Kvazár

A kvazárok vagy kvázi-csillagászati rádióforrások a legenergikusabb és legtávolabbi aktív galaktikus magok (AGN).

A kibocsátott energiához képest elég kicsik. A kvazárok nem sokkal nagyobbak, mint a Naprendszer. A fényességváltozások mechanizmusa valószínűleg a szinte közvetlenül felénk irányított sugárnyalábok relativisztikus sugárzását jelenti. A legnagyobb vöröseltolódású ismert kvazár (2011 júniusában[frissítés]) vöröseltolódása 7,085, ami azt jelenti, hogy körülbelül 29 milliárd fényévre van a Földtől. Ez a becslés a komoving távolság fogalmával készült.

A tudósok ma már egyetértenek abban, hogy a kvazár egy tömör régió egy masszív galaxis közepén, amely egy központi szupermasszív fekete lyukat vesz körül. Mérete a fekete lyuk Schwarzschild-sugarának 10-10 000-szerese. A kvazár által kibocsátott energia gravitációs energia, amely a fekete lyuk körüli akkréciós korongra hulló tömegből származik.

A kvazárok rendkívül fényesek. Először úgy azonosították őket, mint nagy vöröseltolódású elektromágneses sugárzás forrásait, beleértve a rádióhullámokat és a látható fényt. A fény (és más energia) csillagokhoz hasonlónak tűnt, nem pedig olyan nagy forrásoknak, mint a galaxisok. Másrészt a színképük nagyon széles emissziós vonalakat mutatott, amelyek nem hasonlítottak a csillagoktól ismertekhez, ezért "kvázi-csillagok". Fényességük 100-szor nagyobb lehet, mint a Tejútrendszeré.

A központi szupermasszív fekete lyukak akkréciós korongjai az objektum tömegének mintegy 10%-át képesek energiává alakítani. Ez a mechanizmus megmagyarázza, miért voltak gyakoribbak a kvazárok a korai világegyetemben, mivel ez az energiatermelés akkor ér véget, amikor a szupermasszív fekete lyuk felemészti a közelében lévő összes gázt és port.

Ez azt jelenti, hogy a legtöbb galaxis, beleértve a mi Tejútrendszerünket is, kvazárként vagy az aktív galaxisok valamely más osztályába tartozó galaxisként áteshetett egy aktív szakaszon. Most nyugalmi állapotban vannak, mert nincs elegendő anyag, amely a központi fekete lyukakba táplálná őket, hogy sugárzást generáljanak.

Az ULAS J1120+0641 művészi ábrázolása, egy nagyon távoli kvazár, amelyet egy, a Nap tömegének kétmilliárdszorosával rendelkező fekete lyuk táplál. Hitel: ESO/M. KornmesserZoom
Az ULAS J1120+0641 művészi ábrázolása, egy nagyon távoli kvazár, amelyet egy, a Nap tömegének kétmilliárdszorosával rendelkező fekete lyuk táplál. Hitel: ESO/M. Kornmesser

A Chandra röntgenfelvétel a PKS 1127-145 kvazárról készült, amely a Földtől mintegy 10 milliárd fényévre található, nagy fényességű röntgen- és látható fényforrás. A kvazártól legalább egymillió fényévnyire egy hatalmas röntgensugárzási sugárnyaláb húzódik. A kép 60 ívmásodpercnyi oldalú. RA 11h 30m 7.10s Dec -14° 49' 27" a Kráterben. A megfigyelés időpontja: 2000. május 28. Műszer: ACIS.Zoom
A Chandra röntgenfelvétel a PKS 1127-145 kvazárról készült, amely a Földtől mintegy 10 milliárd fényévre található, nagy fényességű röntgen- és látható fényforrás. A kvazártól legalább egymillió fényévnyire egy hatalmas röntgensugárzási sugárnyaláb húzódik. A kép 60 ívmásodpercnyi oldalú. RA 11h 30m 7.10s Dec -14° 49' 27" a Kráterben. A megfigyelés időpontja: 2000. május 28. Műszer: ACIS.

HE 1104-1805 gravitációs lencsével rendelkező kvazár.Zoom
HE 1104-1805 gravitációs lencsével rendelkező kvazár.

Kérdések és válaszok

K: Mi az a kvazár?


V: A kvazár vagy kvázi-csillagászati rádióforrás egy aktív galaktikus mag (AGN), amely a legenergikusabb és legtávolabbi AGN-típus. Az általuk kibocsátott energiához képest meglehetősen kicsik, és nem sokkal nagyobbak, mint a Naprendszer.

K: Milyen messze találhatók kvazárok?


V: A 2011 júniusában ismert legnagyobb vöröseltolódású kvazár körülbelül 29 milliárd fényévre volt a Földtől.

K: Milyen mechanizmus áll a fényességváltozásuk mögött?


V: A fényességváltozások mechanizmusa valószínűleg a szinte közvetlenül felénk irányított sugárnyalábok relativisztikus sugárzását jelenti.

K: Mit feltételeznek a kvazárok középpontjában?


V: A tudósok ma már egyetértenek abban, hogy a kvazár egy tömör régió egy masszív galaxis közepén, amely egy központi szupermasszív fekete lyukat vesz körül. Mérete a fekete lyuk Schwarzschild-sugarának 10-10 000-szerese.

K: Honnan származik az energiája?


V: A kvazár által kibocsátott energia a fekete lyuk körüli akkréciós korongra hulló tömeg gravitációs energiájából származik.

K: Mennyire fényesek más galaxisokhoz képest?


V: A kvazárok rendkívül fényesek, fényességük akár százszor nagyobb is lehet, mint a mi Tejútrendszerünké.

K: Miért voltak gyakoribbak a korai világegyetemben?


V: A kvazárok azért voltak gyakoribbak a korai világegyetemben, mert ez az energiatermelés akkor ér véget, amikor a szupermasszív fekete lyuk felemészti az összes gázt és port a közelében, ami azt jelenti, hogy a legtöbb galaxis átmehetett egy aktív szakaszon, mint egy vagy más aktív galaxisosztály, mielőtt nyugalmi állapotba került volna, mert nem volt elég anyag, amely a központi fekete lyukakat a sugárzás termeléséhez táplálta volna.

AlegsaOnline.com - 2020 / 2023 - License CC3