenzie, Kanada leghosszabb folyója. A part menti talapzat területe meglehetősen keskeny, különösen a tenger alaszkai részén, Point Barrow közelében és attól keletre. A Mackenzie folyó deltája közelében kiszélesedik. Soha nem lesz nagyobb 145 km-nél (90 mi). A part közelében a mélység 60 méternél (200 láb) sekélyebb. Észak felé gyorsan nagyobb lesz, akár néhány kilométerre is. A tengerben és a Mackenzie folyó deltájában sok kis sziget található. Néhány nagyobb a Mackenzie folyótól nyugatra található, például a Herschel-sziget (4 km-re a parttól) és a Barter-sziget (0,3 km-re a parttól). A partok alacsonyak, a legnagyobb tengerszint feletti magasság 250 és 750 m (820 és 2460 láb) között van. A talaj egész évben fagyott, permafrosztot képezve. Nyáron csak a felső néhány tíz centiméter olvad fel. Az épületeknek a föld felett kell állniuk, faoszlopokon.
Flóra és fauna
A Beaufort-tenger partvonalát tundra borítja. Ez a jegesmedve északi határa Észak-Amerikában. A Mackenzie folyó fontos élőhelye a bálnáknak és a tengeri madaraknak. A Mackenzie folyó deltájában számos tó és tavacska található. A pézsmapatkány az egyik itt élő állat.
A tengerben mintegy 80 zooplanktonfaj, több mint 70 fitoplanktonfaj, valamint közel 700 polichéta-, bryozoák-, rák- és puhatestűfaj él. Az állatokból azonban a hideg éghajlat miatt nincs túl sok. A fontos halfajok közé tartozik a sarki tőkehal, a sarki tőkehal, a sáfrányos tőkehal, a sarki süllő, a csukaló, a sarki ciszkó, a legkisebb ciszkó, a tavi fehérhal, a széles fehérhal, a csendes-óceáni hering, a fourhorn sculpin, az inconnu és a laposhal.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Beaufort-tenger?
V: A Beaufort-tenger a Jeges-tenger peremtengere, amely az Északnyugati Területektől, a Yukontól és Alaszkától északra, valamint Kanada sarkvidéki szigeteitől nyugatra található.
K: Kinek a nevét viseli a tenger?
V: A tengert Sir Francis Beaufort hidrográfusról nevezték el.
K: Melyik folyó ömlik a tenger kanadai részébe?
V: A Mackenzie folyó ömlik a tenger kanadai részébe.
K: Vannak-e állandó települések a Beaufort-tenger partján?
V: Igen, Tuktoyaktuk egyike a tenger partján lévő kevés állandó településnek.
K: Mikor olvad fel a tenger?
V: Augusztus-szeptemberben csak egy keskeny, akár 100 km-es hágó nyílik meg a tenger partjainak közelében.
K: Mikor fedezték fel a Beaufort-tenger kőolaj- és földgázkészleteit?
V: A Beaufort-tenger kőolaj- és földgázkészleteit az 1950-es és 1980-as évek között fedezték fel.
K: Van-e nézeteltérés az Egyesült Államok és Kanada között a tengeri határt illetően?
V: Igen, van nézeteltérés az Egyesült Államok és Kanada között a tengeri határt illetően.
Keres