Sarkcsillag
A Sarkcsillag (Alpha Ursae Minoris) a Sarkcsillag vagy Északi-csillag.
A legfényesebb csillag az Ursa Minor csillagképben. Majdnem közvetlenül a Föld Északi-sark felett van. Emiatt a Földről nézve úgy tűnik, mintha mindig ugyanazon a helyen állna az égen. Az északi félteke tengerészei évszázadokon át a Sarkcsillagot használták, hogy megállapítsák, hol vannak az óceánon, és merre haladnak.
A Polaris egy hármas csillagrendszer része. Van egy nagyon közeli törpe kettőscsillag és egy nagyobb csillag, a Polaris B, amely 2400 AU távolságban kering.
A fő csillag, a Polaris A egy óriás, tömege 4,5-szerese a Napénak, átmérője pedig 45 millió kilométer. Ez egy klasszikus Cepheid változócsillag, az egész Tejútrendszerben a hozzánk legközelebbi. A Polaris B már szerény távcsővel is látható. William Herschel találta meg 1780-ban a kor egyik legerősebb távcsövével, saját tükrös távcsövével. A közeli törpecsillagot, az Ab-t 1929-ben jósolták meg, de csak nemrég látták. A törpe olyan közel kering az A-hoz, mint az Uránusz a Napunkhoz.
Bár ma a Sarkcsillag a Polaris, ez nem volt mindig így. Az égboltnak az a helye, amelyre a Föld északi pólusa mutat, az idők során lassan változik. Ezt a mozgást nevezzük csillagprecessziónak. Kr. e. 3000-ben a Drakó csillagképben egy Thuban nevű halvány csillag volt az északi csillag. A Sarkcsillag csak Kr. u. 500 körül vált északi csillaggá. Valamikor 2102-ig fog közelebb kerülni a Föld északi pólusa fölé. Ezután ismét eltávolodik. Körülbelül Kr. u. 3000-ig lesz a pólushoz legközelebbi csillag.
Meglepő módon, viszonylagos közelségét tekintve, a távolsága még nem ismert biztosan. Számos újabban megjelent tanulmány a Polaris távolságát 434 fényévre (133 parszek) becsüli. Egyesek szerint azonban akár 30%-kal közelebb is lehet. Ha ez igaz, akkor ez azért lenne különösen figyelemre méltó, mert a Polaris a Földhöz legközelebbi Cepheid változó. Fizikai paraméterei kritikusak az egész csillagászati távolságskála szempontjából.
A déli féltekén nincs olyan csillag, amely a Sarkcsillaghoz hasonló szerepet játszana.
A Polaris a Hubble Űrteleszkóp által látott képen.
Kérdések és válaszok
K: Mi a Sarkcsillag?
V: A Polaris (Alpha Ursae Minoris) a sarkcsillag vagy északi csillag. Ez a legfényesebb csillag az Ursa Minor csillagképben, és szinte egyenesen a Föld Északi-sark fölött van.
K: Hogyan használták a Polaris csillagot történelmileg?
V: Az északi féltekén évszázadokon át a tengerészek a Polaris csillagot használták, hogy meg tudják állapítani, hol vannak az óceánon, és merre haladnak.
K: A Polaris egy többszörös csillagrendszer része?
V: Igen, egy hármas csillagrendszer része egy nagyon közeli kettős törpecsillaggal és egy nagyobb csillaggal, a Polaris B-vel, amely 2400 AU távolságban kering.
K: Mikor lett a Polaris a Sarkcsillag?
V: Kr. e. 3000-ben egy halvány csillag, a Thuban a Draco csillagképben volt a Sarkcsillag. A Polaris azonban csak Kr. u. 500 körül vált északi csillaggá.
K: Mennyi ideig marad a legközelebb a Föld északi pólusa fölött egyenesen?
V: Valamikor 2102-ig lesz közelebb a Föld északi pólusa fölötti egyeneshez, majd ismét eltávolodik. Körülbelül Kr. u. 3000-ig lesz a legközelebb a Föld északi pólusa fölött.
K: Milyen típusú csillag a Polaris A?
V: A Polaris A főcsillag egy óriáscsillag, amelynek tömege 4,5-szerese a Napénak, átmérője pedig 45 millió kilométer. Emellett klasszikus Cepheid változócsillagnak minősül - az egyik legközelebbi csillag a Tejútrendszerünkben.
Kérdés: Létezik-e ennek megfelelő déli sarkcsillag?
V: Nem, nincs egy egyenértékű déli sarkcsillag, amely a Sarkcsillaghoz hasonló szerepet játszik a Föld déli féltekén található régiókban élők számára.
