A Tűzmadár egy balett. A librettót és a koreográfiát Michel Fokine írta. A balett története egy orosz mesén alapul. A zenét Igor Stravinsky komponálta. Ez volt Stravinsky első balettzenéje. A Tűzmadarat először 1910. június 25-én mutatta be a Ballets Russes a Théâtre National de l'Opéra-ban Párizsban. Anna Pavlovát kérték fel a Tűzmadár szerepének megformálására. Stravinsky zenéjét érthetetlennek tartotta, és visszautasította. A szerepet Tamara Karsavina kapta. A balett több felújítást is megélt. Francia címén L'Oiseau de Feu címen is ismert.
Cselekmény
A darab egy kelet-európai népmesén alapuló történetet mesél el: egy ifjú herceg találkozik egy csodás, fénylő madárral, a Tűzmadárral, aki segít neki legyőzni egy gonosz varázslót, és kiszabadítani a rabul ejtett hercegnőket. A gonosz alakja a mesékben gyakran Kaszcej, a halhatatlan (Koschei the Deathless) jellegű, akinek az élete vagy lelkének rejteleme kívül van a teste. A Tűzmadár egyrészt segítő, másrészt riasztó és varázslatos lény, akinek jelenléte és dala kulcsszerepet játszik a végső győzelemben.
Zene és változatok
Stravinsky zenéje élénk, színes hangszerelésű, tele folklórszerű motívumokkal és újszerű ritmikai, harmóniai megoldásokkal, amelyek rögtön felkeltették a közönség és a kritika figyelmét. A balett teljes partitúráját később Stravinsky átdolgozta koncertezhető részletekké: ismert két zenekari szvitje (az első változat 1911-ből, a második átdolgozás 1919-ből) a mai napig gyakran hallható koncerteken és felvételeken. A zenében megjelenik a fantáziaszerű dallamvilág, a különleges timbre-ök kísérletezése és a dinamikus tematika, amely már előrevetíti a szerző későbbi műveinek irányvonalát.
Bemutató és fogadtatás
A balettet Sergei Diaghilev rendelte a Ballets Russes számára; a díszleteket és kosztümöket a korszakban ismert látványtervezők készítették. A párizsi bemutató nagy közönségsikert aratott, és meghatározó lépés volt Stravinsky nemzetközi hírnevének kialakulásában. Noha bizonyos előadóművészek, például Anna Pavlova a zenét kezdetben nehezen értelmezhetőnek tartották és ezért nem vállalták a szerepet, a bemutatón Tamara Karsavina alakítása emlékezetes volt, és a darab hamar bekerült a repertoárba.
Felújítások és hatás
A Tűzmadár azóta számos felújításon és átdolgozáson esett át: különböző koreográfusok és balettegyüttesek hoztak létre saját változatokat, és a mű hatása érezhető Stravinsky későbbi balettjeiben is (például a Petruska és a Tavaszünnep). A zenei anyag koncertezhető szvitjei különösen népszerűek, és a darab mint egész is a 20. századi balett- és zenetörténet mérföldkövének számít.
Összefoglalva: A A Tűzmadár nemcsak Stravinsky első balettzenéje volt, hanem egyúttal a modern balett és a 20. századi zeneszerzés egyik korai, meghatározó alkotása is, amely a bemutató után gyorsan nemzetközi sikerre tett szert és máig meghatározó darabja a repertoárnak.