Zsoltárok (Tehillim): a Biblia 150 dicsőítő éneke és története

Fedezze fel a Zsoltárok (Tehillim) világát: a Biblia 150 dicsőítő énekének története, Dávidhoz kötődő hagyományok és a legismertebb 23. zsoltár jelentése.

A zsoltárok (héberül: תְהִלִּים, Tehillim, vagy "dicséretek") a Biblia 150 héber versből álló könyve. A Zsoltárok könyve a héber Biblia vagy Tanakh része, és a keresztény fordítások Ószövetségében is szerepel. Az emberek hagyományosan úgy tartják, hogy a Bibliában található zsoltárok közül sokat Dávid király írt Istenhez. Talán a leghíresebb a 23. zsoltár, amely így kezdődik: "Az Úr az én pásztorom". A 23. zsoltárt gyakran használják temetéseken.

A zsidók, a protestánsok és a katolikusok bibliai kánonjában 150 zsoltár szerepel, de ennél több olyan vers is van, amelyet ezek a vallások nem tartanak szentnek. A 151. zsoltár a keleti ortodox egyház kánonjának része.

Felépítés és irodalmi jellegzetességek

A Zsoltárok könyve öt részre tagolódik: I. 1–41, II. 42–72, III. 73–89, IV. 90–106 és V. 107–150. Ez a tagolás a zsidó hagyományban a Dávidhoz köthető liturgikus használatra és a Pentateuchusz öt könyvének párhuzamára utalhat.

A zsoltárok irodalmilag sokszínűek: jellemzőjük a héber költészetre tipikus párhuzamosság (az egyik sor gondolatát a következő sor ismétli, kiegészíti vagy ellensúlyozza), továbbá gyakoriak az akrosztichonok (például a 119. zsoltár – a leghosszabb – betűről betűre haladó elrendezést mutat). A 117. zsoltár a legrövidebb a Bibliában.

Szerzők és keletkezés

Hagyományosan sok zsoltárt Dávidnak tulajdonítanak, de a tudományos vizsgálat szerint a gyűjtemény szerzői több korszakból származnak: a királyság korától (kb. Kr. e. 10–6. sz.) a babiloni fogság és a poszt-exilikus időszakig. A zsoltárok egy része liturgikus ének, mások személyes imádságok, közösségi panaszok, hálaadó énekek vagy királyi (royal) himnuszok.

A zsoltárok elején álló ún. feliratok (pl. mizmor le-David, maskil) a szerzőről, liturgikus használatról vagy zenei utasításról szólnak, de eredetük és pontos jelentésük gyakran vitatott a kutatásban.

Típusok és tartalmi témák

• Dicsőítő zsoltárok: Isten hatalmát és jóságát magasztalják (pl. Zsoltárok 150).
• Könyörgő vagy panasz-zsoltárok: személyes vagy közösségi válság idején hangzanak el (számos zsoltár, pl. 22., 88.).
• Köszönetadó zsoltárok: hálaadás Isten segítségéért (pl. 30., 100.).
• Bűnbánati zsoltárok: megbocsátásért esedeznek (pl. 51., Dávid bűnbánó imája).
• Királis zsoltárok: a királyhoz és udvari ceremóniákhoz kapcsolódnak.
• Bölcsességi zsoltárok: erkölcsi tanításokat tartalmaznak (pl. 1., 37.).
• Imprecatorikus zsoltárok: ellenségek elleni erőszakos képeket tartalmaznak; történeti és irodalmi kontextusuk vitatott.

Számok és kánoni különbségek

A héber és a görög (Septuaginta)/latin (Vulgata) hagyományok közötti különbségek miatt a zsoltárok számozása eltérő lehet: például a héber 9. és 10. zsoltár a Septuagintában gyakran egyesítve szerepel, és ezért a későbbi számok eltolódnak. Emiatt amikor egy zsoltárt idézünk, érdemes jelezni a hagyományt, amelyre hivatkozunk.

A 151. zsoltár a keleti ortodox kánonban található meg; a Holt-tengeri tekercsek és más leletek pedig további, a Zsoltárok könyvéhez kapcsolódó himnuszokat és variánsokat tartalmaznak, ami arra utal, hogy a gyűjtemény kialakulása folyamatos folyamat volt.

Liturgikus és kulturális használat

A zsidó és keresztény közösségekben a zsoltárok központi helyet foglalnak el az imádságban és liturgiában: zsidó napi imák, a keresztény egyházi zsolozsma, istentisztelet és személyes áhítat részei. A zsoltárokból származó kifejezéseket és képeket gyakran használják temetéseken, esküvőkön, valamint a zenei művészetekben — számos zeneszerző komponált zsoltárszövegre kórusművet vagy oratóriumot.

Példák és ismert zsoltárok

• Zsoltár 23: "Az Úr az én pásztorom" — vigasztaló kép, gyakori temetési olvasmány.
• Zsoltár 51: bűnbánat és bűnbocsánat kérése (Dávid bűnbánó éneke).
• Zsoltár 119: a Tóra dicsérete, az egyik leghosszabb, akrosztichon szerkezetű zsoltár.
• Zsoltár 121: "Felmélem szemem a hegyekre…" — zarándokdalok (song of ascents) közé tartozik.
• Zsoltár 150: a gyűjtemény záró dicsőítő himnusza.

Szövegtörténet és kutatás

A zsoltárok szövegét a Massoreta hagyomány őrizte meg a Héber Bibliában, míg a Septuaginta fordítás és a Holt-tengeri tekercsek fontos összehasonlítási anyagot adnak a szövegkritikai vizsgálatokhoz. A kutatás tárgya többek között a keletkezés dátuma, a liturgikus használat, a szerzői hagyományok és a szövegváltozatok rekonstrukciója.

Záró megjegyzés

A Zsoltárok könyve a vallásos érzés gazdag tárháza: személyes imák, közösségi liturgiák, dicsőítés és bánat hangjai keverednek benne. Kortól és hagyománytól függetlenül a zsoltárok ma is élő irodalomként szolgálják a hívők imádságát, a művészek inspirációját és a tudományos vizsgálatot.

Kérdések és válaszok

K: Mi az a zsoltár?

K: Mi a zsoltárok eredete?

K: Ki írhatta a Bibliában található zsoltárok nagy részét?

K: Melyik a leghíresebb zsoltár?

K: Mire használják gyakran a 23. zsoltárt?

K: Hány zsoltár szerepel a zsidók, a protestánsok és a katolikusok bibliai kánonjában?

K: Mi a 151. zsoltár?

Keresés betűvel