Ugrás a tartalomhoz
Kezdőlap

Baszk Autonóm Közösség (Baszkföld) – Észak‑Spanyolország autonóm régiója

Fedezd fel Baszkföldet: Észak‑Spanyolország autonóm régiója — Vitoria‑Gasteiz, Bilbao, gazdag baszk kultúra, történelem, tájak és gazdaság.

A Baszk Autonóm Közösség (baszk: Euskal Autonomia Erkidegoa, EAE; spanyol: Comunidad Autónoma Vasca, CAV) egy autonóm közösség Észak-Spanyolországban. Területe magába foglalja a történelmi baszk tartományok közül Álava, Biscaya és Gipuzkoa területeit. Gyakran használják rá a "Baszkföld" elnevezést.

Képgaléria

10 Képek

Státusz és közigazgatás

A Baszk Autonóm Közösséget az 1978-as spanyol alkotmány a spanyol államon belül nemzetiségként ismeri el. 1979-ben lépett életbe a térség saját autonóm statútuma (Statute of Autonomy), amely meghatározza a közösség jogi és közigazgatási kereteit. Navarra eldöntötte, hogy nem csatlakozik az autonóm közösséghez, és külön autonóm közösséget alkot.

Az autonóm közösségnek hivatalosan nincs egyedi, kizárólagos fővárosa; azonban a közigazgatási központok és intézmények több városban találhatók. Vitoria‑Gasteiz (Álava) ad helyet a baszk parlamentnek, a baszk kormánynak és a Baszk Autonóm Közösség elnökének rezidenciájának (Ajuria Enea-palota). A Baszkföld Legfelsőbb Bírósága Bilbaóban működik. Vitoria‑Gasteiz a legnagyobb területű város (kb. 277 km2), míg Bilbaóban él a legtöbb lakos (kb. 353 187 fő a város határain belül).

Terület, népesség és városok

A Baszk Autonóm Közösség területe körülbelül 7 234 km², lakossága pedig nagyjából 2,1–2,2 millió fő (az adatok évek szerint változhatnak). A legfontosabb városok:

  • Bilbaó (Bilbao) – ipari és gazdasági központ, a legnépesebb város.
  • Vitoria‑Gasteiz – adminisztratív központ, ahol a parlament és a kormány működik.
  • San Sebastián / Donostia (Gipuzkoa) – kulturális és turisztikai központ, híres strandjairól és gasztronómiájáról.

Nyelvek és kultúra

A térség hivatalos nyelvei a spanyol és a baszk (Euskara). A baszk nyelv izolált nyelv, amely jelentős kulturális jellegzetesség a régióban. Az autonóm kormányzat aktívan támogatja az euskara oktatását és használatát a közigazgatásban, az iskolákban és a médiában; az elmúlt évtizedekben javult a nyelv ismerete és használata a lakosság körében.

A baszk kultúra gazdag néphagyományokban: jellegzetes gasztronómia (például pintxos), borok (txakoli), népi sportok (herri kirolak), fesztiválok (például San Sebastián filmfesztiválja vagy a tamborrada) és zenei hagyományok. A kulturális identitás fontos szerepet játszik a helyi közösségek életében.

Gazdaság és pénzügyi különmegállapodás

Baszkföld az egyik legiparosodottabb és leggazdagabb régió Spanyolországban. Erős az ipari háttér (kézműipar, acél- és gépipar), jelentős a járműipar, a hajóépítés és a szolgáltatószektor is. A régió jól teljesít a GDP/fő mutatóban, és fontos közlekedési és logisztikai csomópont Észak‑Spanyolországban.

Fontos sajátosság a baszk Concierto Económico (Gazdasági Megállapodás), amely lehetővé teszi, hogy a helyi kormányzat nagyobb mértékben gyűjtse be és kezelje az adókat. Ez a fiskális autonómia jelentősen befolyásolja a régió költségvetési politikáját és gazdasági önállóságát.

Történelem és politika

A baszk terület történelme ősi gyökerekre vezethető vissza, és a középkortól kezdve különálló etnikai, kulturális identitást őrzött. A 19–20. században iparosodás és a modern politikai mozgások alakították a régiót. A 20. század második felében a baszk nacionalizmus és különböző politikai törekvések fontos szerepet játszottak a helyi életben; ennek részeként felemelkedtek különböző pártok, valamint a múltban egy fegyveres csoport (ETA) is, amelyet végül 2018-ban feloszlásra kényszerítettek. Ma a politika nagy része demokratikus keretek között zajlik, a Baszk Nemzetpárt (PNV) és más regionális erők jelentős befolyással bírnak.

Infrastruktúra és közlekedés

Baszkföld fejlett közlekedési hálózattal rendelkezik: nemzetközi közlekedésre alkalmas repülőterekkel (pl. Bilbao), korszerű vasúthálózattal (beleértve a gyors- és regionális járatokat), korszerű autópályákkal, valamint helyi közlekedési rendszerekkel (Bilbao metró, helyi vasutak). A kikötők és logisztikai csomópontok is fontosak a régió gazdasága számára.

Jog és bíróságok

A Baszkföld saját igazságszolgáltatási struktúrával rendelkezik: a Legfelsőbb Bíróság Bilbaóban található. Az autonóm hatáskörök és a központi spanyol állam joghatósága közötti viszonyt az alkotmány és az autonóm statútum szabályozza.

Fogalmak és elnevezések

Az emberek gyakran használják a Baszkföld kifejezést a nagyobb kulturális régió (baszkul: Euskal Herria

Összegzésképpen a Baszk Autonóm Közösség egy gazdag történelmi hagyományokkal, saját nyelvvel és erős regionális intézményekkel rendelkező, gazdaságilag fejlett és kulturálisan markáns régió Észak‑Spanyolországban.

Földrajz

Ezek a tartományok alkotják az autonóm közösséget:

  • Álava (baszk Araba), főváros Vitoria-Gasteiz
  • Biscaya (spanyolul Vizcaya, baszkul Bizkaia), főváros Bilbao-Bilbo
  • Gipuzkoa (spanyolul Guipúzcoa), főváros Donostia-San Sebastián

Jellemzők

Baszkföld nyugaton Kantábria és Burgos tartomány, északon a Vizcayai-öböl, keleten Franciaország (Nouvelle-Aquitaine) és Navarra, délen pedig La Rioja (az Ebro folyó) határolja. A terület három részből áll, amelyeket a Baszk-hegység választ el egymástól. A hegység fő vonala képezi az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger medencéje közötti vízválasztót. A hegység legmagasabb pontja az Aizkorri masszívum (1551 m). A három terület a következő:

Atlanti-óceán medencéje

Az Atlanti-óceán medencéjében számos völgy található, ahol rövid folyók erednek a hegyekből a Vizcayai-öbölbe, mint például a Nervión, az Urola és az Oria. A partvidék zord, magas sziklákkal. A partvidék fő részei a bilbaói Abra-öböl és a bilbaói torkolat, az Urdaibai-torkolat és a Bidasoa-Txingudi öböl, amely a francia határt alkotja.

Középső

A két hegyvonulat között található a Llanada Alavesa (Álava-síkság) nevű fennsík, ahol a főváros, Vitoria-Gasteiz található. A hegyekből délre folyók folynak az Ebro folyóba. A fő folyók a Zadorra folyó és a Bayas folyó.

Ebro-völgy

Az Ebro egy folyó, amely Kantábria tartományban ered és a Baszk Autonóm Közösség déli részén folyik keresztül. Ez teszi az Ebro-völgynek nevezett területet. Az Ebro-völgy híres borairól ismert.

Éghajlat

A Baszk Autonóm Közösségben a folyók általában a Baszk-hegységből erednek. A hegyek az autonóm közösség éghajlatát is elválasztják egymástól: Az északi völgyek Biscayában és Gipuzkoában, valamint az Ayala-völgy Álavában a Zöld Spanyolország része, ahol sok eső esik.

A középső rész éghajlata inkább Spanyolország közepére hasonlít. Ez meleg, száraz nyarat és hideg, havas telet biztosít.

Az Ebro-völgy éghajlata olyan, mint Spanyolország középső része: a tél hideg és száraz, a nyár nagyon meleg és száraz, és tavasszal és ősszel esik a legtöbb eső. Összességében az autonóm közösségnek ezen a részén nem esik túl sok eső.

Demográfia

Történelmi népesség

Év

Népesség

±%

1900

603,596

- —

1910

673,788

+11.6%

1920

766,775

+13.8%

1930

891,710

+16.3%

1940

955,764

+7.2%

1950

1,061,240

+11.0%

1960

1,371,654

+29.3%

1970

1,878,636

+37.0%

1981

2,141,969

+14.0%

1991

2,104,041

−1.8%

2001

2,082,587

−1.0%

2011

2,185,393

+4.9%

2017

2,167,707

−0.8%

Forrás: INE

A Baszk Autonóm Közösség 2 155 546 lakosának csaknem fele a Bilbao város körüli területen, Nagy-Bilbao területén él. A tíz legnagyobb város közül hat tartozik Bilbao agglomerációjához (Bilbao, Barakaldo, Getxo, Portugalete, Santurtzi és Basauri). Ezt Nagy-Bilbaónak is nevezik.

Mivel a baszk lakosság 28,2%-a az autonóm közösségen kívül született, a bevándorlás fontos szerepet játszik a baszk demográfia szempontjából. Az 1900-as év óta a legtöbb ilyen ember Spanyolország más részeiből, például Galíciából vagy Kasztília és Leónból érkezett. Az utóbbi időben sokan közülük visszatértek oda, ahol születtek. Most a bevándorlás más országokból, főként Dél-Amerikából érkezik.

A római katolicizmus messze a legnagyobb vallás Baszkföldön. 2012-ben a baszkok 58,6%-a vallotta magát római katolikusnak, de sokan nem hisznek a vallásban: 24,6% nem vallásos, a baszkok 12,3%-a pedig ateista.

Nagyvárosok

 

·         v

·         t

·         e

Legnagyobb városok vagy községek Baszkföldön
Instituto Nacional de Estadística (INE)

Rangsor

Tartomány

Pop.

Rangsor

Tartomány

Pop.

Bilbao
Bilbao
Vitoria-Gasteiz
Vitoria-Gasteiz

1

Bilbao

Biscaya

351,629

11

Leioa

Biscaya

30,626

San Sebastián
San Sebastián

2

Vitoria-Gasteiz

Álava

245,036

12

Galdakao

Biscaya

29,130

3

San Sebastián

Gipuzkoa

186,409

13

Sestao

Biscaya

28,831

4

Barakaldo

Biscaya

100,369

14

Durango

Biscaya

28,618

5

Getxo

Biscaya

80,026

15

Eibar

Gipuzkoa

27,507

6

Irun

Gipuzkoa

61,102

16

Erandio

Biscaya

24,326

7

Portugalete

Biscaya

47,756

17

Zarautz

Gipuzkoa

22,650

8

Santurtzi

Biscaya

47,129

18

Mondragón

Gipuzkoa

22,027

9

Basauri

Biscaya

41,971

19

Hernani, Gipuzkoa

Gipuzkoa

19,284

10

Errenteria

Gipuzkoa

39,324

20

Llodio

Álava

18,498



Kérdések és válaszok

K: Mi az a Baszk Autonóm Közösség?

V: A Baszk Autonóm Közösség egy autonóm közösség Észak-Spanyolországban, amely ءlava, Biscaya és Gipuzkoa tartományokból áll. Baszkföldként is emlegetik.

Kérdés: Az 1978-as spanyol alkotmány hogyan nevezte Baszkföldet vagy Baszk Autonóm Közösséget?

V: Az 1978-as spanyol alkotmány Baszkföldet vagy Baszk Autonóm Közösséget nemzetiségnek nevezte.

K: Miért döntött úgy Navarra, hogy nem akar Baszkföld része lenni?

V: Navarra úgy döntött, hogy nem akar Baszkföld része lenni, és helyette egy másik autonóm közösség lett.

K: Van-e jelenleg főváros az autonóm közösségben?

V: Nem, jelenleg nincs főváros az autonóm közösségben.

K: Hol található néhány fontos intézmény ebben a régióban?

V: Vitoria-Gasteiz városában olyan fontos intézmények találhatók, mint a baszk parlament, a baszk kormány és az Ajuria Enea palota (a Baszk Autonóm Közösség elnökének háza). Ezenkívül Bilbao ad otthont a régió legfelsőbb bíróságának.

K: Melyik város rendelkezik a legtöbb földterülettel ebben a régióban?

V: Vitoria-Gasteiz rendelkezik a legtöbb földterülettel, 277 km2 -rel.

K: Melyik városnak van a legtöbb lakosa ebben a régióban?

V: Bilbaóban él a legtöbb ember, 353 187 lakossal.

Kapcsolódó cikkek

Szerző

AlegsaOnline.com Baszk Autonóm Közösség (Baszkföld) – Észak‑Spanyolország autonóm régiója

URL: https://hu.alegsaonline.com/art/9270

Megosztás

Források