Próteusz (hold)
A Proteus vagy Neptunusz VIII. holdja a Neptunusz második legnagyobb holdja, és a legnagyobb közeli holdja. Nevét Proteuszról, a görög mitológia alakváltó tengeri istenéről kapta.
A Proteust a Voyager 2 űrszonda által a Neptunusz 1989-es elrepülése során készített felvételek alapján találták meg. Az S/1989 N 1 jelölést kapta. 1989. július 7-én Stephen P. Synnott és Bradford A. Smith (IAUC 4806) szerint 1989. július 7-én fedezték fel, és csak "21 nap alatt készült 17 képkockáról" beszéltek, ami valamikor június 16-a előtti felfedezési dátumot jelent. A nevét 1991. szeptember 16-án adták meg.
A Proteus átmérője több mint 400 kilométer, nagyobb, mint a Nereid, a Neptunusz másik holdja. A földi távcsövek azonban nem találták meg, mert olyan közel van a bolygóhoz, hogy elvész a visszavert napfény vakító fényében.
A Proteus a Naprendszer egyik legsötétebb objektuma. A Szaturnusz Phoebe nevű holdjához hasonlóan a rá érkező napfénynek mindössze 6 százalékát veri vissza. A Proteus nagyon kráteres, és nem mutatja a geológiai változások jeleit. A tudósok szerint a Proteus körülbelül akkora, amekkora egy ilyen sűrűségű égitest lehet anélkül, hogy a saját gravitációja gömb alakúvá húzná. A Szaturnusz Mimas nevű holdja sokkal inkább gömb alakú, annak ellenére, hogy kisebb tömegű, mint a Proteus.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Proteus?
V: A Proteus vagy Neptun VIII. a Neptunusz második legnagyobb holdja, és a legnagyobb közeli holdja. Nevét Proteuszról, a görög mitológia alakváltó tengeri istenéről kapta.
K: Hogyan fedezték fel a Proteust?
V: A Proteust a Voyager 2 űrszonda által a Neptunusz 1989-es elrepülése során készített képek alapján találták meg. Az S/1989 N 1 jelölést kapta. 1989. július 7-én Stephen P. Synnott és Bradford A. Smith (IAUC 4806) szerint 1989. július 7-én fedezték fel, és csak "21 nap alatt készült 17 képkockáról" beszéltek, ami valamikor június 16-a előtti felfedezési dátumot ad. A nevét 1991. szeptember 16-án adták meg.
K: Miért nem látták a földi távcsövek?
V: A Proteust azért nem látták a földi távcsövek, mert olyan közel van a bolygóhoz, hogy elvész a visszavert napfény vakító fényében.
K: Mennyire fényvisszaverő a Proteus?
V: A Proteus a ráeső napfénynek mindössze 6 százalékát veri vissza - a Naprendszer legsötétebb objektumai közé tartozik, akárcsak a Szaturnusz Phoebe nevű holdja.
K: Vannak-e geológiai változásokra utaló jelek a Proteuson?
V: Nem, a Proteuson nincs jele semmilyen geológiai változásnak - nagyon kráteres, és nincs jele semmilyen aktivitásnak vagy időbeli változásnak.
K: Milyen alakú a Proteus?
V: A tudósok úgy vélik, hogy annak ellenére, hogy kisebb tömegű, mint más holdak, például a Mimas, sűrűsége miatt a saját gravitációja nem húzta gömb alakúvá, hanem szabálytalan alakú maradt, ellentétben a Mimas gömbölydedebb formájával.
