Baszkföld (autonóm közösség)

A Baszk Autonóm Közösség (baszk: Euskal Autonomia Erkidegoa, EAE; spanyol: Comunidad Autónoma Vasca, CAV) egy autonóm közösség Észak-Spanyolországban. Tartalmazza Álava, Biscaya és Gipuzkoa baszk tartományokat. "Baszkföldnek" is nevezik.

Baszkföldet vagy Baszk Autonóm Közösséget az 1978-as spanyol alkotmány nemzetiségnek nevezte Spanyolországban. Navarra úgy döntött, hogy nem akar Baszkföld része lenni. Ehelyett egy másik autonóm közösség lett.

Az autonóm közösségnek jelenleg nincs fővárosa, de az Álavában található Vitoria-Gasteiz városában található a baszk parlament, a baszk kormány és a Baszk Autonóm Közösség elnökének háza (az Ajuria Enea-palota). A Baszkföld Legfelsőbb Bírósága Bilbaóban található. Vitoria-Gasteiz a legnagyobb területű város, 277 km2 -rel (107 négyzetmérföld), Bilbaóban él a legtöbb ember, 353 187 fő.

Az emberek Baszkföldet is mondanak, amikor a nagyobb kulturális régióról (baszkul: Euskal Herria), a baszk nép otthonáról beszélnek, amelyhez az autonóm közösség tartozik.

Földrajz

Ezek a tartományok alkotják az autonóm közösséget:

Álava (baszk Araba), főváros Vitoria-Gasteiz
Biscaya (spanyolul Vizcaya, baszkul Bizkaia), főváros Bilbao-Bilbo
Gipuzkoa (spanyolul Guipúzcoa), főváros Donostia-San Sebastián

Jellemzők

Baszkföld nyugaton Kantábria és Burgos tartomány, északon a Vizcayai-öböl, keleten Franciaország (Nouvelle-Aquitaine) és Navarra, délen pedig La Rioja (az Ebro folyó) határolja. A terület három részből áll, amelyeket a Baszk-hegység választ el egymástól. A hegység fő vonala képezi az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger medencéje közötti vízválasztót. A hegység legmagasabb pontja az Aizkorri masszívum (1551 m). A három terület a következő:

Atlanti-óceán medencéje

Az Atlanti-óceán medencéjében számos völgy található, ahol rövid folyók erednek a hegyekből a Vizcayai-öbölbe, mint például a Nervión, az Urola és az Oria. A partvidék zord, magas sziklákkal. A partvidék fő részei a bilbaói Abra-öböl és a bilbaói torkolat, az Urdaibai-torkolat és a Bidasoa-Txingudi öböl, amely a francia határt alkotja.

Középső

A két hegyvonulat között található a Llanada Alavesa (Álava-síkság) nevű fennsík, ahol a főváros, Vitoria-Gasteiz található. A hegyekből délre folyók folynak az Ebro folyóba. A fő folyók a Zadorra folyó és a Bayas folyó.

Ebro-völgy

Az Ebro egy folyó, amely Kantábria tartományban ered és a Baszk Autonóm Közösség déli részén folyik keresztül. Ez teszi az Ebro-völgynek nevezett területet. Az Ebro-völgy híres borairól ismert.

Éghajlat

A Baszk Autonóm Közösségben a folyók általában a Baszk-hegységből erednek. A hegyek az autonóm közösség éghajlatát is elválasztják egymástól: Az északi völgyek Biscayában és Gipuzkoában, valamint az Ayala-völgy Álavában a Zöld Spanyolország része, ahol sok eső esik.

A középső rész éghajlata inkább Spanyolország közepére hasonlít. Ez meleg, száraz nyarat és hideg, havas telet biztosít.

Az Ebro-völgy éghajlata olyan, mint Spanyolország középső része: a tél hideg és száraz, a nyár nagyon meleg és száraz, és tavasszal és ősszel esik a legtöbb eső. Összességében az autonóm közösségnek ezen a részén nem esik túl sok eső.

Txindoki hegy Lazkaomendi felől

Baszk partvidék Mundaka közelében

Rioja szőlőültetvények az Ebro közelében

Demográfia

Történelmi népesség
Év	Népesség	±%
1900	603,596	- —
1910	673,788	+11.6%
1920	766,775	+13.8%
1930	891,710	+16.3%
1940	955,764	+7.2%
1950	1,061,240	+11.0%
1960	1,371,654	+29.3%
1970	1,878,636	+37.0%
1981	2,141,969	+14.0%
1991	2,104,041	−1.8%
2001	2,082,587	−1.0%
2011	2,185,393	+4.9%
2017	2,167,707	−0.8%
Forrás: INE

A Baszk Autonóm Közösség 2 155 546 lakosának csaknem fele a Bilbao város körüli területen, Nagy-Bilbao területén él. A tíz legnagyobb város közül hat tartozik Bilbao agglomerációjához (Bilbao, Barakaldo, Getxo, Portugalete, Santurtzi és Basauri). Ezt Nagy-Bilbaónak is nevezik.

Mivel a baszk lakosság 28,2%-a az autonóm közösségen kívül született, a bevándorlás fontos szerepet játszik a baszk demográfia szempontjából. Az 1900-as év óta a legtöbb ilyen ember Spanyolország más részeiből, például Galíciából vagy Kasztília és Leónból érkezett. Az utóbbi időben sokan közülük visszatértek oda, ahol születtek. Most a bevándorlás más országokból, főként Dél-Amerikából érkezik.

A római katolicizmus messze a legnagyobb vallás Baszkföldön. 2012-ben a baszkok 58,6%-a vallotta magát római katolikusnak, de sokan nem hisznek a vallásban: 24,6% nem vallásos, a baszkok 12,3%-a pedig ateista.

Nagyvárosok

· v · t · e Legnagyobb városok vagy községek Baszkföldön Instituto Nacional de Estadística (INE)
	Rangsor		Tartomány	Pop.	Rangsor		Tartomány	Pop.
Bilbao Vitoria-Gasteiz	1	Bilbao	Biscaya	351,629	11	Leioa	Biscaya	30,626	San Sebastián
	2	Vitoria-Gasteiz	Álava	245,036	12	Galdakao	Biscaya	29,130
	3	San Sebastián	Gipuzkoa	186,409	13	Sestao	Biscaya	28,831
	4	Barakaldo	Biscaya	100,369	14	Durango	Biscaya	28,618
	5	Getxo	Biscaya	80,026	15	Eibar	Gipuzkoa	27,507
	6	Irun	Gipuzkoa	61,102	16	Erandio	Biscaya	24,326
	7	Portugalete	Biscaya	47,756	17	Zarautz	Gipuzkoa	22,650
	8	Santurtzi	Biscaya	47,129	18	Mondragón	Gipuzkoa	22,027
	9	Basauri	Biscaya	41,971	19	Hernani, Gipuzkoa	Gipuzkoa	19,284
	10	Errenteria	Gipuzkoa	39,324	20	Llodio	Álava	18,498

Kérdések és válaszok

K: Mi az a Baszk Autonóm Közösség?

V: A Baszk Autonóm Közösség egy autonóm közösség Észak-Spanyolországban, amely ءlava, Biscaya és Gipuzkoa tartományokból áll. Baszkföldként is emlegetik.

Kérdés: Az 1978-as spanyol alkotmány hogyan nevezte Baszkföldet vagy Baszk Autonóm Közösséget?

V: Az 1978-as spanyol alkotmány Baszkföldet vagy Baszk Autonóm Közösséget nemzetiségnek nevezte.

K: Miért döntött úgy Navarra, hogy nem akar Baszkföld része lenni?

V: Navarra úgy döntött, hogy nem akar Baszkföld része lenni, és helyette egy másik autonóm közösség lett.

K: Van-e jelenleg főváros az autonóm közösségben?

V: Nem, jelenleg nincs főváros az autonóm közösségben.

K: Hol található néhány fontos intézmény ebben a régióban?

V: Vitoria-Gasteiz városában olyan fontos intézmények találhatók, mint a baszk parlament, a baszk kormány és az Ajuria Enea palota (a Baszk Autonóm Közösség elnökének háza). Ezenkívül Bilbao ad otthont a régió legfelsőbb bíróságának.

K: Melyik város rendelkezik a legtöbb földterülettel ebben a régióban?

V: Vitoria-Gasteiz rendelkezik a legtöbb földterülettel, 277 km2 -rel.

K: Melyik városnak van a legtöbb lakosa ebben a régióban?

V: Bilbaóban él a legtöbb ember, 353 187 lakossal.