Tűzmadár – Stravinsky első balettje (Fokine, 1910)
Tűzmadár – Stravinsky első balettje (1910): Fokine koreográfiája, Ballets Russes bemutató, Tamara Karsavina szerepe, Stravinsky zenei áttörése és történeti háttér.
A Tűzmadár egy balett. A librettót és a koreográfiát Michel Fokine írta. A balett története egy orosz mesén alapul. A zenét Igor Stravinsky komponálta. Ez volt Stravinsky első balettzenéje. A Tűzmadarat először 1910. június 25-én mutatta be a Ballets Russes a Théâtre National de l'Opéra-ban Párizsban. Anna Pavlovát kérték fel a Tűzmadár szerepének megformálására. Stravinsky zenéjét érthetetlennek tartotta, és visszautasította. A szerepet Tamara Karsavina kapta. A balett több felújítást is megélt. Francia címén L'Oiseau de Feu címen is ismert.
Cselekmény
A darab egy kelet-európai népmesén alapuló történetet mesél el: egy ifjú herceg találkozik egy csodás, fénylő madárral, a Tűzmadárral, aki segít neki legyőzni egy gonosz varázslót, és kiszabadítani a rabul ejtett hercegnőket. A gonosz alakja a mesékben gyakran Kaszcej, a halhatatlan (Koschei the Deathless) jellegű, akinek az élete vagy lelkének rejteleme kívül van a teste. A Tűzmadár egyrészt segítő, másrészt riasztó és varázslatos lény, akinek jelenléte és dala kulcsszerepet játszik a végső győzelemben.
Zene és változatok
Stravinsky zenéje élénk, színes hangszerelésű, tele folklórszerű motívumokkal és újszerű ritmikai, harmóniai megoldásokkal, amelyek rögtön felkeltették a közönség és a kritika figyelmét. A balett teljes partitúráját később Stravinsky átdolgozta koncertezhető részletekké: ismert két zenekari szvitje (az első változat 1911-ből, a második átdolgozás 1919-ből) a mai napig gyakran hallható koncerteken és felvételeken. A zenében megjelenik a fantáziaszerű dallamvilág, a különleges timbre-ök kísérletezése és a dinamikus tematika, amely már előrevetíti a szerző későbbi műveinek irányvonalát.
Bemutató és fogadtatás
A balettet Sergei Diaghilev rendelte a Ballets Russes számára; a díszleteket és kosztümöket a korszakban ismert látványtervezők készítették. A párizsi bemutató nagy közönségsikert aratott, és meghatározó lépés volt Stravinsky nemzetközi hírnevének kialakulásában. Noha bizonyos előadóművészek, például Anna Pavlova a zenét kezdetben nehezen értelmezhetőnek tartották és ezért nem vállalták a szerepet, a bemutatón Tamara Karsavina alakítása emlékezetes volt, és a darab hamar bekerült a repertoárba.
Felújítások és hatás
A Tűzmadár azóta számos felújításon és átdolgozáson esett át: különböző koreográfusok és balettegyüttesek hoztak létre saját változatokat, és a mű hatása érezhető Stravinsky későbbi balettjeiben is (például a Petruska és a Tavaszünnep). A zenei anyag koncertezhető szvitjei különösen népszerűek, és a darab mint egész is a 20. századi balett- és zenetörténet mérföldkövének számít.
Összefoglalva: A A Tűzmadár nemcsak Stravinsky első balettzenéje volt, hanem egyúttal a modern balett és a 20. századi zeneszerzés egyik korai, meghatározó alkotása is, amely a bemutató után gyorsan nemzetközi sikerre tett szert és máig meghatározó darabja a repertoárnak.
Történet
Iván herceg bemerészkedik a gonosz Káskij kertjébe. Elkapja a varázslatos Tűzmadarat. Megígéri, hogy bármikor segítségére lesz a hercegnek, ha az szabadon engedi. A királyfi elvesz egy varázstollat a madár farkából, majd elengedi a lányt. Tizenkét királylány a cárnéval (a cár lányával) táncol. Ők Káschei hatalmában állnak. Iván herceg beleszeret a cárnéba. Megkérdezi Kascseitől, hogy feleségül veheti-e. Káschej dühös, és szörnyetegeit a herceg után küldi. Káschei már éppen kővé akarja változtatni, amikor a herceg meglengeti a tollat. Megjelenik a Tűzmadár, és a Herceg segítségére siet. Elvarázsolja a szörnyeket. Azok elalszanak. A Tűzmadár elmondja a hercegnek, hogy Kashchei lelke egy tojásban van. A herceg összetöri a tojást. Kashchei elveszíti a hatalmát, a szörnyeket és a palotáját. A herceg feleségül veszi a cárnőt.
Revivals
A balettet 1954-ben Nagy-Britanniában újították fel Natalia Gontcharova jelmezeivel és díszleteivel. Margot Fonteyn játszotta a Tűzmadarat, Michael Somes a herceget, Frederick Ashton a Kastcseit, Szvetlana Berioszova pedig a cárnőt. Ezt a produkciót 1955 szeptemberében ugyanezekkel a főszereplőkkel játszották a Metropolitan Operaházban.
George Balanchine 1949-ben a New York City Ballet-tel a City Centerben állította színpadra a mű saját változatát Marc Chagall tervei alapján. A Tűzmadarat Maria Tallchief táncolta. Balanchine 1970-ben Jerome Robbinsszal közösen dolgozta át a változatát. Robbins a csoportos jeleneteket kezelte. Chagall a produkcióhoz átdolgozta a terveit.
Maurice Béjart 1970-ben absztrakt produkciót koreografált a párizsi Opéra számára. Úgy vélte, hogy a hagyományos mesejátékot lehetetlen a modern színpadon bemutatni. A címszerepet egy táncosra osztotta. A szereplők farmert viseltek.
Kérdések és válaszok
K: Ki írta A tűzmadár című balett librettóját és koreográfiáját?
V: Michel Fokine írta A tűzmadár című balett librettóját és koreográfiáját.
K: Min alapul A tűzmadár története?
V: A Tűzmadár története egy orosz mesén alapul.
K: Ki komponálta A tűzmadár zenéjét?
V: Igor Stravinsky komponálta A tűzmadár zenéjét.
K: A Tűzmadár volt Stravinsky első balettzenéje?
V: Igen, A tűzmadár volt Stravinsky első balettzenéje.
K: Mikor és hol volt A tűzmadár első előadása?
V: A Tűzmadár első előadása 1910. június 25-én volt a párizsi Théâtre National de l'Opéra-ban.
K: Eredetileg kit kértek fel a Tűzmadár szerepének megformálására?
V: Eredetileg Anna Pavlovát kérték fel a Tűzmadár szerepének megformálására.
K: Anna Pavlova elfogadta a Tűzmadár szerepét?
V: Nem, Anna Pavlova visszautasította a Tűzmadár szerepét, mert Stravinsky zenéjét érthetetlennek tartotta. A szerepet helyette Tamara Karsavina kapta meg.
Keres