Soksertéjűek

Leírás

A polihéják szegmentált férgek, általában 10 centiméternél kisebbek, bár a szélsőségek 1 millimétertől 3 méterig terjednek. Gyakran élénk színűek, és lehetnek irizáló vagy akár lumineszkáló színűek is.

Minden szegmensben egy pár lapátszerű parapódia található, amelyek a mozgáshoz szükségesek. Sok fajnál a parapodiák, amelyek jól el vannak látva vérerekkel, a féreg elsődleges légzőfelületeiként működnek. A parapodiákból sörtekötegek állnak ki.

Egyes sörtés férgek sörtéi mérgezőek. A sörték letörnek egy ragadozó bőrében, amely megpróbálja felkapni az állatot, és fájdalmasan megcsípik a ragadozót.

A fej, vagy prostomium, más gyűrűsgyűrűsökhöz képest viszonylag jól fejlett. A száj fölött van elöl, amely az állat alján helyezkedik el. A fej általában két-négy szempárral rendelkezik, bár vannak vak fajok is. Ezek a szemek meglehetősen egyszerű szerkezetek, amelyek képesek megkülönböztetni a fényt a sötéttől. Egyes fajok nagy szemekkel rendelkeznek, amelyek lencsékkel rendelkeznek, és valódi látásra is képesek lehetnek.

A fejhez tartozik még egy pár csápszerű csáp, csápszerű tapogatók és egy pár csillókkal bélelt gödör, az úgynevezett "nyaki szervek". Ez utóbbiak kemoreceptoroknak tűnnek, amelyek segítenek a féregnek a táplálék felkutatásában.

Ökológia

A polihéják formájuk és életmódjuk szerint változnak. A legtöbbjük beássa magát vagy csöveket épít az üledékbe, néhányuk a planktonok között úszik, néhányuk pedig társállatként él. Néhányan élősködnek.

A mozgó formák általában jól fejlett érzékszervekkel és állkapoccsal rendelkeznek, míg a helyhez kötött formáknál ezek hiányoznak, de lehetnek speciális kopoltyúik vagy csápjaik, amelyeket légzésre és lerakódásra vagy szűrőtáplálkozásra használnak, pl. a legyezőférgek.

Néhány csoport úgy fejlődött ki, hogy szárazföldi környezetben is képes élni, de csak nedves területeken. Egyesek még a bőrből befelé nyíló csöveket is kifejlesztettek, amelyek egyszerű tüdőként működnek, oxigént szívnak fel a levegőből, és lehetővé teszik a füstgázok távozását.

Figyelemre méltó polichéták

• Az egyik nevezetes polihéta, a pompeji féreg (Alvinella pompejana) a Csendes-óceán hidrotermális nyílásairól származik. A pompeji féreg az egyik legtűrőbb hőtűrő metazoai állat.
• Egy nemrégiben felfedezett nemzetség, az Osedax, magában foglalja a "csontevő takonyvirág" becenévre hallgató fajt.
• Egy másik figyelemre méltó polichaeta a Hesiocaeca methanicola, amely metán-klatrát lerakódásokon él.
• A Lamellibrachia luymesi egy hideg szivárgó csőféreg, amely eléri a 3 métert is meghaladó hosszúságot, és a leghosszabb életű állat lehet, több mint 250 éves.
• Egy még mindig besorolhatatlan, többlábú ragadozó polifűrészt csak a Nereus víz alatti járműből végzett megfigyeléssel azonosítottak a Challenger Deep, az óceánok legnagyobb mélységének, a 10 902 méteres mélység közelében lévő Challenger Deep fenekén. Vizuálisan körülbelül egy hüvelyk hosszú volt, de a szonda nem tudta befogni, így nem lehetett részletesen tanulmányozni.
• Az Eunice aphroditois egy tengerfenéken élő ragadozó, amely a nála nagyobb halakat fogja és fogyasztja el.

A sörteféreg étrendje

A legtöbb sörteféreg dögevő, de néhányuk jó ragadozó, halakat és korallokat eszik. Mások szívesen esznek algát. Általában zátonyokon és sziklás helyeken rejtőzködve találhatók. A tengerfenéken vagy az árapály medencék alján kúsznak, és keresnek valami ehetőt.