Preszocialitás
A preszocialitás az állatok viselkedésére vonatkozó kifejezés. A preszociális állatok szoros családi kapcsolatokat ápolnak, nem csak szexuális interakciókat az azonos faj tagjaival. Nem alkotnak azonban olyan szélsőséges kolóniákat, mint az euszociális rovarok, például a hangyák.
A preszociális állatok együtt tudnak élni és gondoskodnak a kicsinyeikről. Lehet, hogy van némi munkamegosztásuk, de nem rendelkeznek az euszociális állatok mindhárom alapvető tulajdonságával, amelyek a következők:
- Sok generáció él egyszerre.
- Rendkívüli munkamegosztás van. Egyes állatok egy bizonyos funkcióra specializálódhatnak. Egyes állatok sterilek lehetnek.
- Az idősebb állatok együttműködnek a fiatalok gondozásában.
A preszociális viselkedés sokkal gyakoribb az állatvilágban, mint a teljes euszocialitás. Példaként említhetjük a falkában élő kutyaféléket, számos rovart, különösen a nyesteket, az embert, számos madarat, a csimpánzokat és sok más állatot, amelyek társas viselkedést mutatnak.
A preszocialitás fogalma tovább tagolható:
- Szubszociális: a szülők kapcsolatba lépnek a kicsikkel. Ez kivétel nélkül minden emlősre, szinte minden madárra, sok hüllőre és halra, valamint jó néhány rovarra vonatkozik.
- Paraszociális: az azonos nemzedékhez tartozó egyedek egyetlen, kooperatív lakásban élnek, és kölcsönhatásban vannak egymással.
- Közösségi: minden egyed kizárólag a saját kicsinyéről gondoskodik.
- Kváziszociális: az egyedek együttműködve gondoskodnak az összes költésről; azonban a kolónia minden tagja szaporodóképes.
- Félszociális: néhány egyed szaporodik, de az elrendeződés nem egészen euszociális. Például előfordulhat, hogy a felnőtt generációk nem fedik egymást, a szaporodási dominancia átmeneti lehet.
A Vespid darazsak körében a ragadozók és a paraziták nyomása szelektálta a szubszociális viselkedést. Könnyebb a tojások és a lárvák őrzése, ha az anyadarázs a fészkében marad, hogy vigyázzon a lárvákra. Még inkább, ha más felnőtt egyedek is vele maradnak. Ekkor a többi felnőttnek nem csak saját magának kell több élelmet gyűjtenie. És így tovább. kevésbé valószínű, hogy az élősködők sikeresen zsákmányolják a fészket.
a farkasok preszociális falkákban élnek és vadásznak.
A Sphecidae családba tartozó darázs, amely számos kezdetlegesen társas fajjal rendelkezik.
Kapcsolódó oldalak
- Euszocialitás
- Kollektív állati viselkedés
Kérdések és válaszok
K: Mi az a preszocialitás?
V: A preszocialitás egy olyan állati viselkedésre vonatkozó kifejezés, ahol az állatok szoros családi kapcsolatokat és nem csak szexuális interakciókat folytatnak az azonos faj tagjaival, de nem alkotnak az euszociális rovarok, például a hangyák szélsőséges kolóniáit.
K: Mi az euszociális állatok három alapvető tulajdonsága?
V: Az euszociális állatok három alapvető jellemzője az, hogy egyszerre több generáció él, a munkamegosztás szélsőséges, egyes állatok bizonyos funkciókra specializálódnak, mások pedig sterilek, és az idősebb állatok együttműködnek a fiatalok gondozásában.
K: Gyakoriak-e a preszociális viselkedési formák az állatvilágban?
V: Igen, a preszociális viselkedés sokkal gyakoribb az állatvilágban, mint a teljes euszocialitás. Példaként említhetjük a falkában élő kutyaféléket, számos rovart, különösen a hártyásszárnyúakat, az embert, sok madarat, a csimpánzokat és sok más, társas viselkedést mutató állatot.
K: Hogyan osztható tovább a preszocialitás?
V: A preszocialitás tovább osztható szubszociális (a szülők kölcsönhatásban vannak a kicsinyekkel), paraszociális (az azonos generációhoz tartozó egyedek kooperatív lakásban élnek és kölcsönhatásban vannak egymással), közösségi (minden egyed kizárólag a saját kicsinyeiről gondoskodik), kváziszociális (az egyedek együttműködve gondoskodnak az összes utódról) és félszociális (kevés egyed szaporodik, de az elrendezés még nem egészen euszociális).
Kérdés: Milyen nyomások választhatták ki a Vespid darazsak szubszokail viselkedését?
V: A ragadozók és paraziták okozta nyomás válogathatta ki a Vespid darazsak körében a szubszocil viselkedést, mivel könnyebb a tojások és a lárvák őrzése, ha az anyadarázs a fészekben marad, hogy vigyázzon a lárvákra, ha más felnőtt egyedek is vele maradnak. Így az is kevésbé valószínű, hogy a paraziták sikeresen zsákmányolják a fészket.
K: Miben különbözik a közösségi viselkedés a kvaziszokális viselkedéstől?
V: A közösségi viselkedés azt jelenti, hogy minden egyed kizárólag a saját fiókáiról gondoskodik, míg a kvaziszokális viselkedés azt jelenti, hogy az egyedek együttműködve gondoskodnak az összes fiókáról.
