Báb (vallási vezető)
Siyyid `Alí Muḥammad (1819. október 20. - 1850. július 9.) az iráni Shíráz kereskedője volt, aki a síita iszlám bábizmusnak nevezett változatát indította el. Miután elindította a vallást, nevét Bábra változtatta. A Bábban hívő embereket bábistáknak nevezik, és úgy vélik, hogy a Báb próféta volt. A bábisták azt is hiszik, hogy a Báb az a Qá'im, aki a síiták szerint a jövőben el fog jönni.
A Báb több száz levelet és könyvet írt, amelyekben tanította, hogy ki ő és mik a vallásának szabályai. A Báb új szabályai felváltották a "saría törvényt" vagy a muszlim szabályokat a követői számára. A bábizmus nagyon elterjedt; több mint tízezer ember hitt a Bábban. A síita klérus, vagyis az iráni iszlám vezetői gyűlölték a Bábot, és megpróbálták bántani a vallását követő embereket. 1850-ben az iráni Tabrízban egy kivégzőosztag lelőtte a Bábot.
A Bábnak más nevei is voltak, például az "Őspont" és a "Baján pont".
A Báb mindenkinek elmondta, hogy hamarosan jön egy másik próféta, aki erősebb és még hatalmasabb. A bahá'í vallást követő emberek úgy vélik, hogy a Báb Bahá'u'lláh-ról beszélt, aki a bahá'í vallást elindította.
A Báb szentélye Haifában, Izraelben.
Life
Korai élet
A Báb 1819. október 20-án született az iráni Shirazban. Apja kereskedő volt, és a városban sokan ismerték őt. Nem sokkal a Báb születése után apja meghalt. A Báb nagybátyja, Ḥájí Mírzá Siyyid `Alí szintén kereskedő volt, és ő nevelte fel a Bábot.
Amikor a Báb felnőtté vált, kereskedőként kezdett dolgozni nagybátyjánál. 1842-ben feleségül vett egy Khadíjih-Bagum nevű nőt. Együtt született egy fiuk, akit Aḥmadnak neveztek el. Aḥmad nagyon beteg volt, és csecsemőkorában meghalt. Valaki, aki a Bábbal egy időben élt, azt mondta, hogy nagyon nyugodt és csendes volt; azt mondták, hogy a Báb csak arról beszélt, akiről kellett, és még kérdésekre sem válaszolt. A Báb mindig gondolkodott és imádkozott. Az emberek azt mondták, hogy jóképű volt, és vékony szakálla volt. Mindig tiszta ruhába öltözött, és zöld sálat és fekete turbánt, vagyis kendőből készült kendőt viselt a fején.
A shaykhik
Shaykh Ahmad-i-Ahsa'i egy síita iszlám vallási csoportot indított Perzsiában az 1790-es években. A csoport tagjai, akiket shaykhiknak neveztek, úgy vélték, hogy isten hamarosan új küldöttet küld a földre. Az új küldöttet Qá'imnak, vagy Mahdinak nevezték. Amikor Shaykh Ahmad meghalt, az iráni Rashtból származó Siyyid Kázim lett a shaykhik új vezetője. Shaykh Ahmad 1753-ban született és 1862-ben halt meg. Siyyid Kázim 1793-ban született és 1843-ban halt meg.
Amikor a Báb zarándoklatra ment Kerbalába és a hozzá közeli helyekre, talán hallgatta Szijjid Kázim tanítását. Senki sem tudja biztosan, hogy így volt-e vagy sem, mert nagyon kevés dokumentum vagy feljegyzés maradt fenn abból az időből.
Amikor Siyyid Kázim decemberben haldoklott, azt mondta minden követőjének - azoknak, akik hisznek abban, amit tanított -, hogy utazzanak, és próbálják megkeresni az új prófétát Istentől. Ezt a prófétát "A Korszak Urának" nevezte, és azt mondta nekik, hogy hamarosan felfedezik. Az egyik ember, aki hitt Siyyid Kázimnak, negyven napig imádkozott és böjtölt, vagyis reggeltől estig nem evett - a neve Mullá Ḥusayn volt. Ezután elutazott Shirazba, és találkozott a Bábbal.
Bejelentés Mullá Ḥusayn-nak
Mullá Ḥusayn 1844. május 23-án jutott el Sírazba. Egy zöld turbánt viselő fiatalember köszöntötte, miután nem sokáig tartózkodott Shirazban. Iránban abban az időben csak azok viseltek zöld turbánt, akik Muḥammad próféta rokonai voltak. A Muḥammad prófétával rokonságban álló férfiakat siyyidáknak hívták. A fiatalember a Báb volt, és meghívta Mullá Ḥusaynt az otthonába.
A Báb megkérdezte Mullá Ḥusaynt, hogy miért van Shirazban, mire Mullá Ḥusayn elmondta, hogy az új prófétát, vagyis az Ígéretet keresi. A Báb megkérdezte Mullá Ḥusaynt, honnan tudná, ki a próféta útja. Mullá Ḥusayn azt mondta neki, hogy a próféta híres és jó családból származik majd, és sok mindent tud anélkül, hogy tanulnia kellene, továbbá, hogy nem lesz gondja a testével. Erre a Báb azt mondta, hogy mindezek a dolgok igazak rá nézve. "Íme, mindezek a jelek megnyilvánultak bennem". A Báb azt mondta, hogy ő az új próféta, akit Mullá Ḥusayn keresett. Ez megdöbbentette, illetve megrémítette Mullá Ḥusaynt.
Mullá Ḥusaynnak volt még egy módja annak, hogy megtudja, ki az új próféta, és erről nem beszélt a Bábnak. Siyyid Káẓim azt mondta Mullá Ḥusaynnak, hogy az új próféta könyvet fog írni, amelyben elmagyarázza József Surihját. Siyyid Káẓim azt is mondta, hogy az új próféta ezt anélkül fogja megtenni, hogy bárki kérné rá. Miután a Báb elmondta Mullá Ḥusaynnak, hogy ő az új próféta, megírta a József Surihjáról szóló könyvet. A Báb ezt a könyvet Qayyúmu'l-Asmá' -nak nevezte el.
Miután az éjszakát a Bábbal való beszélgetéssel töltötte, Mullá Husayn ezt mondta. (Az alábbi szavak nehezen olvashatók.)
| " | Ez a Kinyilatkoztatás, amely oly hirtelen és lendületesen zúdult rám, villámcsapásként ért... az Ő Kinyilatkoztatásának tudata felpezsdítette lényemet. Olyan bátorság és erő birtokában éreztem magam, hogy ha a világ, annak minden népe és hatalmassága ellenem támadna, én egyedül és csüggedten ellenállnék a támadásuknak. A világegyetem csak egy maréknyi pornak tűnt a markomban. Úgy tűnt, hogy én vagyok a megtestesült Gábriel hangja, aki az egész emberiséget hívja: "Ébredjetek, mert íme, a reggeli Fény felragyogott. Keljetek fel, mert az Ő Ügye nyilvánvalóvá vált. Az Ő kegyelmének kapuja szélesre tárult; lépjetek be rajta, ó, világ népei! Mert eljött Ő, aki a ti megígértetek! | " |
Az élők levelei
Mullá Ḥusayn volt a Báb első tanítványa. Egy vallási vezető tanítványát tanítványnak nevezik. Kevesebb mint öt hónap alatt Siyyid Káẓim további tizenhét tanítványa lett a Báb tanítványa. Az összes új tanítvány elkezdte hinni, hogy a Báb egy új megnyilvánulása, vagyis Isten prófétája, aki senki más segítsége nélkül. Ezen új tanítványok egyike egy nő volt. Zarrín Táj Baragháni volt a neve, és költő volt. Később új nevet kapott,Ṭáhirih (a tiszta). Később az emberek az első tizennyolc tanítványt és a Bábot az Élők Leveleinek kezdték nevezni. A Báb azt mondta az Élők Leveleinek, hogy az ő feladatuk, hogy elmondják az embereknek, hogy ő az új próféta.
A Báb azt mondta, hogy az Élők levelei különlegesek. A síita iszlámban tizennégy különleges ember van, akiket "tévedhetetleneknek" neveznek. A síiták úgy vélik, hogy a "tévedhetetleneknek" mindig igazuk van. Mohamed, a tizenkét imám és Fatimah a síita iszlámban a "tévedhetetlenek". Akárcsak a "tévedhetetlenek", az Élő levelek egyike nő volt, az egyik pedig próféta. A tizenkilenc különleges szám volt a bábizmusban. Az Élők Levelei nagyon hasonlítottak Krisztus tizenkét apostolára.
Kérdések és válaszok
K: Ki volt Siyyid `Alí Muḥammad?
V: Siyyid `Alí Muḥammad az iráni Shírázból származó kereskedő volt, aki a síita iszlám bábizmusnak nevezett változatát indította el.
K: Mire változtatta a nevét Siyyid `Alí Muḥammad a bábizmus elindítása után?
V: Siyyid `Alí Muḥammad megváltoztatta a nevét Bábra.
K: Mit hisznek a bábizmusban hívő emberek a Bábról?
V: A bábizmusban hívő emberek azt hiszik, hogy a Báb próféta volt.
K: Mi az a Qá'im, amiben a síiták hisznek?
V: A Qá'im egy olyan személy, aki a síiták szerint a jövőben fog eljönni.
K: Miről írt a Báb a leveleiben és könyveiben?
V: A Báb több száz levelet és könyvet írt, amelyekben tanította, hogy ki ő és mik a vallásának szabályai.
K: Miért gyűlölte a síita klérus a Bábot és követőit?
V: A síita klérus azért gyűlölte a Bábot és követőit, mert a bábizmus a "saría törvényt" vagy a muszlim szabályokat váltotta fel követői számára.
K: Hogyan halt meg a Báb, és mit jósolt?
V: A Bábot 1850-ben az iráni Tabrízban kivégzőosztag lőtte le. Megjósolta, hogy hamarosan egy másik, erősebb és hatalmasabb próféta érkezik, akiről a bahá'í vallást követők úgy vélik, hogy Bahá'u'lláh, a bahá'í vallás alapítója volt.
