Siyyid `Alí Muḥammad (1819. október 20. – 1850. július 9.) egy iráni, Shírázban élő kereskedőből lett vallási vezető, aki a síita iszlám egyik új irányzatát — a bábizmust — megalapította. 1844-ben, körülbelül 25 éves korában jelentette ki magát a Báb (azaz „Kapu”) néven; követői szerint próféta és a várva várt Qá'im (a síita hagyomány szerinti megváltó) megjelenését hirdette. A Bábban hívőket bábistáknak nevezik, és sokan úgy tekintik rá, mint a későbbi nagyobb küldetés előhírnökére.
Élete röviden
Siyyid `Alí Muḥammad Shírázban született és családja vallási hagyományokhoz kötődött. 1844-ben, a shaykhí irányzat és különböző vallási várakozások közegében jelentette ki küldetését. Gyorsan gyülekeztek köré hívek — a bábizmus rövid idő alatt országos mozgalommá nőtte ki magát, és a tanítások, valamint a hívek szerveződése erős feszültséget keltett a hagyományos síita klérus körében.
Tanításai és művei
A Báb több száz levelet és vallási művet írt, amelyekben kifejtette önmagáról alkotott képét és új vallási előírásait. Legfontosabb műve a Bayán (magyarul gyakran Baján), amely részben jogi, részben prófétikus tartalmú. Tanításai között szerepelt, hogy követői számára a hagyományos saría törvény helyébe új szabályok lépnek; ezeket átmeneti szabályoknak tekintette, amelyek az általa megjelölt jövendő nagyobb Küldetést készítik elő. A Báb hangsúlyozta a spirituális megújulást, az isteni megnyilatkozások folyamatos jellegét, és megjövendölte, hogy hamarosan meg fog jelenni egy még nagyobb próféta („Aki Isten által meg fog nyilvánulni”).
Terjedés és konfliktusok
A bábizmus nagyon gyorsan terjedt: a korszak forrásai szerint több tízezer követőre tett szert rövid idő alatt. Ez a növekedés és az új tanok kihívása éles konfliktushoz vezetett a síita klérussal és a politikai hatalommal. A bábistákat gyakran ellenségesen kezelték; számos összetűzés és felkelés ismert (például a tabarsi erőd védelmi harcai), és sok követőt letartóztattak, megkínoztak vagy kivégeztek.
Letartóztatás és kivégzés
A Bábot először bebörtönözték és különböző helyekre száműzték (például Maku és Chihriq erődjeibe). Végül 1850-ben Tabrízba vitték, ahol július 9-én kivégezték egy kivégzőosztag parancsára. A kivégzés körülményeiről több elbeszélés létezik; annyi bizonyos, hogy a Báb erősen megosztotta a kortárs közvéleményt, és halála után követői súlyos üldöztetéssel szembesültek.
Az öröksége és hatása
A Báb tanításai és a bábizmus mozgalma jelentős hatást gyakorolt a közel-keleti vallási életre. A bábizmus közvetlenül előkészítette a bahá'í mozgalom létrejöttét: a bahá'í hívők úgy vélik, hogy a Báb előrevetítette és megalapozta a Bahá'u'lláh által elindított bahá'í vallást, és a Báb célja az volt, hogy felkészítse a világot „Aki Isten által meg fog nyilvánulni” fogadására. A bahá'ísok számára a Báb fontos prófétai személyiség és előfutár.
A Báb több más néven is ismert volt; követői és kortársai gyakran említették őt "Őspont" vagy "Baján pont" néven is. Halála után maradványait titokban őrizték és később áthelyezték; végső nyughelye a mai Izrael területén, Haifán, a Karmel-hegyen található szentély, amely a bahá'í hívők egyik fontos zarándokhelye.
A bábizmus rövid, de intenzív története és a Báb tanításai továbbra is tanulmányok és vita tárgyát képezik, mind a vallástörténészek, mind a hívők számára. A mozgalom és az azt követő vallási fejlődés fontos példája annak, hogyan alakulhat ki és terjedhet egy új vallási irányzat a társadalmi és vallási feszültségek közepette.
