Cromwell protektorátusa (1653–1659): Anglia, Skócia és Írország

Cromwell protektorátusa (1653–1659): politikai fordulat, puritán reformok és katonai hatalom Angliában, Skóciában és Írországban — meghatározó korszak a brit történelemben.

A brit történelemben a protektorátus az 1653-59 közötti időszak volt, amikor az Anglia, Skócia és Írország alkotta nemzetközösséget egy Lord Protector irányította.

A protektorátus előtt Angliát (majd Skóciát és Írországot) közvetlenül a parlament irányította, mivel az 1649-ben Angliát nemzetközösséggé nyilvánította. A Rump Parliamentet 1653 áprilisában az Oliver Cromwell vezette katonák elűzték. Bár a helyébe lépő Barebones Parlamentet (1653. július-december) Cromwell és a hadsereg vezetői nevezték ki, ugyanolyan nehéz volt ellenőrizni.

A Lord Protector tisztségét az 1653 decemberében elfogadott alkotmány hozta létre. Cromwell ezt a tisztséget élethossziglan kapta. Bár az alkotmány megosztotta a hatalmat a Lordprotektor, az államtanács és a parlament között, a gyakorlatban ismét megjelent a monarchia vége óta hiányzó erős végrehajtó hatalom. A cromwelli kormányzatot "a (de facto) katonai diktatúra egyik első kísérletének" (Abbott) nevezték.

A protektorátus idején puritán törvényhozás volt. A vallási toleranciát kiterjesztették a zsidókra és a legtöbb protestánsra, de az anglikánokra és a római katolikusokra nem.

Cromwell 1658 szeptemberében bekövetkezett halála után az új lordprotektor, Richard Cromwell nem tudta irányítani a hadsereget, és 1659 májusában lemondott. Egy kaotikus "interregnum" után 1660 májusában George Monck tábornok kezdeményezésére helyreállt a monarchia.

Háttér és kialakulás

A protektorátus kialakulását a hosszú polgárháború, a király kivégzése (1649) és az ezt követő államforma-váltás előzte meg. A parlamenti és katonai vezetés közötti ellentétek, valamint a törvényhozás instabilitása vezette oda Cromwellt és a hadsereg vezetőit, hogy radikálisabb megoldást keressenek a kormányzás megszilárdítására. A Rump Parliament feloszlatása és a Barebones Parlament rövid élete után az 1653-as alkotmány jogi keretet adott az új rendszernek.

Kormányzás és intézmények

A protektorátus központi szereplője a Lord Protector volt, akit a hadsereg jelentős befolyása és a tanács, az államtanács (Council of State) működése egészített ki. Bár az alkotmány formálisan adott szerepet a parlamentnek, a végrehajtó hatalom — különösen a hadsereg révén — erősen dominált. Az 1655–1657 közötti időszakban a protektorátus területeit katonai kormányzók, az úgynevezett Major-Generals felügyelték; céljuk a rend fenntartása és a puritán erkölcsrend betartatása volt.

Társadalom, vallás és jog

A kormány puritán értékek alapján hozott törvényeket: erősödött a vasárnapi pihenés szabályozása, bezárták a közjátékokat és szigorúbb erkölcsi normákat vezettek be. Ugyanakkor a rezsim bizonyos fajta vallási toleranciát is kialakított a nem-anglikán protestáns felekezetek és a zsidó közösség számára, részben pragmatikus gazdasági és diplomáciai okokból. A római katolikusok és az anglikán egyház intézményesítve továbbra is hátrányos helyzetben maradtak.

Külügyi politika és gazdaság

A protektorátus idején a tengeri kereskedelem és a gyarmatpolitika fontos szerepet kapott. Az 1650-es években Anglia hajózati és külkereskedelmi jogokat próbált megerősíteni, és konfliktusok is kirobbantak a hollandokkal (angol–holland háborúk). 1655-ben Cromwell támadást indított a spanyol karibi birtokok ellen (a „Western Design”), amelynek egyik végső következménye volt Jamaica megszerzése. A kormányzat a hadsereg fenntartására és a birodalmi érdekek védelmére fordította az erőforrások egy részét, ami terheket rótt az adózókra.

Politikai mérlege és bukás

Oliver Cromwell vezetése alatt a protektorátus viszonylag stabil belső rendet és határozott külpolitikai lépéseket volt képes biztosítani, ugyanakkor uralma autoriter jellegű volt, és kevés konszenzust hozott a politikai osztályok között. Cromwell halála után utódja, Richard Cromwell nem rendelkezett sem a katonai, sem a politikai tekintéllyel, amely a rendszer működtetéséhez szükséges lett volna. A hadsereg visszaszorította a polgári vezetést, majd a belpolitikai válság és a közrend destabilizálódása végül a monarchia visszaállításához vezetett 1660-ban.

Örökség

A protektorátus rövid, de jelentős kísérlet volt a királyság utáni újkori államszervezet kialakítására: a végrehajtó hatalom megerősítésének, a vallási kísérletezésnek és a gyarmati-politikai ambícióknak egyszerre volt korszaka. Bár a monarchia visszatért, az 1650-es évek tapasztalatai hatással voltak az alkotmányos gondolkodásra és a későbbi politikai vitákra Angliában.

Fontos pontok röviden:

• A protektorátust a Lord Protector és az államtanács vezette, erős katonai befolyással.
• Puritán erkölcsi és vallási szabályozás jellemezte, részleges vallási toleranciával a protestánsok és a zsidók felé.
• Jelentős külpolitikai és gyarmati törekvések (angol–holland konfliktusok, Jamaica megszerzése).
• Cromwell halála után a rendszer meginogott, és 1660-ban helyreállt a monarchia.

Kérdések és válaszok

K: Mi volt a brit történelemnek az a korszaka, amelyet úgy hívtak?

K: Mikor zajlott a protektorátus?

K: Hogyan kormányozták Angliát a protektorátus előtt?

K: Ki vezette a katonákat, hogy 1653 áprilisában elküldjék a Rump Parlamentet?

K: Milyen pozíciót hozott létre az 1653 decemberében elfogadott alkotmány?

K: A vallási tolerancia az anglikánokra vagy a római katolikusokra terjedt ki a protektorátus alatt?

K: Hogyan állították helyre a monarchiát a kaotikus angol interregnum után?

Keresés betűvel