Baszk Autonóm Közösség (Baszkföld) – Észak‑Spanyolország autonóm régiója

Fedezd fel Baszkföldet: Észak‑Spanyolország autonóm régiója — Vitoria‑Gasteiz, Bilbao, gazdag baszk kultúra, történelem, tájak és gazdaság.

Szerző: Leandro Alegsa

A Baszk Autonóm Közösség (baszk: Euskal Autonomia Erkidegoa, EAE; spanyol: Comunidad Autónoma Vasca, CAV) egy autonóm közösség Észak-Spanyolországban. Területe magába foglalja a történelmi baszk tartományok közül Álava, Biscaya és Gipuzkoa területeit. Gyakran használják rá a "Baszkföld" elnevezést.

Státusz és közigazgatás

A Baszk Autonóm Közösséget az 1978-as spanyol alkotmány a spanyol államon belül nemzetiségként ismeri el. 1979-ben lépett életbe a térség saját autonóm statútuma (Statute of Autonomy), amely meghatározza a közösség jogi és közigazgatási kereteit. Navarra eldöntötte, hogy nem csatlakozik az autonóm közösséghez, és külön autonóm közösséget alkot.

Az autonóm közösségnek hivatalosan nincs egyedi, kizárólagos fővárosa; azonban a közigazgatási központok és intézmények több városban találhatók. Vitoria‑Gasteiz (Álava) ad helyet a baszk parlamentnek, a baszk kormánynak és a Baszk Autonóm Közösség elnökének rezidenciájának (Ajuria Enea-palota). A Baszkföld Legfelsőbb Bírósága Bilbaóban működik. Vitoria‑Gasteiz a legnagyobb területű város (kb. 277 km2), míg Bilbaóban él a legtöbb lakos (kb. 353 187 fő a város határain belül).

Terület, népesség és városok

A Baszk Autonóm Közösség területe körülbelül 7 234 km², lakossága pedig nagyjából 2,1–2,2 millió fő (az adatok évek szerint változhatnak). A legfontosabb városok:

  • Bilbaó (Bilbao) – ipari és gazdasági központ, a legnépesebb város.
  • Vitoria‑Gasteiz – adminisztratív központ, ahol a parlament és a kormány működik.
  • San Sebastián / Donostia (Gipuzkoa) – kulturális és turisztikai központ, híres strandjairól és gasztronómiájáról.

Nyelvek és kultúra

A térség hivatalos nyelvei a spanyol és a baszk (Euskara). A baszk nyelv izolált nyelv, amely jelentős kulturális jellegzetesség a régióban. Az autonóm kormányzat aktívan támogatja az euskara oktatását és használatát a közigazgatásban, az iskolákban és a médiában; az elmúlt évtizedekben javult a nyelv ismerete és használata a lakosság körében.

A baszk kultúra gazdag néphagyományokban: jellegzetes gasztronómia (például pintxos), borok (txakoli), népi sportok (herri kirolak), fesztiválok (például San Sebastián filmfesztiválja vagy a tamborrada) és zenei hagyományok. A kulturális identitás fontos szerepet játszik a helyi közösségek életében.

Gazdaság és pénzügyi különmegállapodás

Baszkföld az egyik legiparosodottabb és leggazdagabb régió Spanyolországban. Erős az ipari háttér (kézműipar, acél- és gépipar), jelentős a járműipar, a hajóépítés és a szolgáltatószektor is. A régió jól teljesít a GDP/fő mutatóban, és fontos közlekedési és logisztikai csomópont Észak‑Spanyolországban.

Fontos sajátosság a baszk Concierto Económico (Gazdasági Megállapodás), amely lehetővé teszi, hogy a helyi kormányzat nagyobb mértékben gyűjtse be és kezelje az adókat. Ez a fiskális autonómia jelentősen befolyásolja a régió költségvetési politikáját és gazdasági önállóságát.

Történelem és politika

A baszk terület történelme ősi gyökerekre vezethető vissza, és a középkortól kezdve különálló etnikai, kulturális identitást őrzött. A 19–20. században iparosodás és a modern politikai mozgások alakították a régiót. A 20. század második felében a baszk nacionalizmus és különböző politikai törekvések fontos szerepet játszottak a helyi életben; ennek részeként felemelkedtek különböző pártok, valamint a múltban egy fegyveres csoport (ETA) is, amelyet végül 2018-ban feloszlásra kényszerítettek. Ma a politika nagy része demokratikus keretek között zajlik, a Baszk Nemzetpárt (PNV) és más regionális erők jelentős befolyással bírnak.

Infrastruktúra és közlekedés

Baszkföld fejlett közlekedési hálózattal rendelkezik: nemzetközi közlekedésre alkalmas repülőterekkel (pl. Bilbao), korszerű vasúthálózattal (beleértve a gyors- és regionális járatokat), korszerű autópályákkal, valamint helyi közlekedési rendszerekkel (Bilbao metró, helyi vasutak). A kikötők és logisztikai csomópontok is fontosak a régió gazdasága számára.

Jog és bíróságok

A Baszkföld saját igazságszolgáltatási struktúrával rendelkezik: a Legfelsőbb Bíróság Bilbaóban található. Az autonóm hatáskörök és a központi spanyol állam joghatósága közötti viszonyt az alkotmány és az autonóm statútum szabályozza.

Fogalmak és elnevezések

Az emberek gyakran használják a Baszkföld kifejezést a nagyobb kulturális régió (baszkul: Euskal Herria

Összegzésképpen a Baszk Autonóm Közösség egy gazdag történelmi hagyományokkal, saját nyelvvel és erős regionális intézményekkel rendelkező, gazdaságilag fejlett és kulturálisan markáns régió Észak‑Spanyolországban.

Földrajz

Ezek a tartományok alkotják az autonóm közösséget:

  • Álava (baszk Araba), főváros Vitoria-Gasteiz
  • Biscaya (spanyolul Vizcaya, baszkul Bizkaia), főváros Bilbao-Bilbo
  • Gipuzkoa (spanyolul Guipúzcoa), főváros Donostia-San Sebastián

Jellemzők

Baszkföld nyugaton Kantábria és Burgos tartomány, északon a Vizcayai-öböl, keleten Franciaország (Nouvelle-Aquitaine) és Navarra, délen pedig La Rioja (az Ebro folyó) határolja. A terület három részből áll, amelyeket a Baszk-hegység választ el egymástól. A hegység fő vonala képezi az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger medencéje közötti vízválasztót. A hegység legmagasabb pontja az Aizkorri masszívum (1551 m). A három terület a következő:

Atlanti-óceán medencéje

Az Atlanti-óceán medencéjében számos völgy található, ahol rövid folyók erednek a hegyekből a Vizcayai-öbölbe, mint például a Nervión, az Urola és az Oria. A partvidék zord, magas sziklákkal. A partvidék fő részei a bilbaói Abra-öböl és a bilbaói torkolat, az Urdaibai-torkolat és a Bidasoa-Txingudi öböl, amely a francia határt alkotja.

Középső

A két hegyvonulat között található a Llanada Alavesa (Álava-síkság) nevű fennsík, ahol a főváros, Vitoria-Gasteiz található. A hegyekből délre folyók folynak az Ebro folyóba. A fő folyók a Zadorra folyó és a Bayas folyó.

Ebro-völgy

Az Ebro egy folyó, amely Kantábria tartományban ered és a Baszk Autonóm Közösség déli részén folyik keresztül. Ez teszi az Ebro-völgynek nevezett területet. Az Ebro-völgy híres borairól ismert.

Éghajlat

A Baszk Autonóm Közösségben a folyók általában a Baszk-hegységből erednek. A hegyek az autonóm közösség éghajlatát is elválasztják egymástól: Az északi völgyek Biscayában és Gipuzkoában, valamint az Ayala-völgy Álavában a Zöld Spanyolország része, ahol sok eső esik.

A középső rész éghajlata inkább Spanyolország közepére hasonlít. Ez meleg, száraz nyarat és hideg, havas telet biztosít.

Az Ebro-völgy éghajlata olyan, mint Spanyolország középső része: a tél hideg és száraz, a nyár nagyon meleg és száraz, és tavasszal és ősszel esik a legtöbb eső. Összességében az autonóm közösségnek ezen a részén nem esik túl sok eső.

Txindoki hegy Lazkaomendi felőlZoom
Txindoki hegy Lazkaomendi felől

Baszk partvidék Mundaka közelébenZoom
Baszk partvidék Mundaka közelében

Rioja szőlőültetvények az Ebro közelébenZoom
Rioja szőlőültetvények az Ebro közelében

Demográfia

Történelmi népesség

Év

Népesség

±%

1900

603,596

- —

1910

673,788

+11.6%

1920

766,775

+13.8%

1930

891,710

+16.3%

1940

955,764

+7.2%

1950

1,061,240

+11.0%

1960

1,371,654

+29.3%

1970

1,878,636

+37.0%

1981

2,141,969

+14.0%

1991

2,104,041

−1.8%

2001

2,082,587

−1.0%

2011

2,185,393

+4.9%

2017

2,167,707

−0.8%

Forrás: INE

A Baszk Autonóm Közösség 2 155 546 lakosának csaknem fele a Bilbao város körüli területen, Nagy-Bilbao területén él. A tíz legnagyobb város közül hat tartozik Bilbao agglomerációjához (Bilbao, Barakaldo, Getxo, Portugalete, Santurtzi és Basauri). Ezt Nagy-Bilbaónak is nevezik.

Mivel a baszk lakosság 28,2%-a az autonóm közösségen kívül született, a bevándorlás fontos szerepet játszik a baszk demográfia szempontjából. Az 1900-as év óta a legtöbb ilyen ember Spanyolország más részeiből, például Galíciából vagy Kasztília és Leónból érkezett. Az utóbbi időben sokan közülük visszatértek oda, ahol születtek. Most a bevándorlás más országokból, főként Dél-Amerikából érkezik.

A római katolicizmus messze a legnagyobb vallás Baszkföldön. 2012-ben a baszkok 58,6%-a vallotta magát római katolikusnak, de sokan nem hisznek a vallásban: 24,6% nem vallásos, a baszkok 12,3%-a pedig ateista.

Nagyvárosok

 

·         v

·         t

·         e

Legnagyobb városok vagy községek Baszkföldön
Instituto Nacional de Estadística (INE)

Rangsor

Tartomány

Pop.

Rangsor

Tartomány

Pop.

Bilbao
Bilbao
Vitoria-Gasteiz
Vitoria-Gasteiz

1

Bilbao

Biscaya

351,629

11

Leioa

Biscaya

30,626

San Sebastián
San Sebastián

2

Vitoria-Gasteiz

Álava

245,036

12

Galdakao

Biscaya

29,130

3

San Sebastián

Gipuzkoa

186,409

13

Sestao

Biscaya

28,831

4

Barakaldo

Biscaya

100,369

14

Durango

Biscaya

28,618

5

Getxo

Biscaya

80,026

15

Eibar

Gipuzkoa

27,507

6

Irun

Gipuzkoa

61,102

16

Erandio

Biscaya

24,326

7

Portugalete

Biscaya

47,756

17

Zarautz

Gipuzkoa

22,650

8

Santurtzi

Biscaya

47,129

18

Mondragón

Gipuzkoa

22,027

9

Basauri

Biscaya

41,971

19

Hernani, Gipuzkoa

Gipuzkoa

19,284

10

Errenteria

Gipuzkoa

39,324

20

Llodio

Álava

18,498



Kérdések és válaszok

K: Mi az a Baszk Autonóm Közösség?


V: A Baszk Autonóm Közösség egy autonóm közösség Észak-Spanyolországban, amely ءlava, Biscaya és Gipuzkoa tartományokból áll. Baszkföldként is emlegetik.

Kérdés: Az 1978-as spanyol alkotmány hogyan nevezte Baszkföldet vagy Baszk Autonóm Közösséget?


V: Az 1978-as spanyol alkotmány Baszkföldet vagy Baszk Autonóm Közösséget nemzetiségnek nevezte.

K: Miért döntött úgy Navarra, hogy nem akar Baszkföld része lenni?


V: Navarra úgy döntött, hogy nem akar Baszkföld része lenni, és helyette egy másik autonóm közösség lett.

K: Van-e jelenleg főváros az autonóm közösségben?


V: Nem, jelenleg nincs főváros az autonóm közösségben.

K: Hol található néhány fontos intézmény ebben a régióban?


V: Vitoria-Gasteiz városában olyan fontos intézmények találhatók, mint a baszk parlament, a baszk kormány és az Ajuria Enea palota (a Baszk Autonóm Közösség elnökének háza). Ezenkívül Bilbao ad otthont a régió legfelsőbb bíróságának.

K: Melyik város rendelkezik a legtöbb földterülettel ebben a régióban?


V: Vitoria-Gasteiz rendelkezik a legtöbb földterülettel, 277 km2 -rel.

K: Melyik városnak van a legtöbb lakosa ebben a régióban?


V: Bilbaóban él a legtöbb ember, 353 187 lakossal.


Keres
AlegsaOnline.com - 2020 / 2025 - License CC3