Prérikutyák (Cynomys) – Életmód, élőhely és táplálkozás

Prérikutyák (Cynomys): földimókusok Észak‑Amerika prérijein — élőhely, társas élet, ásó életmód, táplálkozás és érdekes történetek Lewis és Clark expedíciójától.

Szerző: Leandro Alegsa

A prérikutyák a földimókusok nemzetségébe tartozó kisméretű, ásó életmódú rágcsálók. Jellemzően rövid füvű síkságokon és magas síkságokon élnek Észak-Amerika nyugati részén. Testhosszuk általában 30–40 cm, a farok rövid; bundájuk színe fajonként és egyedenként változik. A felfedezők korából ismert érdekesség, hogy Lewis és Clark expedíciója során egy prérikutyát küldtek Thomas Jefferson elnöknek, ami különös élmény volt számára.

Elterjedés és élőhely

A prérikutyák Észak-Amerikában élnek. Mexikóban főként az északi államokban fordulnak elő, amelyek a nagy síkságok déli végét alkotják: Sonora északkeleti részén, Chihuahua északi és északkeleti részén, Coahuila északi részén, Nuevo León északi részén és Tamaulipas északi részén; az Egyesült Államokban elsősorban a Mississippi folyótól nyugatra élnek, bár néhány keleti területre is betelepítették őket. A kanadai prérin is megtalálhatóak bizonyos fajok.

Életmód és társas viselkedés

Prérikutyák erősen társas állatok: nagyszámú egyedeket tömörítő kolóniákban, úgynevezett "town"-okban élnek. A kolóniákat összetett járatrendszer hálózza be, amelyben különböző funkciójú kamrák találhatók:

  • alvó- és nevelőkamrák,
  • tárolórekeszek,
  • menekülő járatok és szellőzőaknák,
  • megfigyelő kiemelkedések, ahonnan a prérikutyák figyelnek és riasztó hangokat adnak.

Általában nappali állatok; napközben gyakorolnak társas viselkedést (tisztálkodás, játék, párkapcsolati viselkedés) és őrzik a területet. Riasztó vokalizációik igen fejlettek, különböző hangokkal jelzik a ragadozó típusát vagy a fenyegetés távolságát.

Táplálkozás

Bár megfigyelhető, hogy időnként gyümölcsöket vagy kertnövényeket fogyasztanak, étrendjük elsősorban növényi alapú. Főbb elemei:

  • füfélék és lágyszárú növények (forbák),
  • gyökerek, gumók és magvak,
  • alkalmanként rágcsálnak kérgeket, hajtásokat vagy gyümölcsöket,
  • ritkán fogyasztanak rovarokat vagy egyéb állati eredetű táplálékot.

Az étrend szezonálisan változik: tavasztól őszig friss növényeken élnek, télen a raktározott gyökerekre és magokra támaszkodhatnak.

Szaporodás és életciklus

A prérikutyák általában évente egyszer szaporodnak; a párosodás tavasszal zajlik. A vemhesség rövid, a kölykök vakon és szőrzet nélkül születnek, és néhány hét alatt képesek kijönni a járatból. Egy alomban jellemzően 3–8 kölyök születik, de a szám fajonként és környezeti adottságok szerint változik. A fiatalok gyorsan tanulják meg a társas szabályokat és a veszélyjelek felismerését.

Ökológiai szerep és védelem

Prérikutyák fontos "kulcsfajok" (keystone species): járatrendszerük javítja a talaj víz- és levegőcseréjét, növeli a biológiai sokféleséget, és táplálékul szolgál számos ragadozónak (sasok, baglyok, rókák, prérifarkasok stb.). Ugyanakkor konfliktusba kerülhetnek mezőgazdasági területekkel, mert rágják a haszonnövényeket és gyepet koptatnak.

Több fajra veszélyt jelentenek az élőhely-átalakítás, az intenzív erőszakos irtás, valamint a bolhák által terjesztett szirti pestis (Yersinia pestis). Emiatt egyes prérikutya-fajok helyi populációi csökkentek vagy veszélyeztetettek. Védelmi intézkedések közé tartozik a természetvédelmi területek kialakítása, a populációk monitorozása, valamint a nem halálos, humánus élőhely-kezelési módszerek alkalmazása a konfliktusok mérséklésére.

Kapcsolat az emberekkel

A prérikutyák szerepe az ökoszisztémában és a történelmi emlékek (például a Lewis és Clark-expedíció) miatt kulturálisan is jelentősek. A velük való együttélés megoldásai ötvözik a természetvédelmi és mezőgazdasági érdekeket, és egyre több helyen alkalmaznak olyan módszereket, amelyekkel fenntartható módon lehet csökkenteni a károkat anélkül, hogy a populációkat teljesen eltávolítanák.

Diéta

A prérikutyák többnyire növényevők (növényevők). Fűféléket, magvakat, leveleket, virágokat, gyümölcsöket, tojásokat és néhány rovart fogyasztanak.

Biológia és viselkedés

A rendkívülszociális prérikutyák nagy kolóniákban élnek - prérikutyacsaládok csoportjaiban, amelyek több száz hektárnyi területre terjedhetnek ki. A családok általában egy hímből és két-négy nőstényből állnak, amelyek szigorú társadalmi hierarchiában élnek. A prérikutyakölykök körülbelül 3 éves korukban érik el az ivarérettséget, és a harmadik tél után az adott család domináns hímje elüldözi őket, és arra kényszeríti őket, hogy saját családot alapítsanak a kolónia szélén. A domináns hím megvédi a család határait a rivális prérikutyákkal szemben, és a vitákat harccal oldják meg. A prérikutyák agresszívek a ragadozókkal, például a borzokkal és a kígyókkal szemben is.

A prérikutyák társas állatok, és gyakran tesznek társas látogatásokat egymással, és egyfajta csókkal üdvözlik egymást. A prérikutyák összetett kommunikációs formát alkalmaznak, amely ugatásból és ritmikus ciripelésből áll.

A prérikutya alagútrendszerek általában több helyiségből állnak. Az alagutak akár 5 méter mélyre is lemehetnek, és oldalirányban akár 30 métert is elérhetnek. A prérikutyák az odúikat fűvel bélelik ki, hogy szigeteljék azokat, és az odúból kiásott földet halmokba halmozzák az odú bejárata körül. A prérikutyák ezeket a gondosan karbantartott halmokat megfigyelőhelyként használják.

A prérikutya jól alkalmazkodott a ragadozókhoz. A ragadozókat már messziről felismeri, és egy különleges, magas hangú hangú hívással figyelmezteti a többi prérikutyát a veszélyre. A prérikutyák különböző hívásokat használnak a konkrét ragadozók azonosítására. A prérikutyák a telepük körüli növényzetet is megnyírják, talán azért, hogy a ragadozóknak ne legyen fedezékük. Az odúikban általában több menekülési útvonal is található.

A prérikutya elsősorban növényevő, bár néhány rovart is fogyaszt. Elsősorban fűfélékkel, ősszel pedig lombos növényekkel táplálkozik. A prérikutyáknak évente 1-6 kölyke születik, amelyek vakon és szőr nélkül jönnek a világra, és körülbelül 30 napig tartó szoros gondozást igényelnek az anyjuktól.

Néha két prérikutya összeérinti egymás fogait. A kutatók szerint ezt azért teszik, hogy felismerjék egymást.

Prérikutyák, akik szeretetet mutatnakZoom
Prérikutyák, akik szeretetet mutatnak

A prérikutyák elleni küzdelemZoom
A prérikutyák elleni küzdelem

Predators

A prérikutyákra számos állat vadászik, köztük farkasok, kutyák, prérifarkasok, hiúzok, rókák és emberek.

Kérdések és válaszok

K: Mik azok a prérikutyák?


V: A prérikutyák a földimókusok egy nemzetségébe tartoznak, amelyek Észak-Amerika nyugati részén a rövid füvű prériken és a magas síkságokon ássák be magukat.

K: Hol találhatók a prérikutyák?


V: A prérikutyák Észak-Amerikában, elsősorban az Egyesült Államokban a Mississippi folyótól nyugatra és Mexikó északi államaiban fordulnak elő. A kanadai prériken is megtalálhatóak.

K: Ki küldött egy prérikutyát Thomas Jefferson elnöknek?


V: Lewis és Clark felfedezők küldtek egy prérikutyát Thomas Jefferson elnöknek az expedíciójuk során, ami elég furcsa volt számára.

K: Mit esznek a prérikutyák?


V: A prérikutyák mindenféle zöldséget és gyümölcsöt megesznek.

K: Melyek Mexikó északi államai, ahol prérikutyák találhatók?


V: A prérikutyák leginkább Mexikó északi államaiban fordulnak elő, beleértve Sonora északkeleti részét, Chihuahua északi és északkeleti részét, Coahuila északi részét, Nuevo León északi részét és Tamaulipas északi részét.

K: Hol találhatók meg a prérikutyák elsősorban az Egyesült Államokban?


V: A prérikutyák elsősorban a Mississippi folyótól nyugatra találhatók az Egyesült Államokban, bár néhány keleti területre is betelepítették őket.

K: A prérikutya a rágcsálók egyik fajtája?


V: Igen, a prérikutyák az ásó rágcsálók egyik fajtája.


Keres
AlegsaOnline.com - 2020 / 2025 - License CC3