Proxima Centauri: a Naphoz legközelebbi vörös törpecsillag (4,22 fényév)
Proxima Centauri — a Naphoz legközelebbi vörös törpecsillag (4,22 fényév). Ismerd meg fáklyajelenségeit, sajátmozgását és szerepét az Alfa Centauri rendszerben.
A Proxima Centauri egy vörös törpecsillag, amely valószínűleg az Alfa Centauri csillagrendszer része, és 4,22 fényév (3,99×1013 km; 2,48×1013 mi) távolsággal a Naphoz legközelebbi csillag. A Centaurus csillagképben található.
Fizikai jellemzők
A Proxima egy kis tömegű, hideg vörös törpe (színképosztálya általában M5–M6 közé tehető), fényereje a Napénak csak töredéke. Látszólagos fényessége nagyjából a 11. magnitúdó körül van, ezért szabad szemmel nem látható. Tömege és sugara a Napénak mindössze töredékei, belső szerkezetét tekintve pedig teljesen vagy részben konvektív lehet. Mivel kis tömegű, fejlődése és élettartama sokkal hosszabb, mint a Napé.
Aktivitás és fáklyázás
A Proxima erősen mágnesesen aktív csillag, gyakran produkál fáklyakitöréseket (flare-eket). Emiatt ideiglenesen jelentősen felfényesedhet, és erős röntgen- és UV-sugárzást bocsát ki. 1951-ben Harlow Shapley kimutatta, hogy a csillag időnként fényesebb lesz: a rögzített felvételek szerint az idő mintegy 8%-ában mérhetően fényesebbé vált, így akkoriban az egyik legaktívabb ismert fáklyacsillagként tartották számon.
Kapcsolat az Alfa Centaurival
A Proxima Centauri sajátmozgását Robert Innes fedezte fel 1915-ben, amikor megállapította, hogy az megegyezik az Alfa Centaurival; ez alapján feltételezték, hogy a Proxima része ennek a csillagrendszernek. Ma már a bizonyítékok erősen támogatják, hogy a Proxima gravitációsan kötött az Alfa Centauri AB pároshoz, és nagyon nagy keringési pályán közös tömegközéppont körül kering (a keringési periódus több százezer év nagyságrendű lehet).
Bolygórendszer
A Proxima körül bolygókat is találtak. A legismertebb a Proxima b, egy Föld-szerű minimális tömegű exobolygó, amelyet 2016-ban fedeztek fel, és amely a csillag lakható zónájához közeli pályán kering. A bolygó tényleges felszíni körülményeit azonban a Proxima erős aktivitása és sugárzása befolyásolhatja, így a felszíni víz vagy élet fennmaradása bizonytalan. Ezen kívül további jelöltek is felmerültek (például a Proxima c és d jelöltek), de ezek státusza és paraméterei továbbra is kutatás tárgyát képezik.
Tudományos és gyakorlati jelentőség
- A Proxima Centauri a legközelebbi csillag, ezért kulcsfontosságú célpont az exobolygók és a csillagközi környezet tanulmányozásában.
- Az intenzív aktivitása és a bolygói miatt fontos laboratórium a bolygóatmoszférák, a csillagszél és a csillag-planetáris kölcsönhatások vizsgálatára.
- Közeli mivolta miatt népszerű célja a jövőbeli csillagközi küldetéseknek és koncepcióknak (például fényvitorlás koncepciók), amelyekkel közvetlenebb mérések végezhetők a következő évtizedekben vagy évszázadokban.
Megfigyelhetőség és további kutatások
A Proxima intenzíven tanulmányozott célpont mind optikai, mind röntgen- és rádiótartományban. A folyamatos és több hullámhosszon végzett megfigyelések segítenek feltárni aktivitásának időbeli változásait, a bolygók létezését és jellemzőit, valamint a csillag és környezete fizikai folyamatait. Mivel a Proxima a Naprendszerhez legközelebbi csillag, további felfedezései jelentős hatással lehetnek az exobolygó-kutatásra és az asztrobiológiára.
Pozíció a Proxima Centauritól.
Jellemzők
A vörös törpék általában túl halványak ahhoz, hogy szabad szemmel, azaz távcső nélkül láthatók legyenek. A Proxima Centauri látszólagos magnitúdója 11, míg abszolút magnitúdója nagyon halvány, 15,5. Még az Alfa Centauri A vagy B csillagképből is csak 5. magnitúdójú csillagként lenne látható a Proxima.
A Proxima Centauri az elmúlt 32 000 évben a Naphoz legközelebbi csillag volt. A Barnard-csillag Kr. u. 11 700 körül közelíti meg legközelebb a Napot, amikor körülbelül 3,8 fényévre közelíti meg. Ekkor azonban már nem ez lesz a legközelebbi csillag, mivel a Proxima Centauri ekkor még közelebb kerül a Naphoz.
A Proxima Centauri mérete (jobbra) a legközelebbi szomszédaihoz képest.
Exobolygó
2016-ban az Európai Déli Obszervatórium egy exobolygót talált a Proxima Centauri körül, a Proxima Centauri b-t (vagy Proxima b-t). A lakhatósági zónában találták meg, és úgy gondolták, hogy Föld-szerű, ESI-értéke 0,87 volt. Bár Föld-szerű, a felszíne nem biztos, hogy lakható, mivel a Proxima Centauri erős napkitöréseket és erős napszelet bocsát ki, amelyek eltávolíthatják a bolygó légkörének egy részét, így kevésbé lesz lakható.
2016 októberében a francia CNRS kutatóintézet tudósai azt állították, hogy a bolygó felszínén óceánok lehetnek, és vékony légkörrel rendelkezik. Hogy ez az elképzelés igaz-e vagy sem, nem tudni.
A Proxima Centauri felszínének lenyomata b. Az Alfa Centauri rendszer két kis csillagként látható az égen.
Kapcsolódó oldalak
- Alfa Centauri
- Barnard's Star
- A legközelebbi csillagok listája
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Proxima Centauri?
V: A Proxima Centauri egy vörös törpecsillag, amely valószínűleg az Alfa Centauri csillagrendszer része, és a Naphoz legközelebbi csillag 4,22 fényév távolságban (3,99×1013 km; 2,48×1013 mi).
K: Hol található a Proxima Centauri?
V: A Proxima Centauri a Centaurus csillagképben található.
K: Ki fedezte fel, hogy a Proxima Centaurinak ugyanaz a sajátmozgása, mint az Alfa Centaurinak?
V: Robert Innes fedezte fel, hogy a Proxima Centauri és az Alfa Centauri sajátmozgása megegyezik 1915-ben, amikor a dél-afrikai Johannesburgban található Union Obszervatórium igazgatója volt.
K: Mikor mondta Harlow Shapley, hogy a Proxima Centauri egy fáklyás csillag?
V: Harlow Shapley 1951-ben mondta, hogy a Proxima Centauri egy fáklyacsillag.
K: Milyen gyakran válik mérhetően fényesebbé a Proxima Centuari?
V: Felvett fényképek azt mutatták, hogy a Proxima Centuari az idő körülbelül 8%-ában mérhetően fényesebbé válik, ami az akkoriban talált legaktívabb fáklyacsillaggá teszi.
K: Milyen messze van a Proximia Centuari a Földtől?
V: A Föld és a Pr
Keres