Smoky Hill Chalk felső-kréta Lagerstätte és híres fosszíliái Kansasban
A Smoky Hill Chalk egy felső-kréta kori konzerváló Lagerstätte, vagyis különösen gazdag és kiváló megőrződésű fosszilis anyagokat tartalmazó geológiai képződmény. A képződmény a nyugati beltengerből származó üledékekre vezethető vissza: a finom, kalcium-karbonátban gazdag chalk (kréta) rétegzettsége sokféle, részben teljes vagy részben összetett csontvázat konzervált. A Smoky Hill Chalk leletei elsősorban tengeri hüllőkről, nagy predátor halakról és tengeri madarakról adnak részletes képet, így fontos ablakot nyitnak a késő-kréta tengeri ökoszisztémákra.
A Smoky Hill-kréta jellemzően Kansas északnyugati részén, valamint Nebraska délkeleti peremén fordul elő. A letelepedés viszonylag nyugodt, nyílt tengerre utal: a krétarétegek sok helyen finomlamináltak, és a kristályos mésziszapból álló üledék hozzájárult a jó csontképződéshez és gyakran jó anatómiai részletességű fosszíliák megőrződéséhez. A településekből előkerült fosszíliák között a legismertebbek a tengeri hüllők (pl. plesiosaurusok), a nagyobb csontos halak (ismertebb példa a Xiphactinus), a mosasaurusok, a repülő hüllők (a pterosaurusok közül különösen a Pteranodon) és a röpképtelen tengeri madarak, például a Hesperornis, valamint különféle teknősök szerepelnek.
Jelentős példák és gyűjtők
A Smoky Hill Chalk legismertebb példányainak egy részét a 19. század végi–20. század eleji gyűjtők és paleontológusok tették híressé. Sok kiemelkedő tengeri hüllő- és halfosszíliát gyűjtött Charles H. Sternberg és fia, George, akik jelentős anyagokat adtak múzeumoknak és a tudomány számára. Külön említésre méltó a fiú által feltárt Xiphactinus audax híres „hal a halban” példánya: ennek az óriási csontos halnak a testében egy másik, kisebb csontos hal, a Gillicus arcuatus maradványai voltak, ami közvetlen bizonyítéka a táplálkozási viselkedésnek és a zsákmányolási eseményeknek. Egy másik jelentős Xiphactinus audax csontvázat pedig Edward Drinker Cope gyűjtött, a korszak amerikai paleontológiájának egyik kiemelkedő szereplőjeként.
Megőrzés, taphonómia és tudományos érték
A Smoky Hill Chalk leletei azért olyan értékesek, mert gyakran részleges vagy teljesen artikulált csontvázak kerülnek elő, időnként – a szokásos koprolit- és gyomortartalom-maradványokon túl – rendkívül informatív anatómiai részletek is megőrződnek. A rétegekben található példányok alapján a kutatók rekonstruálni tudják a korabeli táplálékláncokat, ragadozó–zsákmány viszonyokat, a tengeri életmódok sokféleségét és a morfológiai alkalmazkodásokat. Emellett a leletek hozzájárulnak a mosasaurusok, plesiosaurusok, pterosaurusok és korai tengeri madarak filogenetikai vizsgálataihoz is.
Gyűjtés, kiállítás és védettség
Sok Smoky Hill-lelet ma múzeumokban látható: regionális gyűjtemények és nagyobb intézmények is őrzik és tanulmányozzák az anyagot. A helyi kiemelkedő gyűjtők, mint a Sternberg-család, hozzájárultak a paleontológia népszerűsítéséhez, és számos példány ma is közönség előtt van. Ugyanakkor a fosszíliák gyűjtése és kereskedelme körültekintést igényel: számos lelőhely magántulajdonban vagy védett területen van, ezért mindig érdemes engedélyt kérni a terület tulajdonosától vagy a helyi hatóságoktól, valamint a jelentős tudományos felfedezéseket bejelenteni a szakembereknek. A felelős gyűjtés és dokumentálás nagyban növeli egy-egy lelet tudományos értékét.
Összességében a Smoky Hill Chalk kulcsfontosságú forrása a késő-kréta tengeri élet sokszínűségének megismeréséhez: a kiváló anatómiai megőrződés, a többféle ragadozó és zsákmány együttese, valamint a részletes gyűjtéstörténet mind hozzájárulnak ahhoz, hogy ez a képződmény a paleontológia és a földtudomány egyik fontos „ablakává” váljon.


Toxochelys , egy kihalt tengeri teknős kövülete a Smithsonian Nemzeti Természettudományi Múzeumból.


Egy nőstény Pteranodon koponyája, amelyet 1876-ban találtak a Smoky Hills-i krétában.