Timurid dinasztia — török-mongol uralkodók, Timurid és Mogul birodalom

Ismerd meg a Timurid dinasztiát: török‑mongol uralkodók, iráni kultúra hatása, és a Timurid valamint a Mogul birodalom története, művészet és hatalom Közép‑Ázsiától Indiáig.

A Timurid dinasztia (perzsa: تیموریان) vagy a Timuridák, akik magukat Gurkānīnak (perzsa: گوركانى) nevezték, egy közép-ázsiai szunnita muszlim dinasztia volt, török-mongol származású. A dinasztia tagjaira nagy hatással volt az iráni kultúra, és a történelemben két ismert birodalmat hoztak létre, a Timurid Birodalmat Iránban és Közép-Ázsiában, valamint a Mogul Birodalmat az indiai szubkontinensen. A Mogul-dinasztia a Timurid-dinasztia egyik ága volt.

Eredet, név és alapító

A Timurid dinasztia alapítója Tīmūr (a nyugati forrásokban Tamerlan vagy Tamerlane néven ismert, 1336–1405). Eredetileg török-mongol nomád vezetőként emelkedett fel, és hatalmas hódításokat vitt véghez a 14. század végén, amelyek Közép-Ázsiától a Közel-Keleten át a Dnyeszter–Indus vonaláig terjedtek. A család saját elnevezése Gurkānī a mongol eredetű „gurkān” (vő, „vegyes házassági”) szóból ered; ez arra utal, hogy a Timur által kialakított uralkodói legitimációban fontos szerepet kapott a csengizid kapcsolatokkal való házasság révén szerzett jog.

Időszak és területi kiterjedés

A Timuridák hatalma csúcspontját a 14–15. században érte el. Központja elsősorban Samarkand és később Herat volt, de uralmuk kiterjedt Közép-Ázsiára, Perzsia egyes részeire, a mai Afganisztán területére és rövid ideig Mezopotámiára is. A Timurid Birodalom formailag Timur halála után is fennmaradt, de politikailag fragmentálódott; a dinasztia közeli rokonai különféle fejedelemségeket tartottak fenn a 15–16. században.

Kormányzás, hadsereg és politika

A Timuridák rendszerint a nomád hagyományok és a perzsa adminisztratív minták keverékét alkalmazták. Az uralkodók nagyban támaszkodtak lovas hadakra és harcedzett hadvezérekre, miközben a perzsa nyelvű közigazgatás és udvari kultúra is erősen jelen volt. A birodalom politikai rendszere részben apai ágak és rokonok appanázsokra (földterületek és jövedelmek) osztásán alapult, ami gyakran vezetett vetélkedéshez és belháborúkhoz.

Kulturális és tudományos hozzájárulások

A Timurid korszak a közép-ázsiai és iráni kultúra egyik felvirágzása volt; a perzsa nyelvű irodalom, tudomány és képzőművészet centrumává vált. Jelentős mecénások voltak, akik iszlám teológiát, költészetet, csillagászatot és matematikát támogatták.

• Ulugh Beg (1403–1449), Shah Rukh fia, kiemelkedő uralkodó-tudós volt: Samarkandban obszervatóriumot építtetett és kiváló csillagászati katalógust (Zij-i Sultani) állított össze.
• A herati iskolákban virágzott a miniatúrafestészet: olyan mesterek munkáihoz kötik a korszakot, mint Behzād, és ez a stílus nagy hatással volt később a mogul miniátorokra Indiában.
• Perzsa költők és tudósok, például Jami (15. század), Herat udvarában működtek, elősegítve a vallási-filozófiai és irodalmi fejlődést.

Építészet és művészet

A Timuridák építészetet nagy pompával művelték: a Samarkand és Herat környéki mauzóleumok, mecsetek és medreszék gazdag csempemunkával, mozaikkal és kékeszöld mázas lapozattal díszítettek. Ismertebb emlékek közé tartozik a Gur-e-Amir mauzóleuma (Timur sírja Samarkandban), a Bibi Khanum mecset és a Registan komplexum madrasái (Samarkand). Az építészet számos részletében a perzsa minták és a közép-ázsiai motívumok keveredtek.

Kapcsolatok, riválisok és hanyatlás

A Timuridák dinamikus, de belsőleg törékeny politikai egység voltak. Timur halála után utódai viszályokba keveredtek; Shah Rukh (r. 1405–1447) ugyan stabilizálta a helyzetet és Heratot kulturális központtá tette, ám később az utódok közti rivalizálás meggyengítette a birodalmat. A 15–16. század fordulóján az ujgur/uzbeks léptek elő erőként (például Muhammad Shaybani), akik elfoglalták Samarkandot és más közép-ázsiai területeket. Emellett a Safavida Perzsia és az oszmánok politikai befolyása is érvényesült a térségben.

A Mogul Birodalom (India) és a Timurid örökség

A Timuridák indiai ágát a legismertebb alak képviseli: Zahir-ud-din Muhammad Babur (1483–1530), aki Timurid leszármazottként előbb Közép-Ázsiában próbált fennmaradni, majd 1526-ban Panipatnál győzött és megalapította a Mogul Birodalmat Indiában. A mogulok – bár helyben alakultak ki – erősen építkeztek a timurid udvari kultúrára, perzsa nyelvű irodalomra és művészeti hagyományokra; így a Timurid-reneszánsz mint művészeti és tudományos örökség jelentős hatást gyakorolt a dél-ázsiai művészetre és építészetre (például a mogul építészetben is felismerhető a Timurid csempemunka és kupolatervezés hatása).

Örökség

A Timurid dinasztia jelentős örökséget hagyott: kulturális, építészeti és tudományos eredményeik Közép-Ázsiát és Iránt a középkori iszlám világ kulcsfontosságú központjaivá tették. A dinasztia romboló hadjáratai ugyan kegyetlenek voltak, de uralkodói patronázsuknak köszönhetően virágoztak a művészetek és a tudományok. A Timurid minták tovább éltek a mogul Indiában, és közép-ázsiai városokban – különösen Samarkandban és Heratban – ma is látható építészeti emlékeikben.

Kérdések és válaszok

K: Kik voltak a timuridák?

K: Hogyan nevezték magukat a timuridák?

K: A Timuridákra hatással volt az iráni kultúra?

K: Milyen birodalmakat hoztak létre a Timuridák?

K: Milyen kapcsolat volt a Timurid-dinasztia és a Mogul Birodalom között?

K: Milyen vallást követtek a Timuridák?

K: Mi volt a Timuridák nemzetségének leszármazási vonala?

Keresés betűvel