Procyon (α CMi) — a Kis Kutya legfényesebb csillaga és kettős rendszere
Procyon (α CMi) — a Kis Kutya legfényesebb, 11,46 fényévre lévő kettős csillagrendszere: fényes Procyon A és a halvány fehér törpe Procyon B, a Téli Háromszög tagja.
A Procyon (α CMi, α Canis Minoris, Alpha Canis Minoris) a Canis Minoris csillagkép legfényesebb csillaga. Szabad szemmel egyetlen csillagnak tűnik, a téli égbolt egyik feltűnő objektuma: a nyolcadik legfényesebb az éjszakai égbolton, 0,34-es látható fényességgel. Színindexe 0,42, ezért halvány sárga árnyalatúnak írják le, és a Téli Háromszög egyik csúcspontját alkotja Szíriusszal és a Betelgeusszal együtt.
Alapvető adatok és távolság
A Procyon feltűnő fényessége elsősorban nem rendkívüli csillagi teljesítményének, hanem a Naphoz való viszonylagos közelségének köszönhető. Távolságát az Európai Űrügynökség Hipparcos asztrometriai műholdja pontosan meghatározta: mindössze kb. 11,46 fényévre (3,51 parszek) van tőlünk, így az egyik legközelebbi csillagszomszédunk. Legközelebbi ismert csillagszomszédja a Luyten-csillag, amely nagyjából 1,12 ly (0,34 pc) távolságra található.
Kettős rendszer
Valójában a Procyon egy közeli kettős csillagrendszer. Egyik komponense egy F5 IV–V színképtípusú fehér főövi csillag (Procyon A), a másik pedig egy halvány, DQZ típusú fehér törpe (Procyon B).
Procyon A
Procyon A egy korai F típusú csillag, amely a főtömeg és a spektrális jellegzetességek alapján a főtömegének végső fázisába tartó, fényesebb, fehéres-sárga csillag. Fontosabb fizikai jellemzői (megközelítő értékek): tömege körülbelül 1,4–1,5 naptömeg, sugara nagyobb a Napénál (kb. 2 naptengely körül), effektív felszíni hőmérséklete ~6500 K, és fényessége a Napénál többszöröse. Ezek az adatok alkalmassá teszik Procyon A-t csillagfejlődési modellek és asztroszeizmológiai vizsgálatok tesztelésére.
Procyon B — a fehér törpe
Procyon B egy kompakt, nagy sűrűségű fehér törpe (DQZ spektrális osztály: helim-domináns légkör, szén és fémvonalakkal), tömege kb. 0,6 naptömeg körüli. Mérete a Földével összehasonlítva kis méretű: radiálisan csak néhány ezreléke a Napénak (a fehér törpék tipikusan földszerű sugarúak), ezért rendkívül nagy sűrűségű. Procyon B látható fényben sokkal gyengébb, ezért szabad szemmel nem észlelhető.
Orbita és dinamika
A kettős rendszerben a két komponens kölcsönösen kering; a pálya periódusa nagyjából 40,8 év. A pálya fél-nagytengelye a Naprendszerbeli mértékek szerint néhány tucat csillagászati egységnek felel meg (nagyjából 15 AU körüli fizikailag). A rendszer asztrometriai és spektroszkópiai vizsgálatai lehetővé tették a komponensek tömegének és pályaparamétereinek pontos meghatározását, ami különösen értékes a csillagfejlődési elméletek kalibrálásához.
Történet és megfigyelhetőség
A Procyont a csillagászati történelem során régóta megfigyelték: különleges helyzetét és fényességét már az ókori kultúrák is felismerték. A kettősségét először asztrometriai elmozdulásokból sejtették, a kísérő közvetlen megfigyelése és a fehér törpe azonosítása a 20. század elején történt meg. Napjainkban a Procyon könnyen megfigyelhető a téli hónapokban az északi féltekén; a Szíriusz és a Betelgeuse mellett feltűnő tagja a jól ismert téli csillagképeknek.
Fontossága a csillagászatban
Procyon közelsége és kettőssége miatt kulcsfontosságú rendszer a csillagfizikai modellek ellenőrzésére: pontos távolsága, spektruma és a pályaadatok lehetővé teszik a csillagok tömegének, korának és fejlődési állapotának pontosabb meghatározását. Emellett a Procyon B ritkább DQZ spektrális osztálya különösen érdekes a fehér törpék légkörének és hűlési történetének tanulmányozásához.
Összefoglalva: a Procyon nem csak a Canis Minoris legfényesebb csillaga és a téli égbolt látványos eleme, hanem a közeli, kettős rendszernek köszönhetően fontos kutatási célpont is a modern csillagászatban.
A Procyon helyzete
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Procyon?
V: A Procyon a legfényesebb csillag a Canis Minor csillagképben, és valójában egy kettős csillagrendszer, amely egy Procyon A nevű fehér fősorozatú csillagból és egy Procyon B nevű halvány fehér törpe kísérőből áll.
K: Mekkora a Procyon látható fényessége?
V: A Procyon látható fényessége 0,34, ami a nyolcadik legfényesebb csillag az éjszakai égbolton.
K: Mi az oka a Procyon fényességének?
V: A Procyon fényességének oka nem a belső fényessége, hanem a Naphoz való viszonylagos közelsége.
K: Mi a Procyon A színképtípusa?
V: A Procyon A színképtípusa az F5 IV-V.
K: Hogyan számították ki a Procyon távolságát?
V: A Procyon távolságát az Európai Űrügynökség Hipparcos asztrometriai műholdja számította ki.
K: Mi a Procyon legközelebbi szomszédja?
V: A Procyon legközelebbi szomszédja a Luyten-csillag, amely körülbelül 1,12 fényév (0,34 parszek) távolságra van.
K: Mi az a téli háromszög?
V: A Téli háromszög egy három csillag által alkotott háromszög: Szíriusz, Betelgeuse és Procyon, és a téli égbolton látható.
Keres