A Psamathe vagy Neptun X (provízornálisan S/2003 N 1) a Neptunusz egyik külső, irreguláris holdja. Kis mérete és távoli, erősen excentrikus pályája miatt a Psamathe valószínűleg befogott törmelék vagy egy korábbi, nagyobb hold szétmállásának maradványa.

A Psamathe-t Scott S. Sheppard és David C. Jewitt fedezte fel 2003-ban. A felfedezés után hosszabb ideig a S/2003 N 1 ideiglenes jelöléssel szerepelt a katalógusokban, majd nevét a Nereidák világából vették: Psamathe-ról. A név hivatalos bejelentésére 2007. február 3-i IAUC 8802 közleményben került sor.

Pálya és mozgás

  • Excentricitás: 0,4499
  • A pálya dőlésszöge: (a Neptunusz egyenlítőjéhez), 124,39° (az ekliptikához).
  • Közepes távolság a Neptunusztól: kb. 46 695 000 km
  • Keringési idő: közel 25 földi év (egy teljes keringés)

A pálya nagy hajlásszöge és erősen excentrikus jellege miatt a Psamathe retrográd, azaz ellentétes irányban kering a bolygó forgásával szemben. Az ilyen pályájú, távoli holdakat általában irreguláris holdaknak nevezik: feltehetően befogott kiségitestek vagy széttöredezett anyagdarabok alkotják őket.

Fizikai jellemzők

A hold átmérőjét jelenleg becslésekből számítják: átmérője körülbelül 24 kilométer, ami egy viszonylag kis, sötét objektumot sejtet. Ez a méret egy tipikus albedófeltételezéssel (alacsony visszaverő képesség) adódik – pontosabb méretmeghatározáshoz további fotometriai és spektroszkópos megfigyelések szükségesek.

Eredet és kapcsolat más holdakkal

Figyelemre méltó, hogy a Psamathe pályaparaméterei hasonlóságot mutatnak a Neso (S/2002 N 4) paramétereivel. Emiatt felmerült az a lehetőség, hogy mindkét hold egy nagyobb, korábban meglévő hold darabjai lehetnek, amely egy ütközés vagy árapályerők hatására felbomlott. Az ilyen feltevéseket pályaelem-analízisek, színspektroszkópia és további égitestdinamikai modellek segítségével lehet tovább vizsgálni.

A Psamathe és más hasonló, távoli holdak megfigyelése nehéz, mert fényük rendkívül gyenge és lassan mozognak az égbolton. Ennek ellenére a további pontos pálya- és fényességmérések kulcsfontosságúak ahhoz, hogy jobban megértsük eredetüket, összetételüket és a Neptunusz rendszere fejlődésének történetét.